Hiába trükközött a kormány a helyszínnel, civil szervezetek is találkoztak a budapesti nagyprojekteket vizsgáló UNESCO delegációval

Február 5-8 között Magyarországra látogatott az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO által megbízott kétfős küldöttség a világörökségi műemléki helyek felügyeletét ellátó nemzetközi szervezettől, az ICOMOS-tól. A küldöttség arra volt kíváncsi, hogy az Orbán-kormány budapesti nagyprojektjei milyen hatással vannak a kiemelt  helyszínekre és a védőzónájukra, illetve hogy ezek a projektek mennyire összeegyeztethetők az örökségvédelmi szabályokkal.

Előzmények

Ezúttal nem Brüsszel, hanem Párizs néz Orbánék körmére? UNESCO szakértők vizsgálják a budapesti nagyprojekteket

Az egyeztetés idejére a megbeszélésre meg nem hívott Ligetvédő aktivisták flashmobot szerveztek, amit  végül annak ellenére megtartottak, hogy a kormány a találkozót az utolsó pillanatban a Parlament épületéből a Közszolgálati Egyetemre helyezte át.

A civilek szerint ráadásul nem ez a rendezvény előtti este 8-kor közölt helyszínváltozás volt az egyetlen furcsa része a találkozó szervezésének. Arról hónapok óta lehetett tudni, hogy jön egy ilyen ellenőrzés világörökség-ügyben, s eredetileg november végén  került volna sor rá, de aztán – a Miniszterelnökség szeirnt a küldöttek kérésére – áttették február-8-ra a találkozót.

Hetek óta nyüzsögtek az érintett civilek, folyt a találgatás, senki nem tudta, pontosan mely szervezeteket engednek a külföldi szakértők közelébe. A civilek arról sem kaptak információt az eseményt szervező Miniszterelnökségtől, hogy milyen  világörökségi helyszíneket vizsgál meg a küldöttség, s kikkel találkozik  a három napos látogatás során.

A történelmi zsidónegyed épületeinek védelmére még a Hunvald-idők házrombolásai idején alakult ÓVÁS! Egyesület például azt az értesítést kapta, hogy 2 fővel regisztrálhatnak személyi igazolványszámmal  a Parlamentbe, ahol vetítéssel kísért prezentáción mutathatják be majd a véleményüket. Pár nappal a találkozó előtt kiderült: csak egy ember vehet részt az eseményen a nagy érdeklődés és „helyhiány” miatt (a Parlament területe 18 000 négyzetméter) .

Ezt követően, a találkozó előtti este e-mailben tájékoztatták az addigra teljesen elképedt  meghívottakat, hogy egy előre nem látott rendezvény miatt  foglalt a parlamenti terem, ahol a civilekkel találkoztak volna, ezért a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kerül sor az egyeztetésre,  egy órával később a tervezettnél. Sőt, ott vetítésre sem lesz mód, és minden szervezet csak 5 percben adhatja elő a véleményét.

A civilek egy része szerint így próbálta a kormányzat távol tartani a civileket a találkozóról. Szerintük a szakértők elé tárt kritikus vélemények “puhítását” szolgálta az is, hogy  több olyan kevéssé ismert szervezetet is meghívtak a találkozóra, melyek örökségvédelmi feladatot nem látnak el, és többnyire a kormány álláspontját képviselik a nagyberuházások kapcsán.

Ugyanakkor több ismert környezetvédő szervezet az utolsó percig úgy tudta, nem vehet részt a tárgyaláson, de végül odaengedték egy részüket. Az új helyszínen aztán természetesen volt vetítő, és lett volna bőven hely akár háromszor annyi résztvevő számára is.

A nagyberuházásokat környezetvédelmi és kulturális örökségvédelmi okokból ellenző civilek  a már sokszor hangoztatott érveiket sorolták:  a Múzeumi Negyed projekt  Budapest egyébként is rossz levegőjű, sűrűn beépített kerületében kerületében húzna fel hatalmas épületeket a zöldterület rovására, ezzel a Városligetet, a világ első közparkját teszik tönkre. A magasházak építése, a Budai Vár átalakítása a város védett látképét rontják. Az ÓVÁS! Egyesület prezentációja itt olvasható:

A civil szervezetek kifogásolták továbbá, hogy 7 éve nincs  “kezelési terv” a világörökségi területek egységes megőrzésére, így a kerületenként változó építési szabályok túl magas épületeket és túl nagy beépítettséget is megengednek. Egyesek szerint szinte hiába van a világörökségről szóló törvény, szerintük annak az irányt mutató  kezelési terv nélkül nem lehet érvényt szerezni.

Több szervezet is rámutatott az örökségvédelem intézményi rendszerének a tönkretételére, ami nemcsak a  műemlékek hatékony védelmét, hanem például az állampolgárok tájékoztatását is nehezíti. Sehol nem elérhetők most már magyar nyelven például az UNESCO Magyarországra vonatkozó friss döntéseiről szóló információk sem.

Az ICOMOS küldöttei véleményt egyik prezentációról sem mondtak,  de figyelmesen követték nem csak a résztvevők előadását, hanem az ablakon kívül tüntető Ligetvédőket, és az ablakhoz tapasztott  transzparenseiket is. A szakértők a tapasztaltak alapján jelentést írnak, amit az UNESCO-hoz juttatnak el, és várhatóan majd a szervezet következő közgyűlésén, nyár elején mondanak véleményt a magyarországi világörökségi helyszínek veszélyeztetettségéről.

Horn Gabriella

Kapcsolódó cikkeink

Nincs felelős a Király utcai védett ház leomlásáért?

Roskadozó világörökség – offshore cég fogságában az Andrássy úti palota

Térképre tettük, hogy mely ingatlanokra jegyeztethet be a kormány elővásárlási jogot

Ezután már bármit meg lehet tenni a Városligettel – civilek tiltakoztak a beépítési tervek ellen

Historizáló populizmus 200 vagy 1000 milliárdért – a budai várnegyed átépítésének költségei