Webakadálymentesítés: még az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz sem tudnak online fordulni a vakok

Adóbevallás, uniós pályázatok, ingatlannyilvántartás, websebességmérés, színházműsor-böngészés, földhivatali adatlekérés – néhány példa állami és nem állami kezelésű honlapokon elérhető szolgáltatásokra, amelyeket nem tudnak vakok online elérni. Vak szerzőnk cikke – saját tesztelései, illetve gyakorlott vak felhasználók tapasztalatai alapján.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nem tudják használni a súlyos látássérült emberek az általános nyomtatványkitöltő keretprogramot (ÁNYK), mert a szoftver megírásánál nem figyeltek oda az alkotók az ernyőolvasó szoftveres hozzáférhetőség megteremtésére. Pedig az elektronikus űrlap „már nemcsak a NAV, hanem a közigazgatás más szervezeteinek a nyomtatványait is képes kezelni” – írja az adóhatóság saját honlapján.

Aki tehát ernyőolvasó szoftverrel netezik, hiába próbálná meg önállóan, elektronikusan beadni adóbevallását, semmire sem menne. Ha pedig ezek után úgy dönt a vak ember, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul, mégpedig úgy, hogy nem szeretne szívességet kérni másoktól – pl. borítékot címezni, feladóvevényt kitölteni -, megint hoppon marad: elektronikusan az EBH-hoz is az ÁNYK-n keresztül vezet az út. Hagyományos e-mailben közigazgatási hatósági eljárást kezdeményezni nem lehet.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvények előírják az egyenlő bánásmód követelményét és az esélyegyenlőség előmozdítását. A közforgalmú honlapok és szoftverek esetében a látássérült emberek használatból történő kizárása e szerint tilos. Lenne. Hazánkban ugyanis sem a közigazgatás, sem a forprofit szféra nem sokat törődik maradéktalanul a jogszabályok vonatkozó paragrafusaival.

Pedig a vak emberek számára a világhálón történő ügyintézés, vásárlás, információszerzés jelentette életminőség-javulást szinte lehetetlen lenne túlbecsülni. Ezek a lehetőségek a történelem során eddig soha nem tapasztalt mértékben szüntethetnék meg az érintetteket sújtó kiszolgáltatottságot.

Márpedig – a közhiedelemmel ellentétben – az akadálymentes hozzáférés biztosítása nem igényelne sem különleges berendezéseket, sem drága fejlesztéseket. A látássérült emberek gyakorlatilag ugyanakkor kezdtek el személyi számítógépeket használni, mint ép társaik.

A 90-es évek eleje óta töretlen az a trend, hogy a nem látók is a bárki számára hozzáférhető computereken dolgoznak, a különbség pusztán egy ernyőolvasó szoftver, mely a képernyőn megjelenő szöveges információt olvassa fel vagy küldi át egy Braille-kijelzőre nekik.

Kapcsolódó cikkeink

Internetező szoftver vakoknak: félmilliárd forint uniós pénz a meleg vízért?

Moszkvabarát ipari kém a vakszoftverügy hátterében

Vakszoftver után tolmácskesztyű: uniós milliárdok kamugyanús kutatás-fejlesztésre

Megírtuk, nyomoznak: OLAF-vizsgálat indult vakszoftverügyben

Uniós pénz OLAF-nyomozás idején: zrt-vé lép elő a kamuszoftver-fejlesztő

Egy akadálymentes honlap – szintén a közhiedelmekkel és a Magyarországon magát makacsul tartó gyakorlattal szemben – a látók számára semmiben sem különbözik az ernyőolvasó szoftverrel nem használható társától. Mivel a látássérültek által futtatott szoftver a weboldalak kódjából nyeri ki az információt, a látó felhasználók által „tapasztalt” felület (látvány) a jogkövető oldalon nem feltétlenül tér el a jogsértőtől.

Az akadálymentes weboldalak elkészítésére ma már rendelkezésre áll az ISO 40500 számú, a világon mindenütt elfogadott szabvány is, melynek tartalma bárki számára ingyenesen hozzáférhető. A szabványt alkalmazó oldal elkészítése pedig egy fillérrel sem kerül többe, mint az ezt figyelmen kívül hagyóé.

A hazai gyakorlat mégis meglehetősen vegyes: a hozzáférhető weboldalak tekintetében is valószínűsíthetően inkább az áll, hogy „így sikerült”, minthogy a készítők tekintettel lettek volna a jogszabályokban meglévő követelményekre.

A legbicskanyitogatóbb megoldásra minden bizonnyal az ELMŰ-ÉMÁSZ pályázhat, mely ügyintézésre szolgáló oldalán szemmel nem, csak ernyőolvasó szoftverekkel érzékelhető módon azonnal így indít:

„Online ügyfélszolgálatunk felülete nem akadálymentes”.

Ez nagyjából egyenértékű azzal, mintha egy étterem bejárata fölé kiírnák: „cigányt nem engedünk be”.

Az igazsághoz tartozik, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ honlapjának bizonyos funkciói, például a korábbi óraállások lekérdezése, elérhetőek. Ugyanakkor az elkészült számlákat letölteni, elolvasni, ellenértéküket bankkártyán befizetni a nem látó felhasználó hiába próbálná. Holott ezek a lehetőségek éppen ennek a fogyasztói csoportnak szolgálnának relatíve a legnagyobb haszonnal.

A látássérült emberek tavaly hiába próbáltak volna meg az „Otthon melege” programban támogatásra pályázni új mosógépükhöz: a pályázati űrlap egyik pontját ernyőolvasó szoftverrel nem lehetett kitölteni. Idén július 4-én indul a kormány új, ezúttal hűtőgépek beszerzését támogató programja. A nyilvánosan elérhető információk között semmi jele annak, hogy javították volna a tavalyi hibát.

2011-ben az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmarasztalta a KSH-t, mert a népszámlálásnál használt elektronikus űrlapot a vak felhasználók nem tudták kitölteni. A hatóság akkor eltiltotta az eljárás alá vontat a jogsértéstől, arra talán lehet sansz, hogy a határozatnak 2021-ben, a következő népszámlálásnál, lesz foganatja.

Deutsch Tamás 2015-ös internetes konzultációját is úgy sikerült beindítani, hogy ernyőolvasó szoftverrel nem lehetett részt venni benne. A felhasználói panaszra a kormány jellegzetesen reagált: a hibát kijavították, majd, a korábbi diszkriminációról gondosan hallgatva, világgá kürtölték, hogy „itt az első integráltan akadálymentes” weboldal Magyarországon.

Valójában minden oldal „integráltan akadálymentes”, ami nem rekeszti ki a vak felhasználókat. Így tehát az Index.hu vagy a New York Times is az.

2014-ben írt arról a nyomtatott HVG, hogy az Erzsébet Program keretei között kiosztott üdülési támogatásra sem lehet ernyőolvasó szoftverrel pályázni. Azóta semmi hír arról, hogy az on-line pályázási felületet hozzáférhetővé tették volna, holott a program egyik célcsoportja éppen a súlyosan fogyatékos emberek.

Bár a TÁMOP-pályázatok lassan kifutnak, az uniós pénzeket kiosztó rendszer pályázati űrlapja ugyanakkor ernyőolvasó szoftverekkel szintén használhatatlan. pedig a TÁMOP-pályázatok is jelentős részben érintettek fogyatékos személyeket.

Számos látássérült ember dolgozik a civil szférában is, de önállóan pályázatot beadni itt sem képesek: az EPER (Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer) ernyőolvasóval nem használható.

A vak munkatársak nem végezhetik foglalkoztatási támogatásban részesülő munkahelyüknél a társaik alkalmazásával összefüggésben járó állami támogatás megkövetelte adminisztrációt: A Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapjáról nyíló dedikált felület  ugyanis ernyőolvasóval nem működik. Pedig a finanszírozók által előírtan, kötelezően foglalkoztatott rehabilitációs mentorok és tanácsadók feladatait akár vakok is elláthatnák.

Még a vakok között is különösen balszerencsések az ügyvédek, jogtanácsosok: az általuk használt, közpénzből készült vagy piacon árult szoftverek, például jogtárak, céges adatbázisok szinte egyöntetűen elérhetetlenek a számítógépet vakon használók számára. Ilyen adatbázisokat jelenleg négy cég gondoz, de jelenleg egyiké sem működik kifogástalanul képernyőolvasóval.

A vak ügyvédek önállóan nem tudnak hozzáférni az ingatlannyilvántartáshoz sem, de például a Magyar Közjegyzői Kamara ügyintézési felülete sem hozzáférhető, így az érintettek itt a többi között nem kezdeményezhetnek fizetési meghagyást. Küszöbön az elektronikus pervitel. Az ügyvédek hamarosan már csak az ÁNYK-n keresztül kommunikálhatnak a bíróságokkal. Persze csak ha látnak.

Egy a praxissal már felhagyott vak ügyvéd szerint az államigazgatási szervek a vak jogászok felvetéseire rendre azzal reagálnak, hogy az adminisztratív lépéseket amúgy is az ügyintézők végzik. Az ügyvéd csak ellenőriz. Csakhogy a jelenleg használatban lévő irattovábbítási és információs rendszerekben, ha vak, ellenőrizni sem tud. Márpedig hiába tanultak hosszú éveket, képtelenek ledolgozni ezt a versenyhátrányt a vak jogászok.

A hozzáférhetetlen weboldalak a piaci szférában sem ritkák. Egy hónapja a Tesco újradizájnolta például online bevásárlás szolgáltatását. Sajnos, a vakokra megint nem gondoltak. Az oldal, ha teljesen használhatatlanná nem is vált számukra, az igénybevétel jelentősen megnehezedett. Pedig a látássérült emberek kevés előnyösebb szolgáltatással találkozhatnak a világhálón, mint a megrendelt cikkek házhozszállítása.

Az áruház számos panasz ellenére évek óta nem hajlandó változtatni azon a gyakorlatán sem, hogy a hírleveleket képfájlban küldi ki, így a vak ügyfelek nem értesülnek a legújabb akciókról.

Vegyes a kép az online bankolást lehetővé tévő felületek esetében. Dicsérik a vak userek a Raiffeisent és az OTP-t, utóbbit legalábbis PC-n bankolva. Az OTP SmartBank szolgáltatása az iPhone képernyőolvasójával nem kezelhető – tapasztalják a felhasználók. A CIB és az Erste vak ügyfelei még ennyire sem szerencsések: ők egyáltalán nem bankolhatnak a neten.

A Budapest Bank netbankja nem használhatatlan, de nem is akadálymentes. A banki műveletek végrehajtására szolgáló gombok például nincsenek feliratozva. Az ernyőolvasó mindegyikre annyit mond, hogy „button”. Kísérletezgetéssel lehet kisakkozni, hogy melyik mit csinál. A művelet végrehajtása előtt a bank megerősítést kér, ezért elvileg kárt nem okozhat magának az ember.

Hasonló a helyzet az MKB-val, amely úgymond „kötélidegzettel használható”. Ezt például úgy lehet elképzelni, hogy valamire entert kell ütni, ami az ernyőolvasó számára nem létezik, azaz üresnek látja a területet. Aki azonban tudja, hogy itt mégis van valami, annak szerencséje van, folytathatja a műveletet.

„Folyamatban van az oldalunk fejlesztése. Figyelembe vettük javaslatait” – válaszolta a Webkincstárat üzemeltető Magyar Államkincstár honlapjának szerkesztősége egy felhasználói panaszra, mely az állampapír-műveletek on-line végrehajtására szolgáló portál nehézkes használatáról értesítette őket.

A Webkincstárnak jelenleg csak bizonyos funkciói, azok is csak egyféle ernyőolvasó szoftverrel érhetőek el. Jegyezni például éppenséggel – ha nehezen és csak bizonyos böngésző-ernyőolvasó párosítással is – tudnak a vak felhasználók is, ám például az úgynevezett naptárnézetek egyáltalán nem használhatóak. Holott ezeken mutatja meg az oldal, mikor jár le egy-egy papírod, mikor van fizetési kötelezettséged, stb.

Kultúra-szabadidő témában is akad még tennivaló. A tavaly új ruhába öltöztetett Port.hu színházműsor- és koncertadatbázisát például ernyőolvasó szoftverrel nem lehet használni.

A magyar nyelvű újságokat és magazinokat elektronikus formában árusító DiMag rendszer hozzáférhetetlensége miatt pedig jelenleg is eljárás zajlik az EBH előtt a kiadó Five International Kft. ellen.

Általában igaz: a szöveges tartalom általában olvasható a hírportálokon, a gond a multimédia.  Keserves trükközéssel és csak jelentős megszorításokkal hallgathatják meg a vak internetezők az RTL Most portálon a csatornacsalád korábbi műsorait. A műsorok csak regisztrációt követően játszhatóak le.

Csakhogy a belépéshez vezető link ábrát az ernyőolvasók nem ennek látják, mert nem megfelelően készítették el az alkotók az oldal kódját. Így ha a vak felhasználó tudja, a „profile” linkre kell entert ütnie, majd frissítenie kell a képernyőt, azaz újra kell küldenie az oldal kódját az ernyőolvasó számára, szerencséje van, ha nem, soha nem fog belépni.

A videó lejátszatására szolgáló linket az ernyőolvasó látja, de csak addig, amíg el nem indul az adás. Ezt követően már semmit se tehet: sem megállítani, sem előre-hátra  tekerni   nem tud. A jelenség nem szükségszerű, hiszen például a Youtube-on dedikált forrógombokkal lehet előre-hátra mozogni, hangerőt szabályozni vagy pillanat-állj funkcióval szüneteltetni a lejátszást. Ugyanez igaz a Deezerre.

Leküzdhetetlennek tűnnek az akadályok a Klubrádió műsor-archívumában is. Az élő adást pedig csak úgy lehet hallgatni ernyőolvasóval, ha az ember nem rest kikísérletezni. Az oldal kódjában ugyanis egy sor „fejhallgató” feliratú elem van, vizuálisan valószínűleg kis hangszórók láthatóak a képernyőn. Ha a második ilyenre az ember entert üt és van megfelelően konfigurált médialejátszó a gépén, élvezheti az adást.

Arra semmi sem utal a vak felhasználónak, hogy a sok „fejhallgató” közül melyik milyen formátumú lejátszáshoz vezet.

A múlt héten megreformált mediaklik.hu portálon, a hazai közmédia új internetes központján, sikerült megtalálni és elindítania egy korábbi rádióműsort, de a tévéadásokkal már nem volt ilyen szerencsés a user. Az egyik közcsatorna élő hangját is életre keltette, de az oldal nehezen átlátható és ernyőolvasóval használva nem éppen logikus, használatához jelentős energiaráfordítás szükséges.

A Hír TV honlapján Internet Explorerrel a videó nem indítható el, ha ernyőolvasóval próbálkozunk. Firefoxon már megszólal a videó, ha az ernyőolvasó számára az imgs/play_button felirattal látszó oldalelemre nyomunk entert. Azonban a videót megállítani, a videóban előre-hátra tekerni így se lehet.

Az ATV-re ugyanez igaz, kivéve, hogy ott Internet Explorerrel sikerült elindítani a videót.

Szintén tavaly indította útjára a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Szélessáv.hu elnevezésű weboldalt, ahol bárki megmérheti az internetszolgáltatója által biztosított otthoni sávszélességet. Kivéve a látássérültek: a mérés ugyanis olyan grafikus felületen történik, amelyet az ernyőolvasók nem tudnak kezelni.

Az üzemeltetők 2015-ben egy felhasználói panaszra, idén pedig már az Indexnek is fogadkoztak: fejlesztenek, megcsinálják. A tapasztalat azonban az, hogy ezeket az ígéreteket nálunk sajnos nem szokás betartani.

Takács Péter

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.