Egyelőre visszavonulót fújt a Római-parti mobilgát ügyében a főváros vezetése, de a főpolgármester elkötelezettségét és eddigi taktikai cikkcakkjait látva korántsem biztos, hogy ez a végleges álláspont. Videónkban a hasonló elképzelés alapján indult, de építés közben kudarcot vallott visegrádi projekten mutatja be Nemes Zoltán mérnök, mi várható a valóságban, ha tényleg a parton próbálják megépíteni a mobil gátat. A két helyszínen forgatott videóban meggyőző bizonyítékát láthatjuk annak, hogy – szemben a látványtervek sugallatával -, sem füves rézsű, sem fák nem lehetnek a mobil gát környezetében. Ahogy a mérnök fogalmaz: „Vízépítési szempontból megnyugtató megoldás a teljes rézsűburkolás lenne, megfelelő alapozással.”
Jelentős riadalmat váltott ki a partért aggódó civilek körében, hogy a múlt szerdai közgyűlés első – a Rómaira tervezett mobilgát-projektet egy időre jegelő – napirendi pontját az előterjesztő a szavazás előtt egy furcsának ható mondattal egészítette ki: e szerint a közgyűlés hatályon kívül helyezi az egy héttel korábbi, a tárgyban hozott határozatát. Ez a határozat rántotta ki a népszavazás alól a szőnyeget azzal, hogy visszavonta a népszavazással támadni próbált határozatot.
Azzal, hogy a közgyűlés most visszavonta a visszavonó határozatot, a formális logika szabályai szerint életbe lépett a partvonali mobilgát építéséről szóló határozat – a riadalom azonban fölösleges volt, a jog logikája szerint az eljárás nem éleszti föl automatikusan a Római sorsát megpecsételő közgyűlési határozatot.
Nem alaptalan ugyanakkor az a félelem, mely szerint a főváros a parti sétány alatt húzódó nagyméretű vízvezeték esedékes cseréjét használhatja trójai falóként a mobilgátas projekthez. Ha a csőcsere örvén a fák jelentős részét rajtaütésszerűen kivágják, azzal szinte biztosan sikerül megtörni a civil ellenállást, ami ma az egyetlen hatékony erőnek tűnik a városvezetés által erőltetett természetátalakítással szemben.
A visegrádi kísérlet tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a partéli változat kapcsán megalapozottak a természetes környezet elpusztításával kapcsolatos félelmek: a füves rézsűben folytatódó föveny műszaki szempontból éppúgy blöff, mint a rajzokon látható nagyobb fák. Az előbbit a víz mozgása gyorsan elmossa, utóbbiak pedig nagyjából csak olyan távolságra maradhatnak a gáttól, amilyen magasak. A „túl magasra” növő fákat pedig, ha nem a kivitelező, akkor az üzemeltető fogja kivágni.
A mobil gát körüli huzavona mára odáig jutott, hogy a főváros elköltött bő félmilliárd forintot a tervezés/előkészítésre, de az utolsó etapban a Tér-Team Kft-nek kifizetett tervek éppúgy nem hasznosulnak, mint a korábbi tervező cégeknek kifizetett százmilliók.
Ráadásul szinte biztos, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem fogja átengedni azt az ormótlan közbeszerzési trükközést, amit a főváros a tervező megbízásával eljátszott – ez nemcsak azt jelenti, hogy kinéz egy tetemesebb bírság, de azt is, hogy a kifizetett terveket nem lehet felhasználni az engedélyezési eljárásban.
Noha egyelőre úgy tűnik, a városvezetés tavaszig haladékot adott a Rómainak, a beadott terveket és dokumentumokat nem vonták vissza, az engedélyezési eljárás halad tovább: nemrég az illetékes környezetvédelmi hatóság hagyta jóvá a környezeti hatástanulmányt, igaz, a civilek szerint számtalan súlyos eljárási és tartalmi hibát vétve. Vagyis Tarlós István közleményén kívül semmilyen garancia nincs arra, hogy az engedélyezési eljárás sikeres és gyors befejezése után ne indulna el ténylegesen az építkezés.
Akkor pedig – a vízépítő mérnök szavai alapján – műszaki követelmény lesz a fák szinte teljes kiirtása, és a jelenlegi természetes part felszámolása.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
