A helység kalapácsa

„Kész volt minden, csak a cigányok széthordták” – lepusztult és életveszélyes a tavaly felújított játszótér a Huszár-telepen

A fenti mondat a nyíregyházi polgármesteri hivatalban hangzott el egy évvel ezelőtt a Huszár-telepen épített játszótér és park állapotával kapcsolatban. A valóság azonban egészen mást mutat: az 500 milliós telep-rehabilitáció egyik legfontosabb látványelemét mintha eleve a gyors enyészetnek szánták volna. A „park” kipusztult, de a balesetveszélyes játszótér részben túlélte az átadás utáni első évet: földből kiálló csavarok, leszakadóban levő hinták, hegyesen meredező betonacélok között játszanak a telepi gyerekek.

„Ott kész volt minden, csak a cigányok széthordták” – így néz ki a tavaly felújított játszótér Nyíregyházán from atlatszo.hu on Vimeo.

A nyíregyházi Huszár-telep neve az elmúlt években gyakran felbukkant az országos médiumokban: a telepen található cigányiskolát az önkormányzat 2007-ben bezárta, és a diákokat szétosztotta a város többi iskolájába. 2011-ben a görögkatolikus egyház az önkormányzat támogatásával újraindította az iskolát, ahová értelemszerűen továbbra is csak a telepi roma gyerekek járnak.

Az ügyből „antiszegergációs” per lett, melynek során Balog Zoltán miniszter is tanúskodott – természetesen az egyházi iskolában megvalósított „szeretetteljes különtanulás” mellett. De az EMMI nemcsak ezzel tette le a maga voksát: a telep rehabilitációjára a kormány határozata alapján 2012-ben az Észak-Alföldi Operatív Program keretében 489 millió forintos „kiemelt” projekt indult, a „Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja”- néven.

Csak ebben a programban fejenként 323 ezer forintot költöttek a telepen élők „reintegrációjára” – önmagában is kérdés, hogy a projekt dokumentumaiban is szegregátumként azonosított cigánytelep kicsinosítása miképp szolgálja az itt élők társadalmi integrációját, hiszen a városban élő romák és nem romák területi elkülönülése ettől még értelemszerűen nem szűnik meg.

A 489 milliós nagyprojekt mellett több kisebb összegű támogatás is jutott a Huszár-telepre: például 30 millió az egyházi tanodának. A nyíregyházi telep-program a kormány felzárkóztatás politikájának kirakatprojektje lett, Balog miniszter például személyesen gardírozta 2013-ban a telepen – és a szegregált iskolában – vizitáló Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövetet.

A két éve tartó projektet az első kapavágástól követtük, és dokumentáltuk a történéseket. A projektet még az MSZP-s vezette önkormányzat készítette elő, de a pályázatot már a 2010-es választás utáni új, fideszes városvezetés adta be, majd nyert 460 millió forintot a Huszár-telep „területi és társadalmi reintegrációjára”.

A projekt egyik alapvető célja volt, hogy a funkció nélküli, lepusztult közterek helyére közösségi tereket, így játszótereket és sportpályát építsenek.

Terv és megvalósítás

A város hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban keresett kivitelezőt a 100 millió forint becsült értékű munkára – a nyertes Közmű Generál Kft. ajánlata forintra megegyezett a kiírás becsült értékével.

A Közmű Generál a városvezetés által egyébként is erősen preferált cég: 2014 januárja óta 1,9 milliárd forintnyi közbeszerzéses megbízást nyert el helyben a társaság. A Huszár-telepi projektre elnyert 100 millióért egyebek mellett a  következőket vállalta:

„Aszfaltos játszótér kialakítása festett játékokkal, kreatív mászófallal; salakos sportpálya kialakítása labdafogó hálóval; kerítéssel körbevett hintázóhely eséscsillapító homokkal és aszfaltos streetball pálya [valamint] 4463 m² felújított zöldfelület kialakítása.”

A projekt műszaki ellenőre a TLT GROUP Kft. lett – ez a cég a 2010-es választás után került képbe Nyíregyházán. A 2009-ben még csak 12 millió forint nettó árbevételt termelő, jelenleg egyszemélyes kft 2014-ben már 240 millió forintos árbevételt ér el. A műszaki ellenőr lényegében a beruházó képviselője a projektben: neki kell kikényszerítenie a szerződésben rögzített minőségű és mennyiségű teljesítést a kivitelezőből, illetve jeleznie kell, ha ez nem történt meg.

Az általunk látott építési és egyéb dokumentumok alapján úgy tűnik, a TLT GROUP nem talált komolyabb kifogásolnivalót a játszótérépítéssel és a többi feladat teljesítésével kapcsolatban.

A Huszár-telepen 2013 októberében kezdték meg a beruházást, a projekt előrehaladási jelentések (PEJ) alapján december végére 50 százalékos készültségnél jártak. A játszótér és a „parkosítás” 2014 márciusában elkészült – ezt onnét lehet tudni, hogy a telepiek márciusban egy nap azt látták, hogy a játszótéren felszerelnek két hintát meg egy libikókát, majd lefényképezik, leszerelik és elszállítják az eszközöket.

Legközelebb szeptemberben kerültek elő a játszószerek: szeptember 2-án a polgármester ünnepélyesen átadta a teljes Huszár-telepi projekt megvalósult elemeit, amit a telepi (szegregált) óvoda gyerekei „verssel és tánccal köszöntek meg”. Ekkor egy hintát egy libikókát szereltek vissza, novemberben még egy hintát – nem sokkal később aztán az egészet újra leszerelték.

A laikus számára is nyilvánvaló volt, hogy a felszerelt hinta nem közterületi játszótérre szánt játék – ezt kérdésünkre megerősítette egy szakértő is, aki nem sokkal az átadás után megnézte a játszóteret. Beazonosította a gyártót is, és valóban, az eszköz mintegy 30 ezer forintért számos forrásból beszerezhető – igaz, a termékleírásból egyértelműen kiderül, hogy ezeket az eszközöket nem lehet közterületen használni.

Ezek után megpróbáltuk kikérni az önkormányzattól az eszközök tanúsítványát, de nem jártunk sikerrel. (Magukon az eszközöken sem található semmiféle tanúsítvány.) 2015 júniusában aztán váratlanul újra felbukkantak a Huszár-telepi kísértethinták, de néhány hét alatt olyan mértékben amortizálódtak, hogy a használatuk egyértelmű balesetveszéllyel járt. Bejelentésünkre aztán a vagyonkezelő kiküldött egy szerelőt, aki egyszerűen levágta a hintákat.

 

 

A játszótéren felszerelt mérleghintára 303 ezer forintot szánt a projekt költségvetése – a felszerelt eszköz kiskereskedelmi forgalomban is kapható, nagyjából 100 ezer forintért.

A sportpályán felszerelt kerítések és labdafogó hálók kivitelezésének minősége – ahogy a felvételeken is látszik – kritikán aluli: az élek vágnak, a vasbetonhálóból készült „labdaháló” végződései nincsenek eldolgozva, a kapuk rögzítő csavarjai 5 centire kiállnak a földből, nemhogy uniós szabványoknak nem felelnek meg, de kifejezetten balesetveszélyesek.

A parkosítás sem hozott sokkal jobb eredményt: az elültetett növényeket nem gondozták, noha a projektben szerepelt az öntözővízvételi helyek kialakítása is – ez a gyakorlatban egy-egy szerelvény nélküli csővégként valósult meg. De ha ez nem lenne elég, találtunk olyan „kiállást”, azaz vízvételi helyet, amely nem volt rákötve a hálózatra: lényegében egy darab cső, amit kézzel ki lehetett húzni a földből.

A parkosítás egészére jellemző volt a faültetés módja: a kétméteres fákat 20 centis gödörbe ültették el – nem csoda, hogy mindegyik kipusztult.

Egyelőre bűncselekmény hiányában

Ebben az időszakban a nyíregyházi életveszélyes játszótértől 10 kilométerre, Kótajban, 5 millió forint állami támogatással és 4 millió forintos önerővel szintén játszóteret építettek.  A finanszírozó közreműködő szervezet az építkezés alatt többször ellenőrizte a beruházást.

Egy ilyen ellenőrzés során kiderül, hogy a térkőburkolat színkódja a valóságban egy számmal eltért a műszaki leírástól – ténylegesen egy árnyalttal világosabb volt a lerakott térkő, mint a tervekben szereplő. A kedvezményezetett figyelmeztették, korrigálni kellett a dokumentumokat – ennek megtörténtéig nem fizették ki a támogatást.

A kótaji jegyző elmondta, hogy a játszótéren elhelyezett eszközök dokumentumai játékonként vaskos dossziékat töltenek meg, és az átadás előtt külön mérési és megfelelőségi tanúsítványt kellett készíttetni.

2015. július 15-én kelt határozatában a NAV Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának Kiemelt Ügyek Osztálya megszüntette a Huszár-telepi park- és játszótérépítés ügyében tett feljelentés nyomán indult nyomozást. Bűncselekmény ugyanis a határozat szerint nem történt.

A helyiek szerint egy gyerek már megsérült a „játszótéren” – a játszótérbe beépített veszélyforrások alapján valóságos csoda, hogy csak egy. Mivel az ügyben semmilyen eljárás nem indult, és a közeljövőben választás sem lesz, továbbra is csak a szerencsén múlik, nem lesz-e súlyosabb következménye az úgy hagyott játszótéren a százmilliós telep-rehabilitációnak.

Móricz Csaba

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1077 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

4000__ani_6

Megosztás