Nyíregyháza visszavág – 7 millió forintot követel az önkormányzat az Átlátszótól

Nyíregyháza perel – végre, mondhatnánk, hiszen a város által menedzselt Sóstó-projekt gyanús ügyeiről írott cikkeinkkel kapcsolatban még csak egy árva helyreigazítási kérelem sem érkezett. Most viszont jó hírneve megsértése miatt végül csak beperelte az önkormányzat az Átlátszót és a cikket jegyző helyi tudósítónkat, Móricz Csabát – a vélelmezett sérelmet 7 millió forinttal enyhíttetné a városvezetés.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A per tárgya a Sóstó-projekt körüli ügyletekről szóló egyik cikkünk – nem, nem az, amelyben leírtuk, hogy a piacihoz képest közel százszoros áron szerzett be az önkormányzat szabadtéri lámpákat, 300 ezerért a kereskedelemben 80 ezerért kapható padokat, hogy a hibátlan teljesítésként átvett projektelemeket egy év alatt megette az idő sat.

Azzal a cikkel kapcsolatban nincs mondanivalója a Kovács Ferenc vezette önkormányzatnak – bár korábban szó volt a „szükséges jogi lépésekről”, ez valamiért elmaradt. Ellenben a következő, a projekt tervezési és előkészítő szakaszában mutatkozó furcsaságokról szóló cikkünk miatt érezte úgy a városvezetés, hogy most már síkra kell szállni a személyiségi jogai védelmében.

Kapcsolódó cikkek

10 milliós Audit választott a nyíregyházi polgármester

„Kész volt minden, csak a cigányok széthordták” – lepusztult és életveszélyes a tavaly felújított játszótér a Huszár-telepen

Cikkünk után visszakapták a leszerelt hintákat a Huszár-telepi gyerekek

A jó gazda gondossága – újabb furcsaságok a Nyíregyháza-Sóstó-fejlesztés körül

Pofátlanul túlárazott projektek, feketefoglalkoztatás – így költik el Nyíregyházán az uniós milliárdokat

Kérdéses törvényességű módon üzemeltet közterületi térfigyelő kamerákat egy önkormányzati cég Nyíregyházán

Így támogat civil szervezeteket Nyíregyházán a Nemzeti Együttműködési Alap

Összefoglalóan: egyebek mellett azt állítottuk – és állítjuk ma is -, hogy a város úgy fizetett ki kedvenc tervezőcégének, a Fatum Property Kft-nek bruttó ötvenmillió forintot, hogy a cég ekkor még nem teljesítette teljeskörűen a szerződésben a kifizetés feltételeként meghatározott feladatokat. A cég és a város közötti szerződés alapján a Fatumnak 2012. október 30-áig kellett (volna) a projekt teljes engedélyezési tervdokumentációját benyújtani az eljáró építési hatóságnak, ekkor lett volna jogosult kiszámlázni a bruttó ötvenmilliót.

A birtokunkban levő dokumentumok alapján azt állítjuk, hogy a teljes tervdokumentáció nem állhatott rendelkezésre ezen határidőre, vagyis a város a szerződésszerű teljesítés előtt fizetett. Márpedig ez Kovács polgármesterék szerint valótlan állítás, amely így alkalmas az önkormányzat jó hírének csorbítására, ezért perelni kell. (Más kérdés, hogy a formális logika szabályai szerint ezek alapján az önkormányzat jó híre az összes többi kétes ügyletre vonatkozó állítás miatt nem sérült.)

Házhoz jön a pofonért

Másfél évnyi kutakodás és több tucatnyi adatigénylés alapján állítjuk most is, hogy a felperes nyíregyházi önkormányzat nem kaphatta meg október 30-án a teljes építési tervdokumentációt, mivel annak egyes elemei jóval később készültek el: A tűzvédelmi műszaki dokumentum például december elején, de az épületvillamossági tervek több mint három hónappal később, 2013 februárjában – márpedig az akkor érvényben lévő szabályozás szerint ezek kötelező elemei az engedélyezési dokumentumcsomagnak.

A város jogi képviselője eleinte azzal próbált érvelni, hogy a gyakorlatban természetes az, hogy bizonyos dokumentumok csak az engedélyezési eljárás megindulása után, valamikor később kerülnek benyújtásra. Álláspontja szerint ebben az esetben is erről volt szó, a szerződés sem írja azt elő, hogy a tervezőcégnek október 30-ára egy olyan dokumentumot kellett volna előállítania, amely már hiánypótlás nélkül is építési engedélyt eredményez. Vagyis valótlant állítottunk.

Ezt a levezetést viszonylag egyszerű volt cáfolni az akkor hatályos rendelet bemutatásával, amely tételesen felsorolja, milyen speciális dokumentumok szükségesek egy ilyen eljárás megindításához. A felperes jogi képviselője azzal érvelt, hogy a gyakorlatban a tervezők folyamatosan pótolják a hiányzó dokumentumokat, ezért vannak a csomagban az állítólagos teljesítés után három hónappal keletkezett dokumentumok.

És hát a gyakorlatban ez úgy megy, hogy az ügyintéző a gyorsabb ügyintézés miatt felhívja a tervezőt, és csak később küldi ki a hiánypótlásra felszólító végzést..

A lendületes előadást kissé megakasztotta egy általunk beterjesztett újabb bizonyíték: az épületenergetikai számítás a dokumentum dátuma szerint határidőre, még októberben elkészült. Ehhez azonban valóságos csodának kellett történnie, hiszen azt egy december 4-i kiadású szoftververzióval készítették.

A rejtegetett bizonyíték

A per első tárgyalási napja ezen túlmenően egy újszerű felperesei stratégiával is szolgált: Nyíregyháza ügyvédje azzal érvelt, hogy az Átlátszó nem tudja bizonyítani azt az állítását, mely szerint az önkormányzat egy teljes egészében még el nem készült tervért fizetett ki bruttó 50 millió forintot. Mégpedig azért nem, mert nincs nála a perdöntő bizonyíték, a 2012. október 30-án a felperesnek átadott tervdokumentáció.

Hogy miért nincs? Mert az önkormányzatnál van, aki viszont sem közadat-igénylésre, sem az ennek megtagadása nyomán megindult adatvédelmi hatósági eljárásban született felszólításra nem adta ki azt az alperesnek. Márpedig itt a bizonyítási teher az alperesen van, aki viszont e dokumentum híján nem tudja egyértelműen bizonyítani az állítást. Vagyis az még akár igaz is lehet, de ez a per szempontjából irreleváns. Mint ahogy az is, hogy épp az önkormányzat az oka annak, hogy a perdöntő bizonyítékot nem ismerhetjük meg.

A felperesi logika szerint jelen per szempontjából egyetlen releváns tény van: azt állításunkat nem tudjuk bizonyítani, így megáll a jó hírnév megsértése.

Ez volt az a pillanat, amikor az Átlátszó jogi képviselője azt kérte, a bíróság szólítsa fel a felperest, hogy a következő tárgyalásra csatolja be a 2012. október 30-án a tervező által az önkormányzat részére benyújtott teljes tervdokumentációt, mert abból feketén-fehéren kiderül, hogy kinek van igaza. A felperesi képviselő meglehetős indulattal reagált az indítványra, majd egyértelműen megtagadta a perdöntő bizonyíték becsatolását.

Az az eddiginél is érdekesebb kérdés, hogy vajon mi lehet abban az iratban, ha egy ilyen vigaszágon indított peres elégtétel sikerét is kockáztatja a Nyíregyházi Önkormányzat, ha annak ára a dokumentum nyilvánosságra hozatala lenne. Előbb-utóbb kiderül, a következő tárgyalás április közepén lesz.

Becker András

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.