Unalomba fulladt a fideszes kémügy második tárgyalási napja; a vádakról senki nem tudott nyilatkozni

Minél előrébb halad a fideszes kémügy tárgyalása, annál kevésbé érthető a történet: az elsőrendű vádlott közeli ismerősei, munkatársai, sőt az egyik gyerekkori barátja sem tudott semmit sem az állítólagos kémkedésről, illetve szerintük semmi jele nem volt annak, hogy Maxin Norbert és társa külföldi szervekkel osztott meg az országot érintő bizalmas információkat.

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa előtt folyó legújabb kémkedési ügy keddi tárgyalási napja majdnem teljes unalomba fulladt: a beidézett egykori barátok és munkatársak semmilyen kémkedésre utaló dolgot nem tudtak felhozni. Ráadásul még a vádhatóság embere sem próbált kérdésözönt a tanúkra zúdítani. Akik közül egyébként nem mindenki jelent meg az idézésre a bíróságon, de akik eleget tettek kötelességüknek, azok gyorsan szabadultak.

Mint ismert, a vádhatóság szerint Maxin Norbert és társa hírszerzést folytattak egy Birodalom nevű szervezetben az Amerikai Egyesült Államok és az IMF részére, ezen belül is az első rendű vádlott, társa révén az USA nagykövetségének NATO-tisztjéhez hazánk honvédelmére vonatkozó iratot juttatott el.

A vád másik pontja az, hogy Maxin Norbert 2010-ben az IMF küldöttség vele jó viszonyban lévő vezetőjének a figyelmét hívta fel arra, hogy úgy helyezzék ki a pénzt, hogy Magyarország aktuális politikai vezetése ne tudjon abból ellopni. Ha a vádlottakat bűnösnek találják, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatóak.

Maxin Norbert egyik közeli volt munkatársával, Osváth Zoltánnal folytatódott volna a tanúk meghallgatása a legfrissebb magyar kémügy, Maxin Norbert és társa ügyében. Mivel Osváth Zoltán az USA-ban tartózkodik, és nem jelent meg a tárgyaláson, ezért Tóth Szabolcs bíró felolvasta a férfi nyomozás során tett vallomását. Az nem volt hosszú, ám annál inkább lényegre törő, mert amikor a férfit arról faggatták, hogy Maxin Norbert idegen hatalomnak kémkedett-e, a válasza annyi volt, hogy ez teljesen abszurd.

A megjelent további tanúk, köztük az egyik Maxin gyermekkori barátja, is hasonlóképpen vélekedtek, és bár az utóbbi illető perben áll egykori haverjával, céges ügyek miatt, mégsem tudott semmit felhozni a vádra vonatkozóan. Ahogy a férfi fogalmazott: „kémkedésről nem tudok mit mondani, az nem volt.”

Korábbi cikkeink

Elkezdődött a fideszes kémügy tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán

Udvariatlanság a Pentagont kémkedéssel vádolni – Maxin Norbert, a fideszes kémügy gyanúsítottja

Etikai vizsgálatot kért az NNI a fideszes kémügyről nyilatkozó ügyvéd ellen, de az eljárást már ma befejezik

Nagyon kellemetlen a Fidesznek a legújabb magyar James Bond – közreadjuk a levelét

Milliárdos sikkasztásgyanú az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember becsődölt vállalkozásánál

Nem kíváncsi a rendőrség az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember cégügyeire és fideszes kapcsolataira

Az IMF képviselőjét és egy amerikai katonatisztet is gyanúsítottként hallgatnák meg a kémügyben

Kémkedéssel gyanúsítanak egy több éve eltűnt üzletembert

A tárgyaláson egyelőre nem került szóba az a házkutatás, amelyet a másodrendű vádlottnál tartottak még 2015-ben egy rágalmazási ügy miatt, és amely során megtalálták azt a „Bizalmas” minősítésű dokumentumot, amely alapján az egész kémkedési ügy elindult.

Az előző tárgyaláson a védők jelezték a bírónak, hogy a házkutatással kapcsolatban több probléma merült fel, amelyeket tisztázni kellene. Így például azt, hogy a másodrendű vádlott miért nem vett azon részt, valamint hogy a házkutatási jegyzőkönyvet miért nem írta alá a vádlott neje, és hatósági tanúk sem. Márpedig ekkor foglalták le azt az adathordozót, amelyen az ominózus HM-es, minősített anyagot megtalálták.

Az adathordozóval is akadnak gondok a védelem meglátása szerint, mivel annak sorozatszáma nem szerepel a jegyzőkönyvben, pedig minden más dolog esetében ezt az egyedi jelzést feltüntették. Egy másik lefoglalási jegyzőkönyvben viszont ez a szám megtalálható, csakhogy egy 2016-os hatósági iratban, úgy, hogy a gép nem került vissza a terhelthez, az végig a hatóságnál volt.

Ezek lettek volna az igazán izgalmas kérdések, de egyelőre megválaszolatlanul maradtak. Június 2-ig kell várni arra is, hogy a rágalmazási ügy elindítóját, az egykori informatikai államtitkárt, Vályi-Nagy Vilmost meghallgassa a bíróság, és kiderüljön, hogy a kémkedésre vonatkozóan neki lehet-e több információja, mint az eddig meghallgatott tanúknak.

Csikász Brigitta