Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Bár egyes szakértők szerint dollármilliárdok szivárognak ki az országokból, így Magyarországról is, offshore cégekbe, mégsem tűnik úgy, hogy előbb-utóbb becsuknának az adóparadicsomok. Az adóoptimalizálás ráadásul nem is csak egzotikus országokban zajlik, Európában körbenézve is számos példát találhatunk rá.
Mit tehet egy kisvállalkozás, ha elege lesz abból, hogy a multinacionális cégek a kedvezőbb adózás érdekében adóparadicsomokba teszik át a székhelyüket? Követi a nagyok példáját (lásd pl. Ikea vagy Disney), legalábbis így döntöttek egy kis walesi város, Crickhowell lakosai.
A Fair Tax Town (Becsületesen adózó város, FFT) tagjai nem az adózást akarják megtagadni, mindössze csak annyit szeretnének elérni, hogy mindenki azonos feltételekkel fizessen adót. És mivel a brit jogszabályokat egyelőre nem tudják megváltoztatni, egy másik stratégiát választottak: létrehoztak egy védjegyet az ehhez tartozó arculattal és logóval együtt, amelyhez csatlakozhatnak más kisvállalkozások.
A védjegy tulajdonosa egy, az Egyesült Királysághoz tartozó, de Waleshez képest jóval kedvezőbb feltételekkel adózó Man-szigeti cég. Ezt egy Hollandiában létrehozott cégen keresztül tulajdonolják a mozgalmat elindító vállalkozók, például egy crickhowelli kávézótulajdonos. Azzal, hogy ezt a két céget beiktatták a láncba, nagyságrendekkel kevesebb adót kell fizetniük.
A BBC által egy dokumentumfilmben is bemutatott FFT jó példája annak, hogy amikor adóoptimalizálásról beszélünk, akkor nem csak arról van szó, hogy a nagy cégek elviszik a Seychelle-szigetekre a pénzüket. Ha ismerjük a különféle országok közötti gazdasági egyezményeket, nem is olyan nehéz találni egy kiskaput a törvényben.
Az adóelkerüléssel foglalkoztak annak a workshopnak is a résztvevői, amelyet 2016. júniusban tartott Budapesten a Demnet (Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány) több ország újságírói számára. A trénerek, Nick Mathiason és George Turner a Finance Uncovered munkatársai, akik nem csak tényfeltárással foglalkoznak, de más újságíróknak is megtanítják, hogyan vehetik észre a gyanús adóügyleteket.
A témának külön aktualitást ad, hogy a multiknak nyújtott adókönnyítésről szóló dokumentumok, a LuxLeaks kiszivárogtatása miatt felfüggesztett börtönbüntetést kapott a PricewaterhouseCoopers két egykori munkatársa, míg egy, a kiszivárogtatásban részt vevő újságírót felmentett a bíróság.
Európai adóparadicsomok
Egyes országok a részletekben különbözhetnek abban, hogy milyen lehetőségeket kínálnak a náluk letelepedni kívánó cégeknek, az adóparadicsomoknak azonban vannak többé-kevésbé közös vonásai: alacsony adók, speciális adószabályok, a cégalapításra vonatkozó megengedő szabályozás, üzleti és banktitok, a külföldi befektetőkre való nyitottság, gyenge szabályozás és enyhe szankciók.
Bár a Seychelles-szigetek turisztikai szempontból is vonzó célpont, ha valaki szeretné optimalizálni az adóját – ahogy az a crickhowelli esetből is kiderült – nem muszáj ilyen messzire mennie. Luxemburg, Gibraltár, Ciprus és Málta közismert célpontja a cégeknek, de nem szabad elfeledkezni Hollandiáról, Írországról, Svájcról és az Egyesült Királyságról sem.
Ezek az országok különféle lehetőségeket kínálnak, Luxemburgban például nem jelent problémát a bonyolult céghálók létrehozása. Az Egyesült Királyságban azért jó céget alapítani, mert alacsony a társasági adó és könnyen elérhetővé válnak a brit adóparadicsomok, például a már említett Man-sziget vagy a Brit Virgin-szigetek. Belgiumban nincs vagyonadó és akinek van tartózkodási engedélye az országban, arra vonatkozik a belga banktitok.
A 100 legnagyobb cég körül 80-nak van Hollandiában pénzügyi részlege, nem véletlenül, hiszen jelentősen csökkenteni tudják a forrásadót. Az orosz, indiai és kínai cégek körében népszerű Cipruson mindössze 12,5 százalékos a társasági adó. Gibraltár még ennél is jobb ajánlattal szolgál: 10 százalékos a társasági adó, Máltán pedig könnyű útlevélhez jutni.
A baj nem csak azzal van, hogy a multinacionális cégek kevesebb adót fizetnek. Az adóparadicsomok által kínált feltételek (így a cégek valós tulajdonosainak elrejtése) kiváló táptalaja a piac befolyásolásának, a bennfentes kereskedelemnek, a pénzmosásnak vagy az illegális fegyverkereskedelemnek.
Néha még Luxemburgig sem kell elmenni az adóoptimalizálásért. Az Átlátszó 2016. június elején megjelent cikkében arról írtunk, hogy a General Electric amerikai multi magyar leányának adókulcsát sikerült lefaragni 1,3 százalékosra, köszönhetően a növekedési adóhitelnek, az előzetes adójóváírásnak és a világ legnagyobb könyvvizsgálóinak (az ún. Big Fournak). Így tudták eltüntetni a GE 3550 milliárd forintos nyereséget is.
A multik nyereségének átpumpálása nem működik anélkül, hogy a Big Four, vagyis az Ernst & Young, a KPMG, a PricewaterhouseCoopers (PwC) és a Deloitte ne asszisztálna hozzá. Magyarországon ebbe a jövedelmező bizniszbe az állam is beszáll, erről bővebben itt olvashatnak. Az már csak hab a tortán, hogy a Magyar Nemzeti Bank vitatható árazással vásárolt irodaházában bérlőként is ott van a PwC.
Nagyban megy a játék
A gazdasági és pénzügyi szakembereket, újságírókat és jogászokat is magában foglaló Tax Justice Network 2012-ben jelentetett meg egy tanulmányt, amelyben azt mérték fel, hogy mennyi pénz áramlik ki az országokból az offshore paradicsomokba.
Az Átlátszón is ismertetett jelentésben Magyarország bekerült a top 20-as listába, az 1980 és 2010 között felgyülemlett, 242 milliárd dollárra becsült offshore-vagyonával az európai 2. helyre is jó volt, csak Oroszországot nem sikerült megelőzni. (Bár voltak szakértők, akik szerint ez a szám nem ilyen magas.)
A 2012 óta eltelt négy évben sem javult a helyzet. Az Eurodad 2015-ös jelentése szerint a kelet- és közép európai, így a magyarországi vállalati beruházások 41 százaléka is adóparadicsomokból származik (a fejlett országoknál ez az arány 3 százalék, a fejlődő országoknál 21). A közvetlen külföldi beruházások úgynevezett speciális célú vállalkozásokon, postafiók vállalatokon, magyarul fantomcégeken keresztül folynak át.
Ugyanis Luxemburgban a társasági adókulcs 29 százalékos, a postafiók vállalatok viszont mindössze 0,01 és 0,05 százalék között adóznak a bevételük után. Nem véletlen, hogy Luxemburg adja az Európából kiáramló beruházások 54 százalékát.
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!