Lehet, hogy külön a NAV-nak gyártott le egy légpárnás hajót a bútorcég?

Kikértük a NAV-tól a hajóvásárlási szerződést, de az adóhivatal az eladó cég üzleti titkára hivatkozva kitakarta belőle a pontos vételárat. Azt végül sikerült megtudnunk máshonnan, a légpárnás hajó típusa viszont semmilyen dokumentumban nem szerepel, így nem tudjuk, hogy máshol mennyibe került volna a vízi jármű, amit a NAV egy bútorgyártó cégtől vásárolt. A műszaki leírás szerint az abban foglalt követelményeknek megfelelően kell legyártani a hajót, így lehetséges, hogy külön az adóhivatalnak épített egyet a bútorcég.

 

 

Február elején írtuk meg, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nettó 58 millió forintos szerződést kötött egy bútorgyártó céggel, amitől egy légpárnás hajót vettek. Közadatigénylésben kértük ki a szerződést, amit ugyan a NAV meg is küldött, csak épp a magáncég üzleti titkára hivatkozva kitakarta belőle az ár részletezését.

„Az Ön által kért, az AMT Hungary Kft.-vel kötött adásvételi szerződést és a mellékletét képező műszaki leírást csatoltan küldöm meg.

Tájékoztatom továbbá arról, hogy az eljárás során az AMT Hungary Kft. ajánlatának jelentős részét – közte a szerződéses ellenszolgáltatás részletezését – üzleti titokká nyilvánította.

Megkerestem a Kft.-t az üzleti titok minősítésének feloldása tárgyában, azonban a Kft. úgy nyilatkozott, hogy a minősítést változatlanul fenn kívánja tartani. Ezért a szerződés 3. oldalán található táblázat az ellenérték részletezését nem tartalmazza.”

A NAV által megküldött szerződés valóban nem tartalmazza az adóhivatal által kifizetett 58,4 millió forint részletezését. Az adóhivatal érvelése egyébként nem egyedi, korábban a Szépművészeti Múzeum is a vele szerződést kötő magáncég üzleti érdekeinek védelmére való hivatkozással próbálta eltitkolni, hogy a Habony Árpádhoz köthető Szerb utcai lakásba adtak kölcsön többszáz millió forint értékű antik festményeket – ám a bíróság ezt szerencsére nem fogadta el indoklásként, és az adatok kiadására kötelezte az intézményt.

A Miniszterelnökség szintén szerződött partnere üzleti titkára hivatkozva nem adta ki tavaly, hogy melyik médiának mennyit fizettek a menekültellenes kormányhirdetések közléséért. Abban az ügyben bírósághoz fordultunk, áprilisban lesz a második tárgyalás.

Az adóhivatalt azonban nem kell beperelnünk, mert más forrásból sikerült hozzájutnunk az általuk kitakart szerződés kitakaratlan eredeti verziójához, így mégiscsak tudjuk, milyen tételekből tevődik össze a bútorgyártó cégnek kifizetett vételár. Íme:

 

 

 

Azt viszont sajnos nem tudjuk ellenőrizni, hogy reális-e a Záhonynál bevetni tervezett vízi járműért kifizetett 52,7 millió forint, mert a hajó márkája/típusa semmilyen dokumentumban nem szerepel.

Sem a szerződésben, sem annak műszaki mellékletében. Utóbbit is kikértük a NAV-tól, és meg is küldték kitakarás nélkül, de nem lettünk tőle okosabbak. Ugyanis nem konkrétan a megvásárolt eszközre vonatkozik, hanem arról szól, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a légpárnás hajónak, amit vásárolni szeretett volna az adóhivatal a közbeszerzés szeptemberi kiírásakor.

De talán lesz egy hozzáértő, aki meg tudja mondani, hogy az alábbi kitételeknek milyen típusú légpárnás hajók felelnek meg, és azok tényleg 52,7 millió forintba kerülnek-e.

A NAV által megküldött műszaki leírás szerint ilyennek kell lennie az általuk a cigicsempészek elleni küzdelemben használni kívánt légpárnás hajónak:

– hossza légpárnán 5,5-8,5 méter, légpárna nélkül 5,5-8 m

– szélesség légpárnán 2,5-3,5 méter, légpárna nélkül 2,3-2,5 m

– minimum 50-70 km/h sebesség teljes terheléssel és személyzettel

– legyen működőképes 1 fő személyzettel is, de bírjon el 6 fős személyzetet is

– 15 év élettartam időszakos szervizzel és karbantartással

–  legyen alkalmas min. 600 kg-os hasznos teher (személyek, üzemanyag, készletek) szállítására

– minimum 4-5 óra folyamatos üzemidő, és minimum 135 km hatótávolság

– legyen képes 360°-os fordulatot végrehajtani helyben, bármilyen felületen, és tudjon tolatni is

– „A jármű alkalmazható legyen a víz felszínén, sekély vízben, vizes mocsaras területeken, homokos felületen, a jégen (bármilyen vastagságú), a havas felületen (bármilyen mély a hótakaró), viszonylag sima felületű terepen. A légpárnás jármű győzze le a szelíd lejtőket, vízmosásokat, homokpadokat és nem álló helyzetből indulva, az akár 15 %-os emelkedőket.”

– „amelynek minimum követelményként nem okoznak gondot a magas vízállás során levonuló, a vízből 250 mm-nél nem jobban kiemelkedő uszadékok és hordalékok, vagy az alacsony vízállásnál a homokgátak és a mederváltozások miatti, 250 mm -t nem meghaladó, hirtelen kiemelkedéssel rendelkező akadályok”

– „fontos, hogy az időjárás viszontagságai (szél, eső, hó, napsütés) ellen megfelelő védettséget biztosítson. A kishajó nem mentőmotorosként üzemeltetett, de legyen alkalmas a vízben úszó tárgyak, esetlegesen emberek emberi erővel, hajóoldalon keresztüli kiemelésére”

– „A légpárnás hajó legyen alkalmas a Tisza folyón történő használatra, -20 ºC – tól +40 ºC közötti hőmérséklet tartományban szélsőséges időjárási viszonyok között, viharban és rossz látási viszonyok között, továbbá éjszakai közlekedésre. ”

– „Referenciát üzemben lévő legalább 1 hajó felsorolásával kell bemutatni. A referencia hajók hasonló kivitelezésűek, elrendezésűek legyenek, mint a műszaki leírásban körülírt hajó.”

A NAV és az AMT Hungary Kft. által kötött szerződés kitakaratlan verziója letölthető innen (pdf).

A szerződéshez tartozó műszaki leírás letölthető innen (pdf).

Ugyanakkor az is lehetséges, hogy nem egy már meglévő, esetlegesen használt légpárnás hajót vett a NAV az AMT Hungária Kft.-től, mert a műszaki leírásban ez áll:

„A hajót jelen műszaki leírásnak megfelelően kell tervezni, építeni, szállítani.”

Vagyis lehetséges, hogy a bútorgyártó- és forgalmazó cég a NAV-os közbeszerzés kedvéért tett egy bátor kísérletet, és legyártott egy, a profiljába egyáltalán nem illeszkedő tárgyat. Konkrétan egy légpárnás hajót 52,7 millió forintért, bár a cégadatbázis szerint ilyesmivel nem foglalkoznak.

De sok minden mással igen.

Január 20-án írták alá a szerződést a NAV-val, február 1-én pedig módosították a tevékenységükkel kapcsolatos információkat.

Korábban fő tevékenységi körük az irodabútor-gyártás volt, február 1- viszont már „Bútor, szőnyeg, világítóberendezés nagykereskedelme”, és vettek fel új elfoglaltságokat is. Ilyen például a „Hajó, csónak javítása”, és a „Gép, hajó, repülőgép ügynöki nagykereskedelme”, amik kapcsolódhatnak a NAV-os szerződéshez, bár csak 11 nappal annak aláírása után tűntek fel a cégiratokban.

De lehet, hogy találkozunk még az AMT Hungary nevével, ugyanis február 1-én a cég tevékenységi körei közé bekerült többek közt a gyógyszer-nagykereskedelem, az elektronikai háztartási cikkek nagykereskedelme, az épületépítési projekt szervezése, és az üzletviteli tanácsadás is.

A 2013-ban 500 ezer forint törzstőkével bejegyzett AMT Hungary Kft. tulajdonosa az Acsára bejegyzett Regius Green Energy Kft., amelyet dr. Márkházai Sándor birtokol, aki további két acsai vállalkozás tulajdonosa: övé még a Hexakom Kft. és a Geopolisz Green Energy Kft. is.

Márkházai Sándornak a nemrég a Tiborcz Istvánhoz köthető vevő által megvásárolt turai kastélyhoz is köze volt korábban: Gajdos Róberttel együtt 2010-ig volt ügyvezetője a 2013-ban törölt Tura Invest Kft.-nek, amely 2006-ban szerzett ötven százalékot meghaladó tulajdonrészt a  Turai Kastély Ingatlankezelő Kft–ben, melytől nemrégiben vette meg az ingatlant a a TRA Real Estates Kft. kétszáz millió forintért.

Erdélyi Katalin

A cégadatokat az Opten és a Céginfó szolgáltatta. A címlapkép illusztráció.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.