A kétmillió forintos kérdés: mennyi közpénzből finanszírozott támogatást kapott az Egységes Magyar Izraelita Hitközség?

Erős mezőnyhöz zárkózott fel a múlt héten az EMIH, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség: fél év bujkálás, halogatás és taktikázás után merészet húzva úgy döntött, 1 millió 848 ezer forint plusz áfáért árulja el, mennyi állami támogatáshoz jutott a hitközség az elmúlt hét évben.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Olyan nagypályás játékosok próbálkoztak eddig az adateltitkolásnak ezzel a faék egyszerűségű trükkjével, mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (2 000 000 Ft), az MTVA (25 000 Ft), a Nemzetgazdasági Minisztérium (15 600 Ft), a Magyar Villamos Művek (37 000 Ft) vagy a Közbeszerzési Hatóság (13 080 Ft). A pofátlanság mellet másik közös vonása ezen költségtérítéses próbálkozásoknak, hogy a titkolózó adatgazdák egytől-egyig elbukták ezeket.

Expanzió és finanszírozás

Vezető rabbija szerint is az extenzív növekedés szakaszában van az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH): a tavaly lezárult akvizícióval megszerzett Zsigmond Király Főiskola – azóta Milton Friedman Egyetem – mintegy megkoronázása volt a 2010 óta építgetett oktatási vertikumnak. Az oktatás és a „Sóletfesztivál” jellegű események mellett a hitközségi marketing fontos eszköze a Cedek nevű jótékonysági szervezet, amely ünnepi alkalmakkor ingyenes ételosztást tart. Az EMIH vidéken is próbál terjeszkedni: tavaly a hitközség megjelent Miskolcon és Debrecenben is, a mádi rabbiházat pedig 2016-ban adták át.

Ezekhez a projektekhez jelentős állami támogatásokat is kap a hitközség: tavaly például a fontos kormányközeli vállalkozásokat finanszírozó Eximbank tőkésítette fel az EMIH üzleti vállalkozását, a Quality Poultry Kft-t, két lépésben, összesen 2 milliárd forinttal hitelezve a kóser vágóhidat.

A jó viszony kölcsönös szolgálatokon alapul, és az EMIH nem tűnik hálátlan partnernek. Legutóbb a Soros György ellen indított kampány startjánál segítette ki látványosan a kormányt azzal, hogy menlevelet adott az antiszemitizmus vádjával szemben, míg néhány hónappal korábban a hitközséghez sok szálon kötődő Tett és Védelem Alapítvány éppen az antiszemitizmus okán figyelmeztetett arra a veszélyre, amit a néppártosodó Jobbik jelent.

Bő egy évvel ezelőtt próbáltunk először információkat szerezni az EMIH közpénzből finanszírozott támogatásaival kapcsolatban, konkrétan

a mádi rabbiház és zsinagóga felújítására kapott 460 millió uniós forint sorsáról szerettünk volna megtudni részleteket, de a hitközség nem válaszolt a megkeresésünkre. Ugyanígy jártunk, amikor a 168 óra többségi és a Klubrádió kisebbségi tulajdonosával kapcsolatban tettünk fel kérdéseket Köves Slomónak az EMIH egyetlen nyilvános elérhetőségén keresztül.

A harmadik kudarcba fulladt kísérletünkkel a hitközségnek jutatott, közpénzből finanszírozott támogatások alapadatait kérdeztük, de az EMIH a formálisan is közérdekűadat-igénylésként feltett kérdésekre sem reagált.

Támogatás és támogatottság: tények helyett szóvirágok

Ehhez a nem túl szofisztikált kommunikációs stratégiához illeszkedik, ahogy a szervezet vezetője, Köves Slomó nyilatkozik érdemi kérdésekről. Nézzük, mit mond például az EMIH társadalmi támogatottságáról, konkrétan a hitközség aktív tagjainak számáról:

„A hitgyakorlók közössége, különösen a tradícióktól nagyobb részben eltávolodott magyar zsidóság esetében, egy sokdimenziós mátrix. Címlistánkon 15 ezer ember van, és nagyjából ennyien lehetnek, akik évente legalább egy programunkon részt vesznek. Magyarországon nagyjából 20 zsinagóga lehet összesen, ahol heti rendszerességgel összejönnek imára. Ebből ilyen vagy olyan formában 7 tartozik hozzánk, és további 3 megnyitása van folyamatban. Ezekben nagyjából 500–1000 ember fordul meg hetente”

A megfoghatatlan, de több ezres elkötelezett EMIH-tagságot sejtető válasszal szemben a valóság jóval szerényebb számokat mutat. A NAV adatbázisa szerint tavaly 2571 adózó ajánlotta az egyházi 1 százalékot az EMIH-nek,

a szervezet ezzel a 19. az egyházak támogatottsága tekintetében, jócskán lemaradva például a Magyar Pünkösdi Egyház (6621 fő), a hetednapi adventisták (3682 fő) vagy éppen a Karma-Kagyüpa Közösség (3571 fő) mögött.

Adva van tehát egy viszonylag kis létszámú egyházi szervezet, amely kulcsfontosságú, nagyon szenzitív kérdések kezelésében a kormányzat megbízható partnerének mutatkozik, ugyanakkor meghatározó befolyása van a kormányfüggetlen média jelentős részére, miközben milliárdos nagyságrendű állami forrásokhoz jut – adja magát, hogy legalább a támogatások összege és célja nyilvános legyen.

Az EMIH-nek azonban ez is sok a transzparenciából, inkább belementek egy eleve bukásra ítélt pereskedésbe.

A perben a hitközség először a bíróság, a Fővárosi Törvényszék hatásköri illetékességét vitatta, de ezt a kísérletet megalapozatlannak ítélte a megcélzott Pesti Központi Kerületi Bíróság, így az ügy visszakerült a törvényszékre. Január elején újabb tárgyalás volt, ezen az EMIH jogi képviselőjével megegyezés látszott kialakulni az adatigénylés teljesítéséről. Már éppen hátradőltünk volna, amikor levél érkezett a bíróságtól, amely végképp szertefoszlatta a hitközség jószándékú pervitelével kapcsolatos illúzióinkat. E szerint

az EMIH arról nyilatkozott, hogy az adatigénylés teljesítése 2.346.960 forintba fog kerülni nekünk, két fő fog az ügyön összesen 420 órát dolgozni. A hatalmas ráfordítással arra a négy darab kérdésre keresik a választ, hogy a hitközség mikor, milyen forrásból, milyen célra és mekkora összegű támogatáshoz jutott az elmúlt hét évben.

Az elmúlt években számos titkolózó állami/önkormányzati szervezettel küzdöttünk meg, de a taktikai költségtérítés-fegyvert eddig csak a legádázabb adateltitkolók vetették be: 10 ezertől 35 millióig szór a követelt összeg nagysága. Az EMIH ezzel a húzással a transzparencia, az elszámoltathatóság olyan ellenfeleivel került egy ligába, mint a CÖF-öt félmilliárddal kistafírozó MVM  Zrt., vagy a határon túli támogatásokkal való elszámolásért 35 milliót követelő Bethlen Gábor Alap.

Az ma már evidens, hogy a politikának kitett szervezetek számára a transzparencia pont nem érték, ez szabja meg a nyilvánossághoz való viszonyukat – de miért viselkedik vajon így, ilyen NER-kompatibilisen egy, a hívek számát minden eszközzel gyarapítani próbáló egyház?

Becker András

Frissítés: Cikkünk egy korábbi verziójában pontatlanul szerepelt, hogy az EMIH-hez köthető Brit Média Kft. a 168 óra és a Klubrádió többségi tulajdonosa – a Brit Media valójában egy korábbi tőkeemelés révén mindössze 14 százalékos tulajdonrészt szerzett a Klubrádiót működtető gazdasági társaságban, és csak a 168 órát kiadó Telegraf Kiadó Kft-ben többségi tulajdonos.