Kis Kolontár Soroksáron – az állam nem téríti meg a horrorház lakóinak kárát

 

Fazekas Sándor földművelési miniszternek írt levéllel sürgetné meg egy súlyosan szennyezett soroksári társasház lakóinak kártalanítását Baranyi Krisztina (Együtt) politikusa. A horrorházról már 2011-ben írt a HVG, akkor berobbant az épület az alatta elásott vegyi anyagoktól. Baranyi információi szerint a XXIII. kerület most építési engedélyt adott ki az egyik szomszédos telekre.

 

 

Kromoszóma aberráció, nem múló bőrbetegségek, rákos esetek, pánikbetegség, magas vérnyomás – néhány azok közül a súlyos betegségek közül, amelyekben a soroksári Grassalkovich utca – Ékes utca közötti telekre épült társasház volt lakói, köztük kisgyermekek, illetve a szomszédság szenvednek.

A horrorház lakói már évekkel ezelőtt kiköltöztek a robbanásveszély és az egészségügyi kockázatok miatt. Most perekben próbálják elérni, hogy a felelős állam vállalja át kárukat, például az újépítésű lakásokra felvett kölcsönöket, de eddig hiába. Most posztjában Baranyi Krisztina (Együtt) helyi politikus vállalta fel az ügyüket. Írt például Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek, akinek szerinte a dolga lenne a kártalanításról szóló kormányhatározat előkészítése.

A HVG 2011-es cikkében olvasható, hogy akkor már másodjára rázta meg robbanás az épületet. Egy évvel korábban a sorház-jellegű épület egyik szélső lakása robbant be: a rendkívül csapadékos időjárás miatt a ház alatt elásott vegyi anyagok, pikrinsav és nitrát alkottak gyújtó elegyet. A lakók a második robbanást követően hagyták el az épületet, s ekkor kezdődött a kálváriájuk is. Szakértőik ugyanis a lehető legtoxikusabb rákkeltő anyagokat, dioxinokat, klórfenolokat mutattak ki a földfelszín alatti 0,5-1,5 méteren elásva. Otthonaik lakhatatlanok voltak.

Holott a takaros, szeparált kis előkertes lakásokat nem sokkal korábban vették, a legtöbben bankhitelből – mindannyian fiatal családok. A valaha csinos otthonok mára szellemházzá váltak.

Az egyik tulajdonos kutakodása falakba ütközött: a Fővárosi Levéltárban például érdeklődésére titkosnak mondták az ingatlanra vonatkozó iratokat. Máig tartja magát a nézet, hogy az ötvenes évek végétől 1979-ig itt tevékenykedő kisiparos a honvédségnek szállított robbanószereket.

A telek mindenesetre az államé volt, amely a kilencvenes évek elején a vagyonátruházásról szóló törvény értelmében átadta az akkor még egységes Pesterzsébet-soroksári önkormányzat tulajdonába. A XXIII. kerületnél egyébként ez az egyik érv a hárításra: a telket még a jogelőd értékesítette 1993-ban.

A vásárló vállalkozó akkor azt mondta a HVG-nek, hogy az általa fölkért szakértők – önkormányzat és Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség által jóváhagyott – szakvéleményében előírt félméteres talajcserét elvégezte, a munkát a kerület és a zöldhatóság átvette. A társasház beruházója másik cég volt, a kivitelező pedig egy harmadik – ők valamennyien az önkormányzatra mutogattak a felelősség ügyében, az pedig vissza. Ez derült ki a peres iratokból 2011-ben, s úgy fest, érdemben azóta sem változott a helyzet.

A mérgek továbbra is szennyezik a talajt, a betegségek tüneteit a szomszédban élők is felfedezték magukon. Az önkormányzat pedig eközben új építési engedélyt adott ki az egyik szomszéd ingatlanra – tájékozatta most az Átlátszót Baranyi Krisztina. A politikus szerint tipikusan az Ékes utcai esetek kárrendezésére szolgálna például az Országvédelmi Alap. Amelyből a kormány a napokban stadionrekonstrukcióra csoportosított át milliárdokat.

Rádi Antónia

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.