Miért szükségszerű a táj pusztulása a Rómain, ha mégis a parton épül meg a mobil gát?

romaigat

 

Egyelőre visszavonulót fújt a Római-parti mobilgát ügyében a főváros vezetése, de a főpolgármester elkötelezettségét és eddigi taktikai cikkcakkjait látva korántsem biztos, hogy ez a végleges álláspont. Videónkban a hasonló elképzelés alapján indult, de építés közben kudarcot vallott visegrádi projekten mutatja be Nemes Zoltán mérnök, mi várható a valóságban, ha tényleg a parton próbálják megépíteni a mobil gátat. A két helyszínen forgatott videóban meggyőző bizonyítékát láthatjuk annak, hogy – szemben a látványtervek sugallatával -, sem füves rézsű, sem fák nem lehetnek a mobil gát környezetében. Ahogy a mérnök fogalmaz: „Vízépítési szempontból megnyugtató megoldás a teljes rézsűburkolás lenne, megfelelő alapozással.”

 

 

Jelentős riadalmat váltott ki a partért aggódó civilek körében, hogy a múlt szerdai közgyűlés első – a Rómaira tervezett mobilgát-projektet egy időre jegelő – napirendi pontját az előterjesztő a szavazás előtt egy furcsának ható mondattal egészítette ki: e szerint a közgyűlés hatályon kívül helyezi az egy héttel korábbi, a tárgyban hozott határozatát. Ez a határozat rántotta ki a népszavazás alól a szőnyeget azzal, hogy visszavonta a népszavazással támadni próbált határozatot.

Azzal, hogy a közgyűlés most visszavonta a visszavonó határozatot, a formális logika szabályai szerint életbe lépett a partvonali mobilgát építéséről szóló határozat – a riadalom azonban fölösleges volt, a jog logikája szerint az eljárás nem éleszti föl automatikusan a Római sorsát megpecsételő közgyűlési határozatot.

Nem alaptalan ugyanakkor az a félelem, mely szerint a főváros a parti sétány alatt húzódó nagyméretű vízvezeték esedékes cseréjét használhatja trójai falóként a mobilgátas projekthez. Ha a csőcsere örvén a fák jelentős részét rajtaütésszerűen kivágják, azzal szinte biztosan sikerül megtörni a civil ellenállást, ami ma az egyetlen hatékony erőnek tűnik a városvezetés által erőltetett természetátalakítással szemben.

A visegrádi kísérlet tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a partéli változat kapcsán megalapozottak a természetes környezet elpusztításával kapcsolatos félelmek: a füves rézsűben folytatódó föveny műszaki szempontból éppúgy blöff, mint a rajzokon látható nagyobb fák. Az előbbit a víz mozgása gyorsan elmossa, utóbbiak pedig nagyjából csak olyan távolságra maradhatnak a gáttól, amilyen magasak. A „túl magasra” növő fákat pedig, ha nem a kivitelező, akkor az üzemeltető fogja kivágni.

 

Miért szükségszerű a táj pusztulása a Rómain, ha mégis a parton épül meg a mobil gát? from atlatszo.hu on Vimeo.

 

A mobil gát körüli huzavona mára odáig jutott, hogy a főváros elköltött bő félmilliárd forintot a tervezés/előkészítésre, de az utolsó etapban a Tér-Team Kft-nek kifizetett tervek éppúgy nem hasznosulnak, mint a korábbi tervező cégeknek kifizetett százmilliók.

Ráadásul szinte biztos, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem fogja átengedni azt az ormótlan közbeszerzési trükközést, amit a főváros a tervező megbízásával eljátszott – ez nemcsak azt jelenti, hogy kinéz egy tetemesebb bírság, de azt is, hogy a kifizetett terveket nem lehet felhasználni az engedélyezési eljárásban.

Noha egyelőre úgy tűnik, a városvezetés tavaszig haladékot adott a Rómainak, a beadott terveket és dokumentumokat nem vonták vissza, az engedélyezési eljárás halad tovább: nemrég az illetékes környezetvédelmi hatóság hagyta jóvá a környezeti hatástanulmányt, igaz, a civilek szerint számtalan súlyos eljárási és tartalmi hibát vétve. Vagyis Tarlós István közleményén kívül semmilyen garancia nincs arra, hogy az engedélyezési eljárás sikeres és gyors befejezése után ne indulna el ténylegesen az építkezés.

Akkor pedig – a vízépítő mérnök szavai alapján – műszaki követelmény lesz a fák szinte teljes kiirtása, és a jelenlegi természetes part felszámolása.

Kapcsolódó cikkeink

A Rómaira mobil gátat tervező cég három éve kudarcot vallott a hasonló visegrádi védmű tervezésével

Újabb alternatív javaslat a Római-part árvízvédelmére

A mobil gátnak nem a parton, hanem a jelenlegi védvonalon van a helye

Fordulat jöhet a Római-part ügyében – vízügyi szakértők nyílt levélben fordulnak a főpolgármesterhez

Vakon döntenek a fővárosi képviselők a Római-part sorsáról

A lakosság hangot ad – „társadalmi vita” a Rómaira tervezett mobilgátról

Tüntetés után, döntés előtt: mi várható a Rómain?

Nyilvános az összehasonlító elemzés, amely eldöntheti a Római-part sorsát

Tarlós megköszönheti a civileknek, hogy nem épített eddig gátat

Becker András

Videó: Pápai Gergely

 

tetszett_a_cikk3

 

Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on Twitter0Share on Tumblr0
  • Kajti

    Nem foghatom fel ésszel hogy egyetlen újságirónak sem tűnik fel,hogy a parton élőknek,akik azért számszerüsítve már több mint 1000 főt,egy kisebb falu lakosságát jelentik nincs véleménye az őket jelentősen érintő gát ügyben?14 alkalommal adtunk le sajtóközleményt,ebből egyetlen egy sem jött le.Mi több,már a Római partért egyesület névhasználatot is betiltották!Tényleg senkinek nem tűnik fel hogy 70 hektárt akar a politika odadobni az enyészetnek?Még Önök sem hajlandóak személyesen utána járni,eljönni,megnézni a helyszinen hogy hogy is van ez a valóságban?Mi vagyunk ezek szerint a beáldozható fölösleg?

    • fifike

      Hol építenek lakást a Dunához 20-50 m-re? Épeszű ember ilyet nem csinál a családjának.A mobilgát átszakadásával a 4.5 m-es vízoszlop úgy lesöpri az ott lakókat, hogy kimenekítésükre se lesz idő.Az árvíz legalább lassan jön. Óránként, ha 5 m-t tesz meg a hullámtérben. Nemhiába épült Budapest is úgy, hogy van egy alsó és van egy felső rakpart, és csak utána jönnek a házak.Én 50 éve itt lakom, sose volt 1000 fő a part lakossága, legfeljebb 100. A lakóparkokat nem kell beleszámítani, mert ők megoldották magukat, meg egyébként is üdülőnek épültek. Az adófizetőktől (néhol mély szegénységben élőktől) nem lehet elvárni, hogy üdülők, és milliárdos ingatlanvefektetők árvízvédelmére költsenek.