Vályi-Nagy Vilmost és Nyúl Sándort tanúként hallgatták meg a fideszes kémügy tárgyalásán

Vályi-Nagy Vilmos volt informatikai államtitkár meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa előtt a fideszes kémügy tárgyalása május 2-án. A továbbra is unalmas eljárás keddi napján a tanúk a kémügyre vonatkozóan nem tudtak mit mondani, az egészről a sajtóból értesültek.

Vályi-Nagy Vilmos azért fontos szereplő a történetben, mert az ő rágalmazás miatt tett feljelentése indította el az egész kémügyet. A rendőrség állítása szerint ugyanis a rágalmazással kapcsolatban megtartott egyik házkutatáson akadták rá arra, az immár majdnem egy évtizedes dokumentumra, amely alapján felmerült a gyanú, hogy Maxin Norbert és a másodrendű vádlott Magyarország érdekeinek ártva külföldi hatalmaknak, az USA-nak, az IMF-nek és a Svájci Alapnak kémkednek.

Korábbi cikkeink a fideszes kémügyről

Unalomba fulladt a fideszes kémügy második tárgyalási napja; a vádakról senki nem tudott nyilatkozni

Elkezdődött a fideszes kémügy tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán

Udvariatlanság a Pentagont kémkedéssel vádolni – Maxin Norbert, a fideszes kémügy gyanúsítottja

Etikai vizsgálatot kért az NNI a fideszes kémügyről nyilatkozó ügyvéd ellen, de az eljárást már ma befejezik

Nagyon kellemetlen a Fidesznek a legújabb magyar James Bond – közreadjuk a levelét

Milliárdos sikkasztásgyanú az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember becsődölt vállalkozásánál

Nem kíváncsi a rendőrség az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember cégügyeire és fideszes kapcsolataira

Az IMF képviselőjét és egy amerikai katonatisztet is gyanúsítottként hallgatnák meg a kémügyben

Kémkedéssel gyanúsítanak egy több éve eltűnt üzletembert

Az egykori informatikai államtitkár maga is megemlítette a tárgyaláson a rágalmazási pert, amelyet a személyét támadó blogbejegyzések miatt indított, amikről úgy vélte, hogy azt Maxin Norbert és vádlott-társa követték el. Azt már nem hozta szóba, hogy az eljárást – az Átlátszó birtokában lévő határozat szerint – a Fővárosi Törvényszék arra hivatkozva szüntette meg, hogy Vályi-Nagy Vilmosnak eleve pótmagánvádlóként kellett volna fellépnie, ráadásul beosztásánál fogva közszereplőnek minősült, és így többet volt köteles eltűrni az ilyen megjegyzésekből.

A tárgyaláson Vályi-Nagy Vilmos a bíró kérdésére elmondta, hogy 2010 tavaszától egy éven át találkozott rendszeresen Maxin Norberttel. A kémkedéssel kapcsolatos eljárásról viszont csak a sajtóból szerzett tudomást – mondta el a volt államtitkár. Szerinte Maxin Norbertnek voltak külföldi kapcsolatai, de a kémkedésről semmit sem tudott közölni. A sokszor emlegetett Birodalomról hallott ugyan, de azzal nem foglalkozott, annak tagja sem volt.

A másodrendű vádlott védője, Dániel Szabó Mátyás arról faggatta a tanút, hogy mennyire hihető az a vallomása, hogy Maxin Norbert lakásán több tucat Fabergé-tojást látott. „Ha csak 24 darab ritkaságról van szó, akkor is több milliárdos értékről beszélhetnének” – hangsúlyozta az ügyvéd, aki szerint Vályi-Nagynak ez a kijelentése a rendőrség előtt nem a valóságnak megfelelő volt.

Márpedig amennyiben, ebben a kérdésben nem megbízható Vályi-Nagy Vilmos vallomása, akkor az is megkérdőjelezhető, hogy a volt államtitkár Maxin Norbertnél CIA-fejléces papírt látott, amit ráadásul nem közelről, hanem úgy másfél méteres távolságból „olvasott el”. Emiatt lehetett, hogy a szövetségi hírszerző szervezet logóját is rosszul írta le, amikor az ügyvéd a tárgyaláson erre kérte.

Ezek után az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy a rágalmazási üggyel a Nemzeti Nyomozó Iroda foglalkozott, ami azért lehet érdekes – jegyezte meg Dániel Szabó Mátyás –, mert Vályi-Nagy Vilmosnak, mint a Vám- és Pénzügyőrség (ma Nemzeti Adó- és Vámhivatal) országos parancsnok-helyetteseként rendelkeznie kellett a megfelelő rendőrségi kapcsolatokkal is. Ezt az egykori államtitkár viszont tagadta.

Sem Vályi-Nagy, sem a következő tanúk, a Maxin Norberthez leginkább üzletileg kapcsolódó személyek vallomása nem vitte közelebb az eljárást a kémkedési ügy rejtélyeinek megoldásához. Volt olyan tanú, egy fideszes illető, aki az elsőrendű vádlottal egy alapítványban működött együtt, ám a tárgyaláson még a nevének a közléséhez sem járult hozzá, mondván, különben pert indít mindenki ellen.

Ő Maxin Norbertet az egyetemi évek alatt ismerte meg. „Intelligenciája és tájékozottsága messze meghaladta az átlagot. De semmi olyasmit nem tapasztaltam, ami az eljáráshoz tartozik” – mondta a vádlottról.

Ezt követően Demján Sándor milliárdos üzlettársát, Nyúl Sándort hallgatta meg a bíróság. A férfi a vallomását azzal kezdte, hogy Maxin Norberttel haragban áll, mert a vádlott megfenyegette a családját. Ugyanakkor ez Nyúl Sándort nem akadályozta abban, hogy elfogulatlanul nyilatkozzon az ügyben. Így arról, hogy Maxint úgy 2005-ben ismerte meg, és többször találkoztak üzleti tárgyalások alkalmával, amelyek során jó viszonyba kerültek.

Szintén üzlet révén, mégpedig a korábbi cikkeinkben sokat emlegetett Polygon miatt ismerte meg Maxin Norbert a következő tanút, Gaál Györgyöt. Bár a két férfi között korábban elszámolási vita volt, ennek okát, hogy milliókat utalt volna egy külföldi bankszámlára a Polygontól, Gaál György tagadta. A kémkedésről pedig ez az üzletember sem tudott semmit mondani.

Csikász Brigitta