Nem sok jóra lehetett számítani a Rómaira tervezett mobilgátról tartott közmeghallgatás kapcsán: a Fővárosi Kormányhivatal részeként működő környezetvédelmi hatóság csütörtök délután 2 órára hirdette meg a gát tervezésével kapcsolatos egyetlen olyan nyilvános eseményt, amelyen a szervezett civilek, illetve a kedves lakosság elmondhatta az ún. Környezeti hatástanulmánnyal (KHT) kapcsolatos véleményét, feltehette kérdéseit. A közmeghallgatást élőben közvetitettük a Facebookon.
Azzal, hogy a szubszidiaritásnak, a közösség bevonásának, hovatovább a hétköznapi demokráciagyakorlásnak ezt a fontos eseményét munkaidőben tartja az illetékes hatóság, tulajdonképpen csak folytat egy maga által teremtett hagyományt, hiszen a korábbi tervváltozatok ügyében tartott hasonló eseményeket is rendre munkaidőben tartották. A trükközés eredménye most leginkább a résztvevők korösszetételén látszott: a megjelentek túlnyomó többsége nyugdíjas korúnak tűnt.
A közmeghallgatást – többek közt éppen ezért – az esemény vége felé cinikus színjátéknak minősítette a Rómaifürdő-telep Egyesület elnöke, Ébert Ágoston. Mindent elmond a mai magyar közviszonyokról, hogy a megjelent kormányhivatalnokok az időpontért az önkormányzatra hárították a felelősséget, mondván, ekkorra biztosítottak termet; a végén már-már ott tartottunk, hogy a helyszínként kijelölt művelődési ház igazgatója döntött arról, mikor van a néptánc és a varrószakkör között idő a közmeghallgatásra.
Ehhez képest a három órásnak meghirdetett esemény hetvenedik perce tájékán fogyott el a kedves lakosság türelme. Addig ugyanis kizárólag a KHT elkészítésével megbízott cég szakemberei jutottak szóhoz, hosszan taglalva olyan súlyú kérdéseket, hogy az építkezés okozta zajszennyezés hatásai miképp csökkenthetők, vagy hogy feltétlenül javasolják az építőanyag-szállító teherautókon a ponyva használatát a túlzott porszennyezés elkerülésére. Mindezt egy olyan projekt környezetre gyakorolt hatásai kapcsán, amely az utolsó természetes budapesti Duna-szakasz teljes megsemmisítésével jár – erről az aspektusról viszont alig esett szó.
Az első komolyabb tárgyi kritikát maga az engedélyezési eljárás kapta. A szót kérő telepegyesületi tag azt kifogásolta, hogy az eljárásban a hatóság kizárólag a főváros által preferált partéli nyomvonalat vizsgálta, a civilek által javasolt Nánási úti nyomvonalat nem. A pulpituson ülő kormányhivatalnok a kritikát azzal hárította, hogy nekik nem is dolguk mást vizsgálni, mint amit a kérelmező benyújtott.
Csakhogy viszontválaszában a felszólamló civil nemcsak azt árulta el, hogy ő egyébként környezetvédelmi szakjogász, aki hivatásszerűen vesz részt hasonló környezeti hatástanulmányok elkészítésében, de fel is olvasta a vonatkozó törvényi passzust, mely szerint a zöldhatóságnak kötelessége a környezeti szempontból szóba jöhető alternatívákat vizsgálni – ha azt elmulasztják, akkor az eljárás törvénytelen. Erre már a hatóság küldöttei semmit nem válaszoltak.
A KHT készítőinek legmeredekebb állítása szerint a partéli gát nem sérti a Vízkeret Irányelvet, mégpedig azért, mert az érintett terület Budapest része, a vonatkozó irányelv pedig egy egységnek kezeli az egész fővárosi Duna-szakaszt, ennek az ökológiai állapota pedig amúgy is annyira messze van a természetestől, hogy azon már nem lehet rontani. (A Vízkeret Irányelvről és a tervezett mobil gát megfelelőségéről itt olvashat.)
Ezt az elképesztő szillogizmust szerencsére gyorsan cáfolta a hallgatóság soraiban ülő Simonffy Zoltán vízügyi szakember, aki elmondta, hogy ez az érvelés nemcsak a józan ésszel megy szembe, de a Vízkeret Irányelv figyelmen kívül hagyásáról tanúskodik, hiszen az éppen azt mondja ki, hogy egy ilyen esetben „mozaikosan” kell értékelni a „víztest” állapotát, és éppen a legjobb állapotú szakaszt kell viszonyítási alapnak tekinteni.
Hasonlóan súlyos megállapításokat tartalmazott a Védegylet nevében felszólaló Visnyovszki András kertészmérnök felszólalása. A KHT összesen mintegy 500 fa kivágásával számol, de ezt a számot nem lehet komolyan venni, hiszen nyilvánvaló, hogy a sérülékeny alumínium mobil gát közelében nem maradhat komolyabb fásszárú növény. (Ezzel kapcsolatban egy kivitelezésben tapasztalt vizes mérnök megállapításait itt olvashatja.) Visnyovszki azzal szembesítette a KHT készítőit, illetve a zöldhatóság illetékeseit, hogy
a tervezett nyomvonaltól csak olyan távolságban maradhatnak meg a fák, amilyen magasak, hiába beszél a tervező legfeljebb 10 méteres védőtávról. Hiszen egy 30 méter magas nyár 25 méter távolságból is úgy dőlhet rá a mobil falra, hogy megsemmisíti azt. Ha a tervező papíron meg is hagyja ezeket a fákat, és még a kivitelező is megkegyelmez nekik, az árvízi biztonságért felelős üzemeltető biztos nem fog vállalni ekkora kockázatot, és egytől-egyig kivágja majd ezeket.
Hasonló sors vár azokra a kisebb, fiatal fákra, amelyek most még nem jelentenek veszélyt a mobil gátra, de néhány év után már túl magasra nőnek ahhoz, hogy megmaradhassanak. Vagyis a valóságban sokkal nagyobb lesz a kivágott fák száma, mint amivel a KHT most számol.
Háromnegyed öt tájban a zöldhatóság jelenlévő képviselői éledezni kezdtek, a szóvivő felszólította kedves lakosságot, hogy most már koncentráltan észrevételezzen, mert negyed óra múlva vége a meghallgatásnak. A kitörő hangos kritikát azzal hárította, hogy nem ők tehetnek erről, 5-kor el kell hagyni a termet. Ekkor felpattant a helyéről az egyik civil aktivista, és még el sem csendesedett a purpárlé, mikor azzal a hírrel tért vissza, hogy a ház igazgatója szerint nyugodtan folytatódhat a közmeghallgatás tovább.
A közjáték után a vita folytatódott: éles kritikát kapott a partéli mobilgát-koncepció és a terv a neves vízügyi szakembertől, Bogárdi István professzortól. Bogárdi először a védművet tervező Tér-Team Kft. ügyvezetőjének azon állítását cáfolta, mely szerint az ún. Eurocode 7 szabvány szerint készül majd a mobil gát – mint kiderült a tervező által hivatkozott Eurocode 7 nem is említi a mobil gátat, mint ahogy az sem valós, hogy létezne német szabvány a méretezésre.
Bogárdi szerint súlyos kockázatokat hordoznak az ún. szivárgási számítások is. (Ezek a védmű alépítménye alatt áramló vizekre vonatkoznak, és az árvízi biztonság egyik legfontosabb kérdését jelentik: ha rosszak a becslések, akkor az áramló felszín alatti vizek kimossák a gát alól a talajt, és az alátámasztás nélkül maradt szerkezet egyszerűen összeomlik.)
Bogárdi arra figyelmeztette a jelenlévő tervezőt, hogy az ő helyi, a szivárgási számításaikat megalapozó méréseik adatai, és az ún. nagytérségi, igazolt és ellenőrzött mérési adatok közt 30-szoros (!) eltérés van. Ilyen minőségű adatokra tervezni vállalhatatlan kockázatot jelent – mondta a professzor.
Ha nem ekkora tétről lenne szó, még viccesnek is értékelhetnénk Szabó Gábor, a tervező Tér-Team ügyvezetőjének reakcióját, miszerint nem 30-szoros, hanem csak háromszoros az eltérés van a két eredmény között; igaz, Bogárdi szerint Szabó ebben is téved.
Innét már lefelé tartott az izgalmi görbe, és a közmeghallgatás vége felé az érdemi észrevételeket is felváltották az érzelmi jellegű felszólalások. 7 óra körülre a közönség nagyobb része is elszivárgott, egyértelmű lett, hogy ennek itt most vége van. A kormányhivatal képviselői természetesen megígérték, hogy a felmerült kérdéseket alaposan megvizsgálják, és a kiadandó határozatban majd mindenki megtalálja a konkrét választ is ezekre.
Lehet, hogy így lesz, a civilek mindenesetre vasárnap tüntetnek a Rómain, mert a főpolgármester hektikusan változó álláspontja miatt végképp elvesztették abbéli bizalmukat, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme ügyében a józan ész diktál.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!