Lemondásra szólították fel a soproni önkormányzat szeptember 28-i közgyűlésén a Jobbik önkormányzati képviselőjét, Dr. Bendes Zoltánt, akit a bíróság erőszakos bűncselekmény – garázdaság és testi sértés – miatt jogerősen 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélt. A képviselő azonban nem mondott le, és úgy tűnik hogy ezt a pártja sem várja el.
Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, kínos helyzetbe került a Jobbik: két soproni politikusát, köztük elsőrendű vádlottként a párt civilben altatóorvosként dolgozó önkormányzati képviselőjét, Dr. Bendes Zoltánt is elítélték egy erőszakos bűncselekmény miatt. A 2015-ös ügyben idén májusban született ítélet: garázdaság és testi sértés miatt jogerősen 300 ezer, illetve 160 ezer forint pénzbüntetésre ítélték a jobbikosokat.
Sem Bendes, sem a szintén bűnösnek talált politikustársa, a helyi Jobbik Ifjúsági Tagozatát szervező Jakabfi László nem fellebbezett az első fokú verdikt ellen, hanem elfogadták azt. Az ügyészség viszont súlyosbításért fellebbezve vitte tovább az ügyet másodfokra, esetükben felfüggesztett börtönbüntetést kérve.
A perben egyetlen személy fellebbezett: a harmadrendű vádlott, aki az eljárás során végig ragaszkodott ártatlanságához, de végül őt is elítélték – az ő ügye most harmadfokon van, a Kúriánál.
Maga a Bendest jelölő párt, legalábbis annak helyi szervezete viszont, úgy tűnik, nem kívánja Bendes lemondását.
A Jobbik sajtóosztálya azóta sem válaszolt a kérdéseinkre az ügyben:
„Nem gondolják, hogy pártjuknak – amely országszerte azzal kampányol, hogy bűncselekménnyel (lopással) vádolja a kormánypárt vezetőit – kínos, továbbá vállalhatatlan lesz, amennyiben helyileg olyan ember képviseli, akit bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek?
Az Önök pártja és annak politikusai sokszor már a bűncselekmény gyanúja esetén is lemondásra szólítják fel a kormány, illetve a kormánypártok vitatható ügyekbe keveredett embereit. Nem érzik úgy, hogy emiatt jó példával kellene elöl járniuk e konkrét, az Önök politikusát érintő ügyben?
Nem visszatetsző-e Önök szerint, ha a Jobbik, mely a rendpártiságát hangoztatja, s arról beszél, hogy az áldozatok oldalán áll, jelen esetben mégis a bűnelkövető pártját fogja, azzal vállal közösséget?
Amennyiben Önök úgy vélik: Dr. Bendes Zoltánnak emiatt a képviselői mandátumáról nem kell lemondania, akkor ezt csak e konkrét esetben, ez ügyben gondolják így, vagy általános jelleggel, az összes ilyen vagy ehhez hasonló cselekmény esetén?
Tehát Önök szerint, ha egy közalkalmazottat, köztisztviselőt, képviselőt, polgármestert vagy minisztert garázdaság és testi sértés – vagyis erőszakos bűncselekmény – miatt elítélnek, nem kell emiatt lemondania?
Akkor sem, ha funkciójából adódóan közhatalmat gyakorol, gyerekeket tanít, betegeket gyógyít? Akkor is így vélekednének, ha a Fidesz vagy az MSZP valamelyik politikusáról volna szó?”
A jogi helyzet persze tiszta: az ítélet törvényi értelemben nem jár együtt a mandátumtól való megfosztással, így ezt hatóságilag kikényszeríteni nem is lehet. Mikor ilyen helyzet van, az érintett fél, (valamint annak pártja, kormánya, cége) gyakran hivatkozik erre. Miszerint jogilag nem kötelező lemondania, hát akkor miért tegye meg?
A gond ezzel csupán az, hogy a Jobbik által támadott, hatalmon lévő Fidesz is rendszeresen ezzel érvel, illetve védekezi,k amikor Mészáros Lőrinc, Garancsi István vagy az Orbán-vő gazdagodását számon kérik rajtuk. Hogy itt jogilag minden rendben volt – ami valószínűleg az esetek jelentős részében igaz is.
Ha beütjük a Google keresősávjába „a Jobbik lemondásra szólította fel” szavakat, azt találjuk, hogy a Jobbik csupa olyan embert szólított fel lemondásra, akiknek még annyira sem kellett volna lemondaniuk, mint Dr. Bendes Zoltánnak, legalábbis őket jogerősen semmiféle bíróság sem ítélte el.
2014. november 5-én a párt lemondásra szólította fel a korrupció gyanúja miatt Vida Ildikó NAV-elnököt. Az elnök asszonyt sem akkor, sem azután nem ítélték el semmiféle korrupciós büntetőügyben.
2015. március 18-án Gőgös Zoltánt szólította fel lemondásra a Jobbik, mivel az MSZP-s honatya a parlament előző napi ülésén a kezével lövést imitált. Amiért természetesen ugyanúgy nem ítélte el egyetlen törvényszék sem.
Összeférhetetlenségi ügy miatt követelte a Jobbik Sebestyén László Fideszes képviselő távozását 2011. február 21-én. Aki ellen a konkrét ügyben szintén nem született jogerős verdikt.
2011. május 7-én Pintér Sándor belügyminisztert szólították fel lemondásra. Aki esetén ugyanúgy nem tudunk róla, hogy bíróság elítélte volna.
2014. február 23-án Martonyi János akkori külügyminisztert is lemondásra buzdította a párt, pedig őt sem kötelezték jogilag rá, hogy távozzon.
De 2011. július 19-én Balázs József Fidesz-politikust is a mandátumáról való lemondásra szólította fel a Jobbik, pedig bírósági ítélet ott sem volt ellene.
A Jobbik valószínűsíthetően úgy gondolta: ezeknél a politikusoknak, közszereplőknek, bár jogi kényszer nincs rá, de erkölcsi okokból muszáj volna leköszönniük pozíciójukról.
Az olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy egy fekvő emberbe belerúgó képviselő méltó-e erkölcsileg az őt megválasztó szavazópolgárok bizalmára?
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
