Bezárás
Cikkek

Házipénztárként használják az Eximbankot kormányközeli üzletemberek

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.

 

Hirdetés

800x600_Januar2

Elvesztette eximbankjellegét a Magyar Export-Import Bank Zrt. – amennyiben az állami tulajdonú pénzintézet eredeti célja, hasonlóan más országok eximbankjaihoz, a külföldi piacokra termelő hazai kkv-k segítése. Sokkal inkább a haveri finanszírozás a fő csapás, amit egy 2014-es törvénymódosítás legalizált.

Az Átlátszó háttérbeszélgetéseiből az derült ki, nyomásgyakorlási kísérlet létezett korábban is a tulajdonos állam részéről, de a NER szintet lépett. Ráadásul úgy fest, a Fideszen belüli csatározások miatt is szükség lehetett maximumra tekerni az eximes pénzcsapot. Matolcsy és köre játszadozik az MNB-alapítványokkal, az uniós forrásokat (és tavaly nyárig az MFB-t is) Lázár János uralja le. Rogán Antal miniszternek és a sleppjének azonban nem volt bankja. Eddig.

Közpénz-e az Eximbank pénze?

– talán a legfontosabb tisztázandó kérdés az állami tulajdonban lévő Magyar Export-Import Bank Zrt.-ről. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat mindenesetre azt szorgalmazza, hogy az Eximbankot sorolja csak a magyar állam a költségvetésen belülre. A magyar hivatalok az államadósság-mutatókat féltenék a változástól. Továbbá alighanem azt is, hogy akkor bajosabban lehetne különböző titkokra hivatkozva eltitkolni a kockázatvállalásokat, költéseket. A tárgyalások mindenesetre még tartanak, erről tájékoztatta az Átlátszót a KSH.

A tulajdonos államot képviselő külügyi-külgazdasági tárcát vezető Szijjártó Péter azt válaszolta Sneider Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselőnek, hogy Andy Vajna kormánybiztos érdekeltségeinek a TV2 felvásárlásához nyújtott – a közelmúltban visszafizetett – hitelében egy fillér közpénz sem volt.

Amennyiben változó kamatozású, piaci felárat tartalmazó volt a hitel, ebben majdnem lehet igazság is – magyarázta az Átlátszónak egy neves banki szakember. Az ügyfeleknek rendkívül kedvező fix kamatozású hiteleken ugyanis kell lennie állami kamattámogatásnak. A változón nem feltétlenül. Ráadásul a banktitok lényegéből fakad, hogy alapesetben nem ismerhetőek a kamatok.

Csahogy. Az Exim például abban is különbözik a kereskedelmi bankoktól, hogy a kockázatait nem saját kontóra vállalja. Ha nem fizetnek rendesen a kuncsaftjai, és emiatt vagy más okból veszteséges lesz, az állam segíti ki.

Kockázat lehet például a már említett fix kamatozású hitel is, ha pedig az Exim külső forrásokat von be, például kötvényt bocsájt ki, amivel az utóbbi időkben rendszeresen élt is, az állam vállal garanciát az ügyletre. Ráadásul a kuncsaft burkolt állami támogatásaként fogható fel az is, ha a kialkudott kamat jóval kedvezőbb a piaci forrásokénál. Márpedig mindez azt jelenti, hogy mind a hitelezési gyakorlata, mind a forrásbevonásai igenis költségvetési kockázatot jelentenek. Nem állítjuk persze, hogy van nyílt vagy burkolt kamattámogatás az ilyen eximes hiteleken. Nem tudhatjuk, mert a banktitokra való hivatkozással a kamatszintet, illetve a kamat számítását az Eximbank nem osztja meg a nyilvánossággal

Alapvető nemzetgazdasági érdeknek mondták az Átlátszónak nyilatkozó szakemberek, hogy finanszírozással és biztosítással segítsék ki azokat a vállalkozókat, akik olyan, magas kockázatú partnerekkel/régiókban üzletelnek, hogy a kereskedelmi bankok nem vállalnák a finanszírozást. Egyszerűbb esetben lehet hitelezni az áru közvetlen exportját, illetve az exportra készülő termékek (például járművek) gyártásába beszállító hazai vállalkozásokat, adott esetben nagyobb projekteket, fejlesztéseket az elmaradottabb országokban. Lehet hitelezni az érintett vállalkozót, a célország bankját vagy magát a célországot. Ezek a lehetőségek mind beleférnek a klasszikus eximes gyakorlatba. De Budapesten nagyot tágítottak a kereteken.

Puccsszerű váltás és fenyegetőző államtitkár

Az Eximbankról szóló törvényt 2014-ben módosították úgy, hogy belföldi székhelyű gazdálkodók nemzetközi versenyképességét javító befektetései és beruházásai is hitelezhetőek legyenek. Ez a gumiszabály tette lehetővé az elmúlt időszak felpörgetett hitelkihelyezéseit. A magyar közpolitikai-közgadasági unortodoxia alaptétele, hogy minden extrém megoldásra fel lehet mutatni legalább egy külföldi példát, nehogy szó érje a ház elejét. Ezért kérdeztük az Eximet, hogy van-e nemzetközi példa a gyakorlatra, válaszukat várjuk.

A gáláns hitelezési gyakorlat alighanem szoros összefüggésben áll a bank tőkeigényével. Az állam 2014 óta hatszor, legutóbb tavaly december végén emelt tőkét az Eximben, amelynek így az alaptőkéje 10,1 milliárd forintról 133,7 milliárdra emelkedett.

A 2014-es választási év az Eximbanknál is jelentős változásokat hozott. Júniustól az NGM helyett az akkor még Navracsics Tibor, majd szeptembertől Szijjártó Péter vezette külügyi tárca lett a tulajdonos állam képviselője. A hónap végén, tehát még az őszi önkormányzati választások előtt bekerült az igazgatóságba Puskás András.

Puskásról az volt a mondás, hogy égett a lába alatt a talaj korábbi állomáshelyén. Őt, aki az V. kerületben Rogán alpolgármestere és bizalmas embere volt, illetve a III. kerületben hasonló posztot betöltő fivérét, valamint a szintén Óbudán kezdett Kertész Balázst a Fidelitasból eredő politikai szövetség kötötte össze egymással, és Rogánnal is. Valamennyien a Fidesz fontosembereinek számítottak.

Bár Puskást az országos politikát választó Rogán utódaként emlegették a Belvárosban, mégis lelépett a kerületből, méghozzá már a kampányidőszak derekán. Erre akkor nem volt más magyarázat, mint hogy egyre kellemetlenebbé vált személye, miközben botrány botrányt követett az V. kerületnél.

Kapcsolódó cikkeink

Hét korrupciógyanús ügy, amikbe Rogán Antalnak régen bele kellett volna buknia

Keleti nyitás: Papíron egyelőre csak a Közgép profitált az azeri baltás gyilkos elengedéséből

A jó bevándorlók: arab, török és ázsiai üzletemberek az Orbán-család körül

Íme Rogán Antal propagandaminiszer kávépartnerének svájci villája

Brókercsőd, adócsalás, bennfentes kereskedelem? Hívja a Fintha-Nagy ügyvédi irodát!

Belvárosi ingatlanmutyi: a Rogán-Habony-Pintér tengely?

Belvárosi ingatlanmutyi III.: a kofakirály örökségétől Portik Tamás letartóztatásáig

2,3 milliárd forint kölcsönt adott az Eximbank a Váci1 üzletházra

Pasa-parki bizniszben tűnt fel Fodor Gábor korábbi mentora, Törő Csaba

27 milliárd forint értékű zálogjog van a TV2-t tulajdonló cégeken

Csakhogy Puskás új munkája messze több sportállásnál. Az Eximbank üzleti vezérigazgató-helyetteseként döntő szava van a hitelezésben. A bank ügymenetét ismerő forrásaink szerint nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a lehető legtöbb kérelmezővel személyesen is elbeszélgessen, mielőtt a hitelkérelem a megfelelő bizottságok elé kerülne.

A bank első embere ugyanakkor 2014 végéig a még Matolcsy György idejében – NGM-tulajdonban – kinevezett Nátrán Roland maradt.

Nátrán szakértelméről dícsérően beszéltek még a NER-rel nem kifejezetten rokonszenvező forrásaink is. Mondván, már a második Orbán-kormány idején érezhető volt, hogy a rezsim fölpörgetné az Exim hitelezési gyakorlatát – ennek azonban akkor reális alapjai voltak. Főképp az, hogy a 2008-as pénzügyi válság idején a kereskedelmi bankok kölcsönnyújtási hajlandósága a minimálisra apadt, különösen devizában voltak szűkmarkúak.

Ekkor váltott először tulajdonost az Exim, 2012-ig 75 százalékban az MFB volt a gazda, majd jöttek Matolcsyék. Ebben az időszakban, legalábbis ezt magyarázták forrásaink, még az sem volt egyértelmű, hogy a keleti nyitás csúfos kudarcot vall majd.

Nátrán és csapata idején alakult ki az a cégszervezet, amely ha papíron nem is, de a gyakorlatban összehúzta az Eximet az exporthitel-biztosító Mehib-bel. S ebben az időben kezdődtek például a grandiózus kötvénykibocsájtások – ekkoriban még nemzetközi piacra.

A világon elsőként vette igénybe az Eximbank a Világbank finanszírozási ügynöksége, a MIGA (Multilateral Investment Guarantee Agency) garanciáját, s így AAA hitelminősítésű kötvényekkel jelent meg a nemzetközi tőkepiacon. Ez 2013 szeptemberében történt, ekkor 400 millió euró értékben 5 éves futamidejű kötvényt értékesítettek. A kötvényprogram 2012 végén kezdődött, első lépésben 500 millió dollárnyi kötvényt dobtak a piacra, majd ezt követte a 400 milliós euró értékű, ami mögé beállt a MIGA. 2014-ben újabb félmilliárd dollár összegű, 2020 január végi lejáratú kötvényt értékesítettek. A bank akkori közlése szerint a befektetők összesen 2,2 milliárd dollárban tettek ajánlatot.

Nátrán balhés körülmények közepette távozott, volt munkahelye még feljelentést is tett a bank székházbérleti szerződése miatt. A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanújával jár el ismeretlen tettes ellen, tájékoztatta a rendőrség az Átlátszót.

A nyomozás mellett polgári per is folyik az ügyben: az Exim 1,5 milliárd forintot követel a bérbeadótól. Aki ténylegesen nem más, mint – cége révén – Nobilis Kristóf milliárdos üzletember. Nátránék regnálása alatt a Nobilis érdekeltségében lévő Lánchíd-palotát, az egykori bírósági épületből kialakított luxus-irodaházat vette ki a bank.

Az Exim ügyvédje, a kormányzati megbízásokban évek óta jeleskedő Sárhegyi és Társa iroda részéről eljáró Bártfai Beatrix által sulykolt feltűnő értékaránytalanság a perben használt szakértői jelentés szerint nem feltétlenül áll meg. De ha mégis, akkor sem életszerű, hogy a gazdasági életben nem nyeretlen-kétéves bankigazgató saját szakállára, a tulajdonos háta mögött, „titokban” tervezett elköltözni a Clark Ádám térre. Éppen egy olyan oligarcha épületébe, akit akkoriban még – a Nobilissel évtizedekig üzleti szimbiózisban élő Spéder Zoltánnal egyetemben – kedvelt nem csak az akkori tulajdonos NGM-et vezető Varga Mihály személyesen, de az egész rezsim.

A NER utóbb elengedte őket – nem csak Spédert és Nobilist, de Nátránt is. És csak kicsit elegánsabb körülmények között, mint Spéderrel történt. Az irodaházügyben indított polgári per például – a Ma.hu tudósítása alapján – inkább hasonlít pankrációra, mint egy gazdasági jogvita kulturált elsimítására.

A később Bártfaiék indítványára lecserélt perbíró jegyzőkönyvbe mondva buktatta le Bártfait, aki munkaebéd címén diskurált az egyik eximes tanúval. Márpedig ez ügyvédetikai kihívásnak tűnik. Még érdekesebb Nátrán vallomása, miszerint a bérlettel kapcsolatos banki huzavonában „Kohut Balázs hozzátette, hogy nemcsak büntetőfeljelentést fogunk tenni, de amíg ez a kormány hatalmon van, én a közigazgatásban nem fogok állást kapni”.

Kohut Balázs ekkor nem csak az Exim felügyelőbizottsági tagja, hanem a tulajdonos KÜKÜM helyettes államtitkára is volt. Utóbbi tisztségéből a Quaestor-botrány tetőzése idején vált meg, jelenleg a kereskedőház-bizniszben tevékenykedik.

Azt is kérdeztük az Eximtől, tudomásuk szerint pontosan idézett-e a bírósági jegyzőkönyvől a Ma.hu, Nátrán valóban ezt vallotta-e, és ha igen, vallomása a banki emlékek szerint is fedi-e a valóságot. Az Eximnek elküldött kérdéssorunkkal az történt, hogy a sajtóosztály munkatársától több ígéretet is kaptunk személyes interjúra a bankvezetéssel, de egyelőre nem sikerült az időpont egyeztetése belátható időn belülre. Írásos válaszok sem érkeztek.

Hihetőbb forgatókönyv, hogy a „lánchídi csata” csak ürügy volt Nátrán lecserélésére. Utóda Urbán Zoltán igazi sötét ló, amennyiben koránál és szakmai szerepénél fogva akár közismert bankár is lehetne, de nem igazán tűnik annak. Annyira nem, hogy számos piaci bennfentessel beszélgetve is csak az MFB mint volt munkahely ugrott be róla elsőként és másodjára is beszélgetőtársainknak.

Harmadik nekifutásra, az idősebb generáció képviselői azt is hozzáfűzik, hogy a rendszerváltás környékén nem tudták elhessegetni vele kapcsolatos érzésüket, miszerint nem lehet ellenséges kapcsolata a gazdasági hírszerzéssel. „Ő Kohn, az ismeretlen katona” – mondta róla a pesti bankárvilág egyik nagyhala, hozzátéve a régi vicc poénját is: zöldségesként ismert, katonaként nem.

A magyarázat bankárkörök szerint pofonegyszerű: tökéletes első embert kerestek, aki frontolja Puskásék üzleteit. Nátránt sem tagadta meg teljesen a NER: a Magyar Asztalitenisz Szövetség élén megmaradhatott. Igaz, a szponzorált sportszövetségek között 2016-ban nem látni a ping-pongosokat, miközben a vívók és a golfozók szerepelnek az Exim közzétételi listáján.

Időközben az Eximbe ejtőernyőzött egy másik fontos új-oligarcha rokona. A mostanában Habony-hitelezőként emlegetett Tombor András fivére, a gyógyszerész végzettségű Tombor Bálint tavalyig Mikola István nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár kabinetfőnöke volt. Az Index írta meg, hogy az Eximbank úgynevezett kötött segélyhitelezései körül fontoskodhat. (A kötött segélyhitelezés lényege, hogy a kedvezményes hitelt felvevő ország a kölcsön fejében árut és szolgáltatást vásárol a hitelező bank országától.)

Ha már Tombor neve felmerült, érdemes újra rápillantani egy, az Átlátszó által korábban már közölt fotóra:

bardoly

A képet akkor a balszélen álló Bardoly-Küzmös Ferdinánd svájci privátbankár felbukkanása apropóján osztottuk meg. Bardoly-Küzmös annak a liechtensteini cégnek lett az igazgatósági tagja, amelyik majdnem megvette a Népszava kiadóját. Az Ahlan! angol nyelvű emriátusi társasági magazin fotója egy olyan sportesemény afterpartiján készült 2013-ban, ahol a magyar csapatot Tombor András vezette. Tombor ügyvédje pedig a Bardoly-Küzmös-féle „liechtenschteni befektetők” budapesti jogi ügyeit intézte. A kép jobb szélén Nagy Viktor áll, aki akkor (2014-ig) üzleti vezérigazgató-helyettes, azaz Puskás András elődje volt az Eximben.

Árulkodó jelzálogok

Ebben a magasságban ugyanakkor a bankárok óvatosak, legalábbis ezt mondják – voltaképpen saját magukról is – a pénzemberek. Ahogyan azt is, hogy „nincs az az agyelvonás, hogy ezeket a pénzeket bárki is a belső szabályok megkerülésével osztogassa, ezért hosszú évek járnának If várában”.

De milyen pénzeket? Az Exim ügyfélköre, mint minden banké, banktitok. Azoknak a hiteleknek a nyomára lehet azonban bukkanni banki kiszivárogtatás nélkül is, amelyeknél az adós és/vagy a kezes cég valamelyik üzletrészére eximes jelzálog került. Ezeket a cégnyilvántartás ugyanis nyilvántartja, mi az Optent böngésztük. A hitelek nagyságát pedig a Magyar Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki lajstromában lehet megismerni.

Ez ugyan nyilvánvalóan csak a töredéke a teljes eximes hitelállománynak, és a pontos százalék közlésével is adósunk az Exim. Viszont ez is jól mutatja, hogy ködbe veszett az exportfinanszírozás eredeti célja, és hogy szinte kivételszámba megy az olyan kölcsön, ami nem haveri vállalkozások ösztönzését szolgálta.

Íme a példák:

Caramel Premium Resort

Holisztikus lélekmasszázst, jövőelemzést és fülgyertya-kezelést igényelhet egyebek mellett a bükfürdői négycsillagos Club Caramel Hotel vendége. A legprofibbra sikerült fotón is a káposztási lakótelep házaira hajazó szállót nagy csinnadrattával adta át az NGM államtitkára, Bük független polgármestere és a szállodaszövetség elnöke tavaly ősszel.

A Club Caramel Kft. és a tulajdonában lévő Büki Fejlesztési Kft. tulajdonosainak üzletrészein 16,5 millió euró keretösszegű eximes jelzálog van 2015 óta. Utóbbira 2008-2015-ben az MKB terhelt rá, ezt azonban törölték. 2016-ig 14 millió euró volt a hitel – hogy két külön kölcsönről van-e szó, vagy „csak” megemelték a hitel összegét, kérdeztük a szálló email-címén, de egyelőre onnan sem érkezett válasz.

A Club Caramel Csabai Imre és Neumann Péter vállalkozóké. Mindketten igazgatósági tagok a távhőszolgáltatók követelésbehajtásával foglalkozó Global Faktor Zrt.-ben, amely az első Orbán-kormány idején Fidesz-közelinek mondott energetikai befektető, Pomázi Csaba érdekeltsége. Pomáziról mi is többször megemlékeztünk, például itt.

Neumann 2009-2011-ben igazgatósági tag volt – Vécsey Róbert mellett – a Cooper Ingatlan Finanszírozási Zrt.-ben, őt váltotta az it-ben a rogánista belvárosi mutyikörhöz ezer szállal kötődő Fintha-Nagy Ádám ügyvéd, Vécsey üzlettársa.

A Club Caramel körüli cégcsoport az uniós pénzekért is ügyesen állt sorba, 2011-2012-ben összesen több mint 1,5 milliárd forint támogatást nyertek egyebek mellett egészségügyi turizmusra, konferenciaturizmusra, attrakciófejlesztésre és technológiai fejlesztésre.

EMIH-es kóservágóhíd

1,76 milliárd forint hitelt kapott 2,5 százalékos fix kamatra a Quality Poultry Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft. az MNB növekedési hitelprogram keretében. A 2014-ben alakult cég tulajdonosainak üzletrészére tavaly augusztusban jegyezték be az Eximbank jelzálogát. A Quality Poultry az izraeli Avraham Jaakov David és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdona.

A kormánybarát zsidó kisegyház zavaros hátteréről korábban itt írtunk.

Az adós kft fő tevékenysége működése első évében baromfihús-feldolgozás volt. Ebben az esetben elképzelhető, hogy exportra termelnek – például kóser – árut, vagyis végre találtunk egy klasszikus exportfinanszírozást. 2015 márciusában, vagyis a hitelfelvételt megelőzően azonban saját ingatlan bérbeadása és üzemeltetése lett az egyes számú profil, miközben a húsfeldolgozással sem hagytak fel a tevékenységi kör szerint. Az ellentmondást az EMIH-től kértük tisztázni, válaszukat várjuk.

Párizsi udvar

Versenyképességet javító belföldi beruházási hitelszerződés biztosítékaként került 25,5 millió eurós hitelre vonatkozó jelzálog a Párizs Property Kft. egyetlen tulajdonosának üzletrészére tavaly. A cég a budapesti lakcímű, az emírségekbe valósi Ayesh Majdi érdekeltsége. A Heti Válasz korábbi cikke szerint az ügylet kezese a Parisi Udvar Hotel Kft. volt, amelynek üzletrészein azonban jelenleg nincsen jelzálog a cégjegyzék szerint.

Utóbbi cég a Mellow Mood néven üzletelő palesztin gyökerű jordán vállalkozó-párosé, az ő nagy menetelésüket itt írtuk le részletesen:

A jó bevándorlók: arab, török és ázsiai üzletemberek az Orbán-család körül

A Heti Válasz szerint a hitelszerződést Puskás András szignálta vezérigazgatóként. Amikor az arab üzletemberek 2014-ben megszerezték a Párizsi udvar ingatlanát a Rogán-vezette Belvárostól, Puskás még a kerület alpolgármestere volt. A projekt kivitelezője Garancsi István Market Zrt.-je.

Three Corners Lifestyle hotel

3,5 millió eurós jelzálog terheli a budapesti Lifestyle Real Estate Kft. egyetlen tulajdonosának üzletrészét. A kft közvetve az egyiptomi Hurgadában élő belga Didier Cornelius Lambrecht érdekeltsége. Lambrecht a Three Corners & Resorts szállodalánc vezérigazgatójaként nyilatkozott tavaly a Turizmus Online szaklapnak, miszerint a 2017-es vizes vb-re nyitják meg új szállodájukat a Ferencvárosban. A Three Corners & Resorts 14 szállodát üzemeltet, kettőt (Art, Bristol) Budapesten, a többit Egyiptomban.

Az elzálogosított üzletrészű cég 2015-ben alakult, azt az évet veszteséggel zárta. Nem szebb a mérlege a tulajdonos 2nd Step Zrt.-nek sem, amely 2012 óta folyamatosan veszteséget produkál, legutóbbi, 2015-ös mérlege 21 milliós mínuszt mutat, kötelezettségei pedig meghaladták a 200 millió forintot.

Retró csődkerámia

160 millió forint folyt be a vagyon értékesítéséből, ezzel szemben 2 milliárdos hitelezői igény állt, ebből az Eximé „mindössze” 130 millió volt – tájékoztatta az Átlátszót a Lampart Budafoki Zománc Ipari és Kereskedelmi Kft. felszámolója. A 2010-ben indult felszámolás még nem zárult le, de a végéhez közelít. A cégre egy évvel a felszámolás megkezdése előtt, 2009-ben került a K&H és az Exim jelzálogjoga. Vagyis ez a bedőlt hitel az „elmúltnyolcév” öröksége.

A zománcozott edényeket, kályhákat, konvektorokat és zuhanytálcákat kínáló cég a szaksajtó és a felszámoló szerint is derekasan próbálkozott, de az egyik nagy német megrendelője csődje őt is maga alá temette, újra lábra állni pedig már nem tudtak a kínai importdömping miatt.

Garancsi-pakk 1.: Kopaszi-gát

52 millió euró hitelt kapott a Garancsi István Kopaszi-gáti építkezési projektje. A Kopaszi Gát Kft. tulajdonosainak üzletrészein azonban nem csak az Eximbanknak van jelzálogjoga, hanem – kizárólag Garancsi cégeinek hányadán – a tulajdonostárs Constellation Hungary SA nevű luxemburgi társaságnak is.

A Constellation Hungary Hamad bin Jassim bin Jaber Al Thani volt katari miniszterelnöké, az arab világ egyik legbefolyásosabb milliárdosáé, aki 50 millió eurót tolt ebbe az üzletbe.

Garancsi-pakk 2.: Lánchíd-hotel

7,5 millió euró „versenyképességet javító belföldi beruházási hitel” miatt került zálog az Unione Clark Kft., a Clark Ádám térre tervezett luxushotel építtetőjére, illetve a kezes Unione-L Kft. tulajdonosai üzletrészére. Nem sokkal azután, hogy lekerült róluk a Raiffeisen zálogbejegyzése. A két cég Scheer Sándor vállalkozóé, illetve az Unione Clark-ban tulajdonos még egy magyar érdekeltségű osztrák cég, az ingatlanforgalmazástól a csaptelepekig sok mindenben utazó Bolgár-család cége.

Scheerről kettő dolog lehet igazán fontos. Ő a vezérigazgatója Garancsi Market Építőjének. A kétes alvilági figurával, Vizoviczki Lászlóval ápolt nexusát pedig az Index mutatta be korábban. A Lánchíd Hotel kivitelezője a Market Építő lesz.

A Mészáros-közeli szállodabiznisz

A Hunguest szállodalánc 18 hoteljéből 14-et, a márkanevet és a franchise-jogokat formálisan Jászai Gellért érdekeltségében álló Konzum-csoport vette át tavaly a balos oligarchaként számon tartott Leisztinger Tamástól. Jászainak már az általa frontolt SCD felfutása, majd csődje idején sem volt könnyű lemosnia magáról a strómanság bélyegét. Most pedig még kevésbé egyszerű. A Hunguest Hotels igazgatóságába például az ügylet után Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester bizalmasai is felbukkantak.

A Hunguest-vevő KZBF Invest Kft., illetve a Konzum-cégcsoportba tartozó KZH Invest konzumos üzletrészére tavaly szeptemberben három bank, köztük a titokzatos vevők révén Fidesz-közelbe privatizált MKB, illetve az Exim jelzáloga került. A közjegyzői nyilvántartás szerint az Exim követelése 3,36 milliárd, az MKB-é 1,4 milliárd forint.

Fantom minikohó Diósgyőrben

2017 második negyedévében indulhat a termelés a Miskolc Steel Mills Kft. által épített acélműben – jelentette be 2015 végén Axam Barakat szír-szlovák állampolgárságú beruházó tulajdonos a Germaksan török fővállalkozóval közös sajtótájékoztatóján. Annyit azért már akkor hozzá tett, hogy az eredeti ütemterv kissé csúszásban van.

2017 év elején semmi nem látható a nagy ívű tervekből. Miskolci tudósítónk, Pusztai László helyszíni jelentése szerint csak néhány sietve lebontott régi épület utal a készülődésre a hajdani Digép területén. Pedig alapkőletételből kettő is volt annak idején, tekintettel a választásokra.

A tervek szerint a cég 320 ezer tonna acélt állított volna elő évente, és 350 embernek adott volna munkát, ami a masszív miskolci kohászati nosztalgiára tekintettel több ciklusra is bérelt helyet jelenthetett volna a parlamentben egy ügyes képviselőnek. A legenda szerint azonban a helyi politikusoknál hatékonyabban tolta Barak buliját Rudolf Schuster hajdani szlovák  államfő, aki a legmagasabb magyar szinteken keresett és talált pártfogókat kampánytámogatójának ismerősének.

A Digép MSM Kft. ingatlanán megvalósítandó beruházáshoz az Eximbank 35 millió eurós hitelkeretet biztosított a Miskolc Steel Mills Kft-nek. Ebből közel 5 millió euró előleget a török Germaksan cég kapott a technológia-berendezések gyártására, telepítésére illetve a teljes gyár építésre, 1,36 milliót pedig az olasz Danieli az ívkemence és a folyamatos öntőmű gyártója.

Több pénzt nem hívtak le, mondják most a cég ügyeinek ismerői. Miközben kész csoda, hogy a Miskolc Steel Mills Kft. még létezik, igaz egy ki nem fizetett dolgozó felszámolást kért ellene, de végül rendezték a tartozást. Az Eximbank most a kamatokkal együtt 1,8 millió euró tartozást tart nyilván a diósgyőri kölcsönből, legalábbis ezt állítják a fantomkohó ügyeiben járatosak.

Brókerájközeli napelemgyár

2014 szeptemberében a város szülötte, Áder János köztársasági elnök rakta le az Ecosolifer napelemgyár alapkövét. A tervek szerint 2015 végén kezdődött volna a gyártás. A részben svájci érdekeltségű üzem 1,9 milliárd forint állami támogatást kapott, a modulgyártó leánycég az Eximtől 22,4 millió euró, illetve 363 millió forint hitelt vehetett fel. Napelemek azonban a mai napig nem készülnek Csornán, a HVG tavaly őszi cikkében idén év elejére ígérték az indulást.

Az Ecosolifer-cégcsoport egy másik vállalkozásában jelenleg is érdekelt a Kartonpack Nyrt., amely a Kulcsár Attila-féle 2002-es K&H-s brókerbotrány sokat emlegetett szereplője volt. Jelenleg pedig egy Fidesz-közeli felvásárlási akció célpontjának tűnik – erről részletesen írtunk a már emlegetett Fintha-Nagy Ádám ügyvéd viselt dolgait bemutató cikkünkben.

Pilótaképző és repülőszimulátor

A légiközlekedést „támogatják, oktatják és kutatják” honlapjuk szerint a Pharma-Flight Kft.-nél: pilótákat képeznek, menő szimulátort működtetnek, amivel bedolgoznak a Wizz Airnek is, és repülőorvosi vizsgálatokat végeznek.

Az ötmilliárd forintos beruházásra 3,5 milliárd forint uniós pénzt nyertek, 1,4 milliárdos kölcsönt pedig az Eximtől kaptak 2014-ben. Nem csak a kutatóközpont székhelye, Debrecen volt polgármestere Kósa Lajos áradozott a létesítményről, de más szakemberektől is azt hallottuk, hogy hasonló szolgáltatásokat a Fertő-tó osztrák oldalán található Aviation Academy Austria, illetve, elsősorban az orvosi területen a honvédség kecskeméti bázisa képes csak nyújtani.

2015-ig mindenesetre érdekelt volt a működtető cégben a Delog Kft., amely ekkoriban Orbán Viktor atyai jó barátja, Kékessy Dezső volt párizsi nagykövet családjáé volt.

L. Simon-környéki kukoricaszirup

Több állami támogatást kapott, mint Csányi vágóhídja” – ezzel a címmel ismertette a tiszapüspöki új beruházást, az úgynevezett izocukrot előállító gyárat a HVG. A 45 milliárd forintos beruházást a kormány 9,2 milliárddal tolta meg, az Exim-MKB páros pedig 102,6 millió euró hitelkeretet nyújtott. A projektgazda Tisza-TK Projekt Kft. tavaly augusztusban mindezen felül 965,3 millió forint uniós forrást is elnyert.

A cég egyik tulajdonosa, a Trigo Kft., amelynek másik befektetése, a Kápolnásnyéki Kastélyétterem Kft. L. Simon László volt miniszterelnökségi államtitkár családjának közvetett érdekeltsége is. Közvetett izocukorgyár-tulajdonos volt tavaly december végéig a martonvásári Lengyel Attila, aki egy másik céget (Revrik Kft.) L. Simonék érdekeltségétől vett át 2015-ben.

Az oligarcha-doyen használtgumibiznisze

A Csányi Sándor bankár érdekeltségében álló Homatech kezdetben Százhalombattán tervezett gumifeldolgozót létesíteni, de az ott lakók tiltakozása nyomán végül Kaposvár lett a kiszemelt helyszín. A fideszes vezetésű megyeszékhely annyira megörült a lehetőségnek, hogy négy telket is el akartak adni a cégnek, amely 2018-ra ígérte a 16,8 milliárdos beruházás befejezését. A projektet végül Kaposváron is lefújták egy helyi népszavazási kezdeményezés nyomán.

A cégjegyzék szerint nem terheli jelzálog a Homatech Recycling Zrt. papírjait, a közjegyzői hitelbiztosíték lista szerint azonban valamilyen módon mégis részese egy többszereplős hitelügyletnek. A Homatech legfeljebb 60 millió euró értékben áll helyt kölcsönért – áll a dokumentumban.

Nem csak hitelez, szerződik is a haverokkal

Tizenhatmilliárd forintos alap kezelésére keresett pályázaton alapkezelőt az Exim 2015 végén, és mit hoz a véletlen, éppen Rogán Antal legszűkebb családi környezetében találták meg a nyertest. A jegyzéskori jegyzett tőke 2,45 százaléka, illetve az alap eszközértéke 2,4 százalékáért kezelő G&B Partners Zrt. Gubicza Ágoston érdekeltsége.

Gubicza Rogán első feleségével él együtt, és neveli a miniszter fiát. A Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda a 444.hu közlése szerint nem kevesebb mint 160 millió forintért adott jogi tanácsokat az alap felállításához. A Kölcsényi ügyvédi irodát foglalkoztatta az V. kerület is még a Rogán-Puskás időben.

Ehhez képest jutalomfalatkának tűnnek a Szijjártó Péter barátja, Kuna Tibor érdekeltségeinek (Trinity, Young&Partners) kifizetett tízmilliós tételek, illetve a Nobilis-Nátrán-per kapcsán már említett Sárhegyi és Társai hasonló nagyságrendű megbízásai.

Nagyobb falatot szakít ugyanakkor a Navigator Informatika, amely 3 másik céggel közösen 12 hónapos szerződéssel 370 milliós keretösszeg erejéig végez „projekttevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást” az Exim közzététele szerint. A Navigator a Morando Kockázati Tőkealap érdekeltsége, az alap kezelőjét tavaly májusig Tombor András vezette, s a 2015-ös mérlegzáráskor még biztosan 33 százalékos közvetett tulajdonosa volt.

Következmény?

Szakállas vita menő közgazdaság-tudósok körében, hogy szükséges-e hogy egy állami vállalat nyereséges legyen, vagy legalábbis ne termeljen veszteséget. Mindkét lehetséges válasz okos indokokkal cicomázható fel. Summázva: a gazdaságpolitikai cél elérése a lényeg vs. nem lehet tékozolni az adófizetők pénzét.

Ezzel együtt az Exim nem veszteséges. 2015-ben legalábbis 4 milliárd forint nyereséget termelt. Egy évvel korábban azonban 1,2 milliárdos mínuszt produkáltak.

Kérdés, a kötvénydömpinget lejegyzőket aggaszthatja-e az eredeti célkitűzéshez képest megváltozott, de legalábbis kibővült tevékenység, illetve az, hogy a média harsog az Exim megkérdőjelezhetően piaci típusú megoldásaitól.

A válasz: csöppet sem. A jegyzők ugyanis nem annyira a kibocsájtót nézték, mint a papírok mögé tett magyar állami garanciát. A válság elmúltával az intézményi befektetők, köztük a magyar kereskedelmi bankok ismét forrásbőséget élveznek. Az Exim által kibocsájtott kötvény pedig az állami garancia miatt kvázi államkötvénynek mondható. Vagyis ez is adófizetői kockázat.

Mindazonáltal mint minden cégnek, az Eximnek is vannak olyan testületei, amelyek akár megnyomhatnák a vészcsengőt. Ha máskor nem, például most, cikkünket olvasva.

Az állami bank könyvvizsgálója a KPMG, amely nem fűzött aggodalmas kommentárokat a mérleghez. Amelyből egyebek mellett kiderült, 2015-ben 40 százalékkal, 106 milliárd forintra ugrott a belföldi ügyfeleknek nyújtott hitel az egy évvel korábbi állapothoz képest.

2015 végén a bank problémamentes ügyfél-hitelből tartott nyilván a legtöbbet, 159 milliárd forint értékben. Ugyanakkor összeadva a nem problémentesnek ítélt hiteleket (kockázati sorrendben: külön figyelendő, átlag alatti, kétes és rossz) összesen tekintélyes summa, 16,3 milliárd jön ki. A kifejezetten „rossznak” mondott „ügyfelekkel szembeni követelésállomány” értéke 4,4 milliárd forint volt 2015 végén. Annyi csavar lehet azonban az elszámolásban, hogy a mérleg kifejezetten „minősítési kötelezettség alá eső ügyfelekről” beszél. Vagyis nem biztos, hogy minden hitelt be kell sorolni valamelyik skatulyába.

Ha gondot észlelnek, a felügyelő-bizottság tagjai jelezhetnének. Az fb tagja például – KÜKÜM-ös hivatalnokok mellett – a quaestor-balhé vihara idejében távozott ex-államtitkár Kohut Balázs, aki Nátrán bírósági vallomása szerint megfenyegette a volt bankvezért. Valamint Eppel János, az örökös állami autószállító Porsche Hungária ügyvezetője, a Mészáros-bizalmas Flier Nikolett üzlettársa, akinek rokonsága félezer hektár állami földet nyert a tavalyi árveréseken Fejér megyében.

Rádi Antónia

Januári előfizetési akció!

Januárban minden huszadik régi és új előfizetőnket megajándékozzuk egy Átlátszós pólóval. Részletek itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom