Visszavonta a főváros a Római-parti mobil gát engedélykérelmét, egyelőre biztosan nem épül semmi

December 14-én kelt határozatával az eljáró hatóság megszüntette a Rómaira tervezett mobil gát vízjogi engedélyezési eljárását. Ezzel a part közvetlen fenyegetettsége megszűnt, és megnyílt a lehetőség egy józanabb árvízvédelmi megoldás kialakítására.

„Nem fenyeget semmilyen újratervezés a csillaghegyi öblözet árvízvédelménél.” – ezt egy hete nyilatkozta a főpolgármester, meglebegtetve újra a partéli mobil gát megépítésének lehetőségét. Ez a fordulat Tarlós István mobil gáttal kapcsolatos lépései és nyilatkozatai alapján nem is volt különösebben meglepő, hiszen az elmúlt években szinte minden elméletileg lehetséges megoldás szerepelt már a főpolgármester agendájában.

Az utolsó nagy bakugrásokat a fenyegető népszavazási kezdeményezést követően csodálhatta meg a publikum: lesz civil alternatíva/nem lesz; Bús Balázs kerítésvonali nyomvonala árulás/nincs is, stb.

Most viszont nem egy újabb főpolgármesteri nyilatkozat, hanem egy közigazgatási eljárás váratlan lezárása hozott új fordulatot a Római ügyében. December 14-én sorsdöntő hirdetmény jelent meg a mobil gát vízjogi engedélyezése ügyében illetékes Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság ún. Hatósági hirdetőtábláján:

A végzés szerint a Római-parti védvonalszakasz vízjogi létesítési engedélye ügyében indított eljárást a hatóság a kérelmező kezdeményezésére megszünteti. A főváros, pontosabban a nevében eljáró tervező, a Tér-Team Kft. ugyanis visszavonta a partéli mobilgát megépítésére vonatkozó engedélykérelmét.

Vagyis – ideig-óráig legalább – a városvezetés valóban lehátrált a minden szempontból irreális terv megvalósításáról.

A Rómaiért évek óta küzdő civil szervezetek, illetve a népszavazási kezdeményezést aláíró 15 ezer budapesti akarata teljesült ezzel, itt a határozat indoklásának kulcsmondata:

„Engedélyes [a Főváros] döntése és felhatalmazása alapján a Tervező (…) módosította (…) kérelmét. A módosítással az Aranyhegyi-patak bal parti védvonalszakaszára, valamint a Pünkösdfürdői védvonalszakaszra külön-külön kért vízjogi létesítési engedélyt, a Barát-patak jobb parti védvonalszakasz, a Római-parti védvonalszakasz, és a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi fejlesztésének közműkiváltási és fejlesztési munkáira vonatkozó vízjogi létesítési és megszüntetési engedély kiadására vonatkozó kérelmét visszavonta.”

A vízügyi hatóság határozatának két okból van óriási jelentősége: egyrészt a korábbi főpolgármesteri nyilatkozatok cikkcakkjait egyszer sem követte az engedélyezési eljárás visszavonása, vagy akárcsak felfüggesztése: a mobil gát ellenzői nem ok nélkül gyanakodtak, hogy Tarlós István átveri őket.

Másrészt azzal, hogy a tervező visszavonta az engedélykérelmét, elhárult annak a veszélye, hogy a főváros valamilyen furfanggal rajtaütésszerűen megkezdje az építkezést.

Az ugyanis egyértelmű volt, hogy ha a legérzékenyebb szakaszokon kivágják a fákat, azzal lényegében eldől a Római sorsa, hiszen már nem lesz mit védeni – az Etele úti fapusztítás pedig megmutatta, hogy néhány óra alatt több száz fát ki tud vágni a megfelelő vállalkozó. Vagyis fellélegezhetnek a civilek, a közvetlen veszély elhárult.

Furcsán hangzik, de valószínűleg fellélegezhet a városvezetés, és maga a tervező is. Igaz ugyan, hogy a főpolgármester intencióit követve megint eredmény nélkül költöttek el a tervezésre több mint 100 milliót, de ezzel együtt is mindenki jobban jár:

A Tér-Team által tervezett védmű megvalósíthatósági tanulmánya az eredeti határidő lejárta után fél évvel sem készült el, és a főváros nevében eljáró megbízó, a Fővárosi Csatornázási Művek nem tudott értelmes magyarázatot adni sem a késés okára, sem arra, hogy megbízóként miért nem kér kötbért, illetve bont szerződést a súlyos késedelembe esett vállalkozóval.

Ezekre a kérdésekre reálisan egyetlen válasz lehetséges: a megvalósíthatósági tanulmány készítői arra jutottak, hogy a Tér-Team Kft. terve nem megvalósítható, vagy ha igen, akkor vállalhatatlanul súlyos árat kell érte fizetni.

A megbízó és a mögötte álló városvezetés ezt a nyilvánvaló fiaskót mindenképp el akarja kerülni, ezért első lépésben meghosszabbították a szerződést a megvalósíthatósági tanulmány készítőivel, majd a vihar elülte után csendben kukába került az 55 millió forintért elkészült tanulmány.

Akárhogy is történt, az engedélykérelmet nemrég visszavonták, és a főpolgármester megint ott tart, hogy nem feltétlenül épül meg a parton a mobil gát:

„Kizárni még azt sem lehet, hogy a folyóval párhuzamos védműelemet esetleg meg sem szükséges építeni.”

A meccs azért nincs végleg lejátszva, tavasszal a közgyűlés újra nekifut a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének, Tarlós István pedig újabb „tudós grémiumot” hív életre. Ez pedig azért ad némi aggodalomra okot, legalábbis azoknak, akik követték eddig a főpolgármesteri „tudós grémiumok” sajátos tevékenykedését.

Kapcsolódó cikkeink

Miért szükségszerű a táj pusztulása a Rómain, ha mégis a parton épül meg a mobil gát?

A Rómaira mobil gátat tervező cég három éve kudarcot vallott a hasonló visegrádi védmű tervezésével

Újabb alternatív javaslat a Római-part árvízvédelmére

A mobil gátnak nem a parton, hanem a jelenlegi védvonalon van a helye

Fordulat jöhet a Római-part ügyében – vízügyi szakértők nyílt levélben fordulnak a főpolgármesterhez

Vakon döntenek a fővárosi képviselők a Római-part sorsáról

A lakosság hangot ad – „társadalmi vita” a Rómaira tervezett mobilgátról

Tüntetés után, döntés előtt: mi várható a Rómain?

Nyilvános az összehasonlító elemzés, amely eldöntheti a Római-part sorsát

Tarlós megköszönheti a civileknek, hogy nem épített eddig gátat

Becker András