Jó-e Székesfehérvárnak egy 6400 fős rendezvénycsarnok? Nem kérdés.

A kormány eddig 7 milliárd forint költségvetési forrást rendelt az Alba Aréna-projekt megvalósítására, a teljes, most 13 milliárdosra saccolt költség többi részét a város állja. Csakhogy Fehérvár (is) úgy vág bele a csarnoképítésbe, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatban nem készültek gazdaságossági számítások.

Hirdetés

Van ez az alig burkoltan a 2018-19-es dupla kampányra fókuszáló „Modern Városok Program”, ami nagyjából úgy néz ki, hogy a miniszterelnök végiglátogatja a megyei jogú városokat, érdeme szerint meglapogatja a polgármesterek vállát, majd távoztában kisebb-nagyobb pénzösszegeket hagy a vendéglátó asztalán.

2016-ban a road show legnagyobb nyertese Székesfehérvár volt: a 16 milliárd forintos csomagból jut közlekedésfejlesztésre, az ipari park bővítésére és a hosszú évek óta vajúdó Alba Aréna-tervre. Bár a beszámolókból ez sosem derül ki, a miniszterelnök által beígért fejlesztések jelentős része továbbra is uniós forrásokból valósul meg.

Az Alba Aréna nevű többfunkciós rendezvénycsarnok ügye évek óta napirenden van – a fehérváriak prognosztizálhatóan hálásak lesznek, ha a mostani ütemtervnek megfelelően 2019 szeptemberében, néhány héttel az önkormányzati választások előtt a Cser-Palkovics polgármester átadja az intézményt. Hogy a fenntartás-üzemeltetés költségeivel mi lesz, az a kérdés meg majd legfeljebb 2024-ben lesz kampánytéma – erre a távra viszont komoly politikus ma Magyarországon nem tervez semmit.

Mintha nem lenne holnap

A 6400 fősre tervezett csarnok üzemeltetésének költségeiről, hovatovább gazdaságosságáról ugyanis érdemben momentán semmit nem lehet mondani, mivel a 13 milliárdos projekthez nem készült megvalósíthatósági tanulmány. Ez az a dokumentum, amely tartalmazná egyebek mellett a pénzügyi megvalósíthatósággal, a kockázatokkal vagy éppen a fenntarthatósággal kapcsolatos számításokat. Minden jelentősebb uniós finanszírozású projekt kötelező eleme – nem véletlen, hogy a másik nagy, kormány által támogatott fehérvári beruházáshoz, az uniós finanszírozásból megvalósuló „intermodális közlekedési központ”-hoz 400 oldalas megvalósíthatósági tanulmány készült.

Bár a tavaly év végi ezer milliárdos pénzszórásban kicsit meglazultak a józan ítélőképesség keretei, a fehérvári Alba Aréna-projekt még ebből az erős mezőnyből is kiemelkedik: miközben a város idei költségvetését eleve 10 milliárd forint hiánnyal tervezték, az Alba Arénára úgy költenek el két év alatt bő 6 milliárd saját forrást, hogy a döntéshozóknak fogalma sincs, mennyibe fáj majd a csarnok fenntartása a városnak 2019 után. És persze az éppen aktuális bekerülési költség realitásával kapcsolatban is lehetnek erős kétségeink: Cser-Palkovics polgármester 2015 nyarán még 7-9 milliárdról beszélt, ez az összeg nőtt másfél év alatt a másfélszeresére – ha tartják az ütemet, az átadóra elérjük a 20 milliárdot.

Saccra nem jön be

Az Alba Aréna a második legnagyobb „multifunkcionális csarnok” lesz az országban – a legnagyobb a tízezer ülőhelyes Papp László Sportaréna. Ez utóbbit a Budapesti Sportcsarnok Üzemeltető Kft. működteti, a nyilvános adatok szerint évi 2 milliárd körüli forgalom mellett mintegy 200 milliós nyereséggel. Igaz, a Papp Lászlóban olyan fellépők csinálnak teltházas estéket, mint a The Cure, Brian Adams vagy a Red Hot Chili Peppers, de egy forró hangulatú Eros Ramazottira is elfogy az összes jegy. A kérdést, hogy Fehérváron működik-e ez a modell, az el nem készült megvalósíthatósági tanulmánynak kellett volna eldöntenie – a hagyományos értelemben vett projekttervezés menetrendje szerint még a döntés megszületése előtt.

Nem sok jót ígérnek viszont a fehérvári csarnoküzemeltetés rentabilitására nézve a hasonló méretű győri Audi Aréna gazdálkodási adatai. A 2014 végén átadott – alapvetően a győri kézilabdára építő – csarnokot üzemeltető Győr Projekt Kft. tavaly 730 milliós forgalom mellett 112 millió forint üzemi veszteséget hozott össze.

A fehérvári hoki nemcsak eredményes, de nagyon népszerű is. A sportstatisztika-blog adatai szerint a Fehérvár meccsein az átlagos nézőszám 3200 körül alakult, a jelenlegi csarnok kihasználtsága a 100 százalékot közelíti. (A bajnoki hokimeccsek átlagos férőhely-kihasználtsága országosan 90 százalék körül volt az elmúlt 4 évben – szemben az NB I-es focimeccsek 23-29 százalékos helykihasználtságával.) Vagyis a jelenlegi adatok alapján a Fehérvár elkötelezett szurkolói félig töltenék meg a csarnokot – mármint azon az évi néhány tucat napon, amikor helyben játszik a csapat. Hogy az év többi részében mivel vonzza majd a „jégalapú multifunkcionális csarnok” a nézőket, arról legfeljebb homályos elképzelések vannak – miközben a város 500 millióért megvette már a telket, és gőzerővel folyik a tervezés.

Bencsik János, fideszes országgyűlési képviselő idén tavasszal próbálta megóvni a városát, Tatabányát, az állami pénzen épített stadionláztól – hiába. Bencsik a blogján tételesen felsorolja azokat az érveket, amelyek alapján indokolatlanul kockázatos vállalkozás Tatabányán 6500 férőhelyes csarnokot építeni a sokkal reálisabb alternatívát jelentő 3500-as csarnok helyett. A város viszont egy emberként állt ki a nagyobb csarnok mellett – még helyi aláírásgyűjtés is volt-, hiszen az építés költségeit részben a központi költségvetés fedezi a Modern Városok Program keretében. A fenntartási költségeket évi 140 millióra becsüli a polgármester, amit felerészben a bevételekből szeretnének fedezni.

Becker András

Újévi előfizetési akció!

Ha január 8-ig előfizetsz egy egész évre, akkor névre szóló 2017-es Átlátszó Támogatói Kártyát küldünk. Újfajta átlátszós póló is van. Részletek itt.