Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Nyíregyháza perel – végre, mondhatnánk, hiszen a város által menedzselt Sóstó-projekt gyanús ügyeiről írott cikkeinkkel kapcsolatban még csak egy árva helyreigazítási kérelem sem érkezett. Most viszont jó hírneve megsértése miatt végül csak beperelte az önkormányzat az Átlátszót és a cikket jegyző helyi tudósítónkat, Móricz Csabát – a vélelmezett sérelmet 7 millió forinttal enyhíttetné a városvezetés.
A per tárgya a Sóstó-projekt körüli ügyletekről szóló egyik cikkünk – nem, nem az, amelyben leírtuk, hogy a piacihoz képest közel százszoros áron szerzett be az önkormányzat szabadtéri lámpákat, 300 ezerért a kereskedelemben 80 ezerért kapható padokat, hogy a hibátlan teljesítésként átvett projektelemeket egy év alatt megette az idő sat.
Azzal a cikkel kapcsolatban nincs mondanivalója a Kovács Ferenc vezette önkormányzatnak – bár korábban szó volt a „szükséges jogi lépésekről”, ez valamiért elmaradt. Ellenben a következő, a projekt tervezési és előkészítő szakaszában mutatkozó furcsaságokról szóló cikkünk miatt érezte úgy a városvezetés, hogy most már síkra kell szállni a személyiségi jogai védelmében.
Kapcsolódó cikkek
10 milliós Audit választott a nyíregyházi polgármester
Cikkünk után visszakapták a leszerelt hintákat a Huszár-telepi gyerekek
A jó gazda gondossága – újabb furcsaságok a Nyíregyháza-Sóstó-fejlesztés körül
Így támogat civil szervezeteket Nyíregyházán a Nemzeti Együttműködési Alap
Összefoglalóan: egyebek mellett azt állítottuk – és állítjuk ma is -, hogy a város úgy fizetett ki kedvenc tervezőcégének, a Fatum Property Kft-nek bruttó ötvenmillió forintot, hogy a cég ekkor még nem teljesítette teljeskörűen a szerződésben a kifizetés feltételeként meghatározott feladatokat. A cég és a város közötti szerződés alapján a Fatumnak 2012. október 30-áig kellett (volna) a projekt teljes engedélyezési tervdokumentációját benyújtani az eljáró építési hatóságnak, ekkor lett volna jogosult kiszámlázni a bruttó ötvenmilliót.
A birtokunkban levő dokumentumok alapján azt állítjuk, hogy a teljes tervdokumentáció nem állhatott rendelkezésre ezen határidőre, vagyis a város a szerződésszerű teljesítés előtt fizetett. Márpedig ez Kovács polgármesterék szerint valótlan állítás, amely így alkalmas az önkormányzat jó hírének csorbítására, ezért perelni kell. (Más kérdés, hogy a formális logika szabályai szerint ezek alapján az önkormányzat jó híre az összes többi kétes ügyletre vonatkozó állítás miatt nem sérült.)
Házhoz jön a pofonért
Másfél évnyi kutakodás és több tucatnyi adatigénylés alapján állítjuk most is, hogy a felperes nyíregyházi önkormányzat nem kaphatta meg október 30-án a teljes építési tervdokumentációt, mivel annak egyes elemei jóval később készültek el: A tűzvédelmi műszaki dokumentum például december elején, de az épületvillamossági tervek több mint három hónappal később, 2013 februárjában – márpedig az akkor érvényben lévő szabályozás szerint ezek kötelező elemei az engedélyezési dokumentumcsomagnak.
A város jogi képviselője eleinte azzal próbált érvelni, hogy a gyakorlatban természetes az, hogy bizonyos dokumentumok csak az engedélyezési eljárás megindulása után, valamikor később kerülnek benyújtásra. Álláspontja szerint ebben az esetben is erről volt szó, a szerződés sem írja azt elő, hogy a tervezőcégnek október 30-ára egy olyan dokumentumot kellett volna előállítania, amely már hiánypótlás nélkül is építési engedélyt eredményez. Vagyis valótlant állítottunk.
Ezt a levezetést viszonylag egyszerű volt cáfolni az akkor hatályos rendelet bemutatásával, amely tételesen felsorolja, milyen speciális dokumentumok szükségesek egy ilyen eljárás megindításához. A felperes jogi képviselője azzal érvelt, hogy a gyakorlatban a tervezők folyamatosan pótolják a hiányzó dokumentumokat, ezért vannak a csomagban az állítólagos teljesítés után három hónappal keletkezett dokumentumok.
És hát a gyakorlatban ez úgy megy, hogy az ügyintéző a gyorsabb ügyintézés miatt felhívja a tervezőt, és csak később küldi ki a hiánypótlásra felszólító végzést..
A lendületes előadást kissé megakasztotta egy általunk beterjesztett újabb bizonyíték: az épületenergetikai számítás a dokumentum dátuma szerint határidőre, még októberben elkészült. Ehhez azonban valóságos csodának kellett történnie, hiszen azt egy december 4-i kiadású szoftververzióval készítették.
A rejtegetett bizonyíték
A per első tárgyalási napja ezen túlmenően egy újszerű felperesei stratégiával is szolgált: Nyíregyháza ügyvédje azzal érvelt, hogy az Átlátszó nem tudja bizonyítani azt az állítását, mely szerint az önkormányzat egy teljes egészében még el nem készült tervért fizetett ki bruttó 50 millió forintot. Mégpedig azért nem, mert nincs nála a perdöntő bizonyíték, a 2012. október 30-án a felperesnek átadott tervdokumentáció.
Hogy miért nincs? Mert az önkormányzatnál van, aki viszont sem közadat-igénylésre, sem az ennek megtagadása nyomán megindult adatvédelmi hatósági eljárásban született felszólításra nem adta ki azt az alperesnek. Márpedig itt a bizonyítási teher az alperesen van, aki viszont e dokumentum híján nem tudja egyértelműen bizonyítani az állítást. Vagyis az még akár igaz is lehet, de ez a per szempontjából irreleváns. Mint ahogy az is, hogy épp az önkormányzat az oka annak, hogy a perdöntő bizonyítékot nem ismerhetjük meg.
A felperesi logika szerint jelen per szempontjából egyetlen releváns tény van: azt állításunkat nem tudjuk bizonyítani, így megáll a jó hírnév megsértése.
Ez volt az a pillanat, amikor az Átlátszó jogi képviselője azt kérte, a bíróság szólítsa fel a felperest, hogy a következő tárgyalásra csatolja be a 2012. október 30-án a tervező által az önkormányzat részére benyújtott teljes tervdokumentációt, mert abból feketén-fehéren kiderül, hogy kinek van igaza. A felperesi képviselő meglehetős indulattal reagált az indítványra, majd egyértelműen megtagadta a perdöntő bizonyíték becsatolását.
Az az eddiginél is érdekesebb kérdés, hogy vajon mi lehet abban az iratban, ha egy ilyen vigaszágon indított peres elégtétel sikerét is kockáztatja a Nyíregyházi Önkormányzat, ha annak ára a dokumentum nyilvánosságra hozatala lenne. Előbb-utóbb kiderül, a következő tárgyalás április közepén lesz.
Becker András
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!