Nincs felelős a Király utcai védett ház leomlásáért?

kiraly40-0

Tragédiába is torkollhatott volna az augusztus 20-i Király utca házomlás, amikor leszakadt egy a világörökségi helyszín miatt védett, de évek óta romokban álló épület födémje, miután a lezárt házat elkerítő korlátokon átjutva külföldi fiatalok  felmentek a ház második emeletére. Az épület tulajdonosa ugyanaz a befektetői kör, akiknek a Kodály köröndnél évtizedek óta omladozó palotája nemrég leégett.

Egyesek úgy vélekednek hogy a hasonló, lebontani nem engedett épületek lepusztulása jól jöhet a műemlékvédelem által szabott korlátokat feszegetni kívánó tulajdonosoknak. Ráadásul az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint a Király utcai házat ismét bontani próbálja a tulajdonos cég.

kiraly40bontas
Részlet a Terézvárosi Polgármesteri Hivatal Építési Osztályának 2014. július 7-i határozatából

 

“Nem életveszélyes? Majd az lesz…” – mondta a kerületi legenda szerint évekkel ezelőtt  az egyik korábbi terézvárosi vezető egy az önkormányzat által eladott,  bontásra szánt műemlék épületről, amikor az épületet megvédeni kívánó lakók és civilek külön statikai véleményt kértek, azt bizonyítandó, hogy az önkormányzat által készíttetett szakvélemény állításával szemben az épület nem életveszélyes.

Roskadozó világörökség – offshore cég fogságában az Andrássy úti palota

Egy évvel ezelőtt rendeztek tüntetést a Kodály Körönd egyik legszebb műemlék épületének lakói, mert a 2000 óta tartó „felújításnak” köszönhetően házuk immár életveszélyessé vált. Az épület szétbontott harmadik emeletét átfújja a szél, a folyosók omladoznak és nagyobb esők során „a tetőn át ömlik a víz”. A világörökségi területen álló palota mintegy 25%-a egy offshore hátterű cég tulajdonában áll, mellyel az önkormányzat 12 év után szerződést kívánt bontani. Tovább az idén leégett műemlékről szóló 2013-as cikkünkre.

Az erzsébetvárosi  és terézvárosi ingatlanpanamák hőskorában, Hunvald György és az azóta elhunyt Verók István polgármestersége idején ingatlanhoz jutó befektetők szinte semmilyen akadályba nem ütköztek, amikor a terület UNESCO-védettségéről tudomást nem vevő önkormányzatok sorra adták a bontási engedélyeket az egyesek szerint tudatosan pusztulni hagyott épületekre. A  műemlék és a nem védett, de a turisták által egyik leglátogatottabb kerület történelmi hangulatát meghatározó régi épületek ledózerolása révén ugyanis  sokemeletes és  drágán értékesíthető iroda- és apartmanházakat reméltek építeni az épületeket megvásárló cégek, kijátszva így a műemlékvédelmi szabályokat.

Ítélet a Hunvald-ügyben: Tyúklopási üggyé szelídült erzsébetvárosi ingatlanpanamák

Az erzsébetvárosi ingatlanpanama milliárdos korrupciós botránya mostanra kisstílű tyúklopási üggyé szelídült. A volt VII. kerületi polgármester 2009-es letartóztatásáról, már- már mint fideszes kampányfogásról emlékeznek meg egyes sajtóorgánumok – holott a Hunvald-ügy nem politikai, hanem civil ügy volt, amire aztán rátelepedett a politika: egyfelől zajlott a politikailag kényes részletek „eligazítása”, másfelől pedig propagandacélokra vetették be a sztorit az akkori ellenzék oldalán. Tovább a teljes cikkre.

Az augusztus 20-án beomlott Király utca 40. bontását évekkel ezelőtt civil nyomásra megakadályozta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, s az épület tulajdonosát akkor az épület állapotának megóvására, s az eredeti állapotának visszaállítására kötelezték.  S bár a kormány milliárdokat költ az épített örökség egyes részeinek megóvására (például a tízmilliárdos Várkert-bazár projektre vagy a sokmilliós kastélyfelújításokra) az UNESCO Világörökségi helyszínként besorolt Andrássy út védőzónájaként védettséget élvező hatodik és hetedik kerületi területekre úgy tűnik továbbra sem jut pénz vagy figyelem: így nem volt, aki ellenőrizze, hogy a Király 40. tulajdonosa betartja-e, amire kötelezték.

kiraly40

(A céginformációt a ceginfo.hu szolgáltatta)

Mint a Népszabadság megírta, a hatóságok  – a kerületi vezetés, és a Kulturális Örökségvédelmi Hatóság (KÖH) 2012-es megszüntetése óta műemléki hatósági feladatokat ellátó Budapest Főváros Kormányhivatala –  egymást okolják a védett épület pusztulásáért.

Ráadásul a világörökségi területek állapotát felügyelő UNESCO több alkalommal is vizsgálta a magyarországi világörökségi helyszínekkel kapcsolatos problémákat (Tokaj, Bécsi utca, Andrássy út és védőzónája, Budai rakpart, és külön foglalkozott a hetedik kerület részét képező történelmi zsidónegyedbeli házbontásokkal),   és többször  figyelmeztette a magyar hatóságokat a meglévő problémákra. A legutóbb erre az UNESCO Világörökség Bizottságának tavaly júniusi ülésén került sor, azután, hogy februárban külön misszót küldtek Budapestre, hogy felmérjék a helyzetet. A misszió jelentéséből:

“A misszió aggályát fejezte ki a világörökségi területre vonatkozó, a beruházók által benyújtott fejlesztési projektekkel kapcsolatban, illetve a jóváhagyási eljárásokra vonatkozó mérlegelési jogkörökkel kapcsolatban, amelyek felhatalmazzák a kerületi önkormányzatokat, hogy a beruházókkal tárgyaljanak és megállapodást kössenek.  A misszió kihangsúlyozza, hogy mivel még ki kell dolgozni a kezelési tervet, az építési engedélyek jelenlegi közigazgatási rendszere veszélyeztetheti a helyszín  városi szövetének megőrzését. […]

– a kezelési terv elkészüléséig és jóváhagyásáig sürgősen vezessen be moratóriumot a világörökségi helyszínen és védőövezetén belüli bontások/építkezések engedélyeinek kiadására, amelyek érinthetik a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét;

– dolgozzon ki megfelelő szabályozó intézkedéseket, például világos és átlátható eljárásokat az új bontási/építési engedélyek kiadására és jóváhagyására vonatkozóan;

– végezzen valódi monitoring-tevékenységet arra vonatkozóan, hogy a helyi önkormányzatok a 2013. január 1-jén hatályba lépett 314/2012 kormányrendeletet végrehajtják-e; e rendelet vonatkozik a városfejlesztési koncepciókra, integrált városfejlesztési stratégiákra, valamint a várostervezés eszközeire, illetve a várostervezéssel foglalkozó egyes konkrét jogintézményekre;

– olyan szabályozásokat állapítson meg, amelyek a partnerekkel kötött megállapodásokat még a városfejlesztés vagy várostervezés előtt szabályozzák, így előzve meg a helyszín építészeti és városi koherenciájának súlyos károsodását”

A Király utca 40-nél történt omlást követően az Átlátszó megkereste a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ világörökségi területeket felügyelő csoportját, hogy megtudjuk, ők mit léptek az elmúlt 6 évben a Király utca 40. alatti épület védelme, illetve a tavalyi UNESCO-kifogások rendezése érdekében. Választ egyelőre nem kaptunk a kérdéseinkre. A terézvárosi önkormányzattól sem kaptunk mostanáig választ arra a kérdésünkre, hogy ők mikor figyelmeztették a pusztulás szélén álló és teljesen kifosztott épület tulajdonosát az épület állagmegóvási feladatainak elvégzésére.

 

A magyar állam a saját törvényét nem tartja be – nyilatkozta az Átlátszónak a hetedik kerületi, történelmi zsidónegyed épületeinek védelmére, a bontások megakadályozására alakult  ÓVÁS! Egyesület elnöke, Perczel Anna építész. “Hiszen a Világörökségi törvényben 2012-re ígért intézkedés, a világörökségi területekre és védőzónáira vonatkozó hatósági eljárások lefolytatását felügyelő és szabályozó gondnokságok és kezelési tervek létrehozása a mai napig nem történt meg.”

Horn Gabriella

(Fotók: Halász Áron) 

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!

Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on Twitter0Share on Tumblr0
  • Jelen anyagi helyzetem csak azt engedi meg, hogy megosszam az oldalt!

  • Lite Mona

    a nagyok először a saját házukat újíttatják fel EU-s pénzből
    utána jöhet a többi – legyen az műemlékház (pláne – ócskaság) vagy sem – a miénk is 150 éves, ismerős a helyzet – a tetőgerendázat totálkár – nyilván leszurkolt a befektető nem kis pénzt, vagy kivárta a patthelyzetet – sokadszor hallunk ilyen híreket !!!