Minden költségét megpróbálja az adósra terhelni – az Átlátszó birtokában lévő dokumentumok szerint – az OTP Faktoring Zrt.: másfél millió forintos számlát küldött ki egy bonyhádi családnak, ami az első fokon elbukott per megfellebbezésének illetékét tette ki.
„Vicces, hogy arról tájékoztatta ügyfelemet az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt., hogy az általa kiküldött „számla az Önnel szemben fennálló követelés érvényesítésének jogszerűen felszámítható és Önre terhelhető költségét tartalmazza”, tekintettel arra, hogy ez a végrehajtás megszüntetéséről szóló per fellebbezésének a fizetendő illetékéhez kapcsolódik, ami nem terhelhető az adósra. Ennyi erővel a céges vacsorákat is ki lehetne terhelni” – közölte az Átlátszóval az adóst képviselő ügyvédi iroda ügyvédjelöltje, Krizsa Norbert.
A bonyhádi família még 2006-ban vett fel 12,7 millió forintos kölcsönt lakásvásárlásra az OTP Banktól. Miután fizetési késedelembe estek, az OTP felmondta a szerződést és a teljes tartozást lejárttá tette, majd az átengedményezte az OTP Faktoring követeléskezelőre. Nyilván, ahogy ilyenkor szokásos, hamarosan elindult a végrehajtás az adóssal, vagyis a család mind a négy tagjával szemben.
Csakhogy az érintettek ezt nem fogadták el és a Bonyhádi Járás Bírósághoz fordultak. Ügyvédjük szerint a szerződésben az első törlesztő részlet pontos összege sem forintban, sem svájci frankban nem volt meghatározva, holott a történtek idején a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) alapján ez kötelező lett volna.
Erre az OTP Faktoring azzal vágott vissza, hogy a kereseti kérelemben nem is erről volt szó, azt a felperes tisztességtelenségre hivatkozva adta be. Krizsa Norbert cáfolta a követeléskezelő állítását. Beadványában és az idén január 23-án megtartott tárgyaláson is előadta, hogy a végrehajtás alapját képező szerződéssel kapcsolatban az a kifogásuk, hogy az létre sem jött, illetve, hogy a kontraktusban nincs benne, hogy konkrétan felhívták volna az ügyfél figyelmét az árfolyamkockázatra.
Az ügyvédjelölt megjegyezte azt is, hogy a közjegyzői ténytanúsítvány nem bizonyíthatja hitelesen az OTP által megadott tartozásokat, mivel a hitelintézet nyilvántartása nem számít közhitelesnek. Így a közjegyző sem adhat ki okiratot erről. Krizsa Norbert úgy vélte, hogy a közjegyzőnek a rá vonatkozó törvény alapján meg kellett volna tagadnia a tanúsítvány kiállítását. És ha így járt volna el, akkor a közvetlen végrehajtás sem indulhatott volna el – tette hozzá az ügyvédjelölt.
A ténytanúsítvány jogi jelentőségű tények közjegyző általi tanúsítása, jelentősége pedig abban van, hogy a felmondott szerződés értelmében per nélkül, közvetlen bírósági végrehajtás keretében végrehajthatóvá váljon a követelés, ha az adós nem fizet.
Az OTP Faktoring részéről viszont azzal érveltek, hogy a kölcsönszerződés érvényesen jött létre, annak felmondása törvényes volt és az árfolyamkockázatról szóló banki tájékoztatás megfelelően történt, így a kereset elutasítását kérték.
Az ügyben eljáró bíró az adósnak adott igazat, mert arra jutott, hogy „a szerződés a kölcsöntőke visszafizetési kötelezettséggel nem járó „türelmi időnek” elnevezett időtartamot követő törlesztő részleteknek az összegét tételesen nem tartalmazza és nem is rögzíti azon adatokat, és a számítás azon módját sem, amellyel a törlesztő részletek összege a türelmi időt követően pontosan kiszámítható.”
A bíró kitért arra is, hogy a kontraktus megkötésekor a bank ugyan tájékoztató jelleggel megadta a törlesztő részlet összegét, de azt nem, hogy konkrétan mekkora a kölcsön összege. Már pedig ezeket az adatokat „a szerződő feleknek a perbeli szerződésben kellett volna rögzítenie.”
A kölcsönszerződés nem jött létre – mondta ki a bíró az ítéletben –, és a követeléskezelő által elindított végrehajtásokat megszüntette. Emellett kötelezte a zrt.-t a 508 ezer forintos perköltség megfizetésére, a bírósági végrehajtó 281,5 ezer forintos költségének ellentételezésére és arra is, hogy az államnak rójon le 1,1 millió forint értékű illetéket.
Ezt a bírói döntést az OTP Faktoring Zrt. nem fogadta el. Fellebbezett, és az ehhez befizetett másfél millió forintot – ami a pertárgyérték 8 százaléka – aztán kiszámlázta az adósra.
Az Átlátszó jogásza szerint egészen elképesztő a történet, hogy a fellebbezési értéket kiterhelték az adósra. „Lehet, hogy az Általános Szerződési Feltételeikben (ÁSZF) szerepel, hogy az ilyen költségeket az ügyfélre terhelik, de ha így is van, akkor az egyértelműen semmis, hiszen ez tisztességtelen szerződéskikötés. Az adós mindenképpen forduljon az MNB-hez, és addig ne fizessen.”
Krizsa Norbert azt mondta szerkesztőségünknek, hogy úgy emlékszik, nem szerepel az ÁSZF-ben ilyen kitétel, de ezzel együtt hangsúlyozta azt is, hogy ennek nincs is jelentősége, mert ezt a pert nem az OTP, hanem a követeléskezelő cég indította.
„A számla alapján a követelés érvényesítésével kapcsolatos költséget számlázták ki. Ez viszont nem igaz, hiszen a követelés érvényesítése a végrehajtás útján már folyamatban van (volt). Bár az ítélet még nem jogerős, azonban éppen azt állapította meg, hogy a szerződés érvénytelen, így az ÁSZF ebben a körben sem kaphat túlzott szerepet.”
Megjegyezte az ügyvédjelölt azt is, hogy az adósi jogérvényesítés miatt indult per első fokon sikerrel zárult, az OTP Faktoring viszont nem volt köteles megfellebbezni az ítéletet. A jogorvoslat mellett saját maga döntött, ám ennek költségét kiszámlázni az adós részére visszaélés a részéről.
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztó Központja részéről Binder István a történtekkel kapcsolatban az Átlátszónak azt mondta, hogy a másodfokon lévő polgári peres ügyről nem kívánnak nyilatkozni, mert abban a bíróság jogosult megállapítani, hogy kinek van igaza, valamint, hogy kit terhelnek a költségek.
Szintén nem kívánt folyamatban lévő peres ügyet kommunikálni az OTP Csoport – reagálta érdeklődésünkre az OTP Bank, Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya. A kérdéseink egyébként nem csak a fellebbezési illeték adósra történő kiszabásának indokára és jogosságára terjedtek ki, hanem arra is, hogy más kölcsönszerződések megkötésekor is úgy jártak el, mint a bonyhádi családénál, amelyről a bíróság kimondta, hogy az a kifogásolt hiányosságok miatt nem is jött létre.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
