Ezúttal nem Brüsszel, hanem Párizs néz Orbánék körmére? UNESCO szakértők vizsgálják a budapesti nagyprojekteket

Nemzetközi szakértők vizsgálódnak három napig ezen a héten Budapesten a párizsi székhelyű ENSZ-szervezet, az UNESCO, és annak Világörökség Bizottsága nevében. Azt ellenőrzik, hogy valóban megtesz-e mindent a magyar  kormány a nemzetközi világörökségi listán szereplő magyarországi helyszínek védelmére. A Liget-projekt, a Budai Vár kormányzati célokra való átépítése, a toronyházak építése, s a műemlékek sorsa miatt aggódó civilek, építészek és környezetvédők hónapok óta messiásként várják az UNESCO-küldöttség érkezését, arra számítva, hogy ők talán segíthetnek leállítani vagy mérsékelni a kormányzati nagyprojektekkel járó pusztítást.

Még tavaly tavasszal írt levelet a Városliget ügyében az UNESCO-nak több magyar tudós, környezetvédő és civil. Ebben kiemelik: a Városliget sokmilliárdos építési projektje nemcsak a világ első közparkját teszi tönkre, hanem ártalmas Budapest nemzetközi védettséget élvező világörökségi helyszíneire is. A levél aláíróinak egy része eddig nem akarta nyilvánosságra hozni ezt a dokumentumot, most úgy döntöttek, az Átlátszón keresztül teszik közzé azt.

A szervezet nem sokkal a levél kézhezvétele után reagált is a magyar szakemberek megkeresésére, és tudomásul véve a panaszt arra emlékeztetett, hogy a Világörökség Bizottság éves közgyűlésén (2017. június, Krakkó) úgyis megvizsgálják majd az úgynevezett “állapotmegőrzési jelentést”, amiben a kormány ismerteti az örökségvédelmi helyzetet. Sajnos ezt a dokumentumot újságírói kérésre sem adják ki, csak a vezetői összefoglalója elérhető.

Amikor legutóbb rákérdeztünk erre a jelenleg az örökségvédelem legfőbb szervének tekintett  Miniszterelnökségnél, az alábbi választ kaptuk a sajtóosztálytól:

„Ezúton tájékoztatjuk, hogy a következő, aktualizált megőrzési állapotjelentés a budapesti világörökségi helyszín vonatkozásában 2018 decemberében fog elkészülni. Addig a hivatkozott vezetői összefoglaló nyújt teljes körű tájékoztatást a 2016-os jelentés tartalmáról.”

Krakkóban e jelentés alapján az alábbiakat összegezték a magyarországi világörökségi helyszínek helyzetéről:

„Üdvözöljük az érintett kormány erőfeszítéseit,hogy az érintett terület részeinek és azok védőzónájának a védelméért tesz, és bátorítjuk a  kormányt, hogy tartsa fenn ezeket az erőfeszítéseket, hogy megőrizhesse a terület autenticitását és integritását, melyet a területen és védőzónájában tervezett fejlesztések fenyegethetnek.

(…)

Aggályunknak adunk hangot amiatt, hogy a 2016-ban elfogadott szabályozás módosítással jóváhagyták a 11.kerületben 120 m magas toronyház építését, mely az érintett (világörökségi) terület védőzónájának részét képező területen van, s mely kedvezőtlen hatással lenne a világörökségi városképre és annak védett látképére, ezért sürgetjük a kormányt, hogy fontolja meg, hogyan lehetne elérni, hogy a világörökség védelme felülírja az új szabályozást.

(…)

Aggályunknak adunk okot amiatt, hogy a nagy fejlesztési projektek, melyeket a (világörökségi) területen belül, annak védőzónájában és távolabbi környékén terveznek, sértheti a terület Outstanding Universal Value (OUV) -ját.

Megjegyezzük, hogy a kormány meghívta az ICOMOS tanácsadó misszióját, hogy felülvizsgálják és elemezzék a folyamatban lévő és tervezett intervenciókat (építkezéseket), és azt javasoljuk, hogy e misszóra még 2017 év vége előtt kerüljön sor. Szorgalmazzuk, hogy a magyar kormány ennek a vizsgálatnak a befejezéséig állítsa le a nagyprojektek engedélyezését.

Amennyiben a tanácsadó misszió vizsgálata arra a konklúzióra jut, hogy az érintett világörökségi terület különleges értékét (OUV) a beavatkozások befolyásolhatják, akkor a kormány hívjon össze közös Világörökségi Bizottság /ICOMOS reaktív monitoring missziót, hogy a területet a tervezett beruházások miatt potenciálisan érő hatásokat felmérjék.

(…)

Elvárjuk továbbá, hogy a 2018. december 1-ig a kormány készítsen friss jelentést az állapotmegőrzésről a Világörökség Központ számára, és számoljon be a fentiek végrehajtásáról, hogy azt a Világörökség Bizottság  43. közgyűlése elé lehessen vinni 2019-ben.”

Az UNESCO a fentiekhez még hosszú indoklást is fűz, melyben emlékeztetnek a korábbi ellenőrzésekre, a magyar kormány által benyújtott kérésekre és jelentésekre, például többek között a Budai Várban és a Várbazárban tervezett átalakításokra, a Liget és a RAK-PARK projektekre, korábban tervezett budapesti olimpiával kapcsolatos, az örökségvédelmet is érintő passzusokra.

A Liget beépítését ellenző és inkább a park megújítását javasló szakemberek egyike, Bardóczi Sándor tájépítész szerint kérdéses, mennyire tartotta be a nemzetközi szervezet ajánlásait a magyar kormány: szerinte az új Néprajzi Múzeum közbeszerzésének meghirdetése, és a városligeti sportpályák fakivágással is járó járó áthelyezése szembemegy az UNESCO kéréseivel.

Erre vonatkozó kérdésünket elküldtük a Miniszterelnökségnek, válasz mostanáig nem érkezett.

Az UNESCO számára nem volt újdonság a magyar civilektől érkező megkeresés: korábban többek között az ÓVÁS! Egyesület is kapcsolatba lépett a szervezettel, a budapesti VII. kerület történelmi zsidónegyedében folyó, műemlék épületeket is érintő bontások miatt. Az Egyesület tagjai korábban kétszer is találkoztak az UNESCO képviselőivel, akik mindkét látogatásuk után kritikus hangú jelentésben fogalmazták meg a véleményüket.

Az UNESCO mostani látogatása csupán ún. “tanácsadó misszió”, aminek az eredményétől függ, hogy követi-e további, ennél szigorúbb, újabb ellenőrzés a nemzetközi szervezet részéről. Súlyos szankciótól persze még ekkor sem kell tartani,  a legsúlyosabb “világörökség-ügyi” büntetés egy államnak, ha megvonják a címet egy helyszíntől.

Horn Gabriella

Kapcsolódó cikkeink

Nincs felelős a Király utcai védett ház leomlásáért?

Roskadozó világörökség – offshore cég fogságában az Andrássy úti palota

Térképre tettük, hogy mely ingatlanokra jegyeztethet be a kormány elővásárlási jogot

Ezután már bármit meg lehet tenni a Városligettel – civilek tiltakoztak a beépítési tervek ellen

Historizáló populizmus 200 vagy 1000 milliárdért – a budai várnegyed átépítésének költségei