Tárgyalást tartott hétfőn Kecskeméten a bíróság a Hegedűs Deme Zsolt által a NAV Bács-Kiskun megyei igazgatósága ellen indított munkaügyi perében. A tárgyalás a per szempontjából nem hozott átütő eredményt, viszont – mintegy mellékesen – néhány meglepő dolog kiderült az adóhivatal belső működéséről.
Hegedűs az egyike annak a három (volt vagy jelenlegi) NAV-munkatársnak, akik perben állnak (volt vagy jelenlegi) munkáltatójukkal. Hegedűs, aki a hivatal egyik igazgatójából lett egyszerű adóellenőr, úgy érzi, végképp el akarják lehetetleníteni: eddig sem túl jelentős munkaköréből egy számára vállalhatatlan munkakörbe helyezték át, ha nem lenne beteg, június óta konkrétan végrehajtóként kellene dolgoznia.
A Kecskeméten folyó perben az indoklás nélküli „áthelyezést” támadja, szerinte munkáltatója pontosan tudta, számára a végrehajtói munka elfogadhatatlan, vagyis ezzel lényegében arra kényszeríti, hogy felmondjon. A NAV megyei igazgatóságát vezető Benda Ferencné igazgató meg persze azt próbálta levezetni, hogy minden jogszerű és szabályos volt. A pernek még messze nincs vége, de a felvonultatott érvek és tények között felbukkant néhány gyöngyszem is.
A papíralapú adóhatóság
Az igazgatóságon az ellenőrzési tevékenységhez kapcsolódó informatikai jellegű munkát Hegedűssel együtt összesen hárman végeztek, de a vallomásokból az rajzolódott ki, hogy a szükséges kompetenciáknak teljeskörűen egyedül Hegedűs volt a birtokában.
A tárgyaláson elhangzott vallomásában a megyei igazgató visszatérő érve volt Hegedűs áthelyezésének okszerűségét illetően, hogy Hegedűsre és két kollégájára nem jutott annyi munkateher, amennyi lekötötte volna a teljes kapacitásukat, kevés státusza van, és rugalmasan kell alkalmazkodnia a szükségletekhez; kézenfekvő tehát, hogy a fölösleges kapacitásokból csoportosított át a prioritássá vált végrehajtási területre.
Hegedűs a tárgyaláson azt mondta, a két megmaradó informatikai munkatárs nem jelent teljes értékű munkaerőt: az egyiküket ő tanította be, de a képzése még messze nem fejeződött be, másikuknak pedig eleve csak középfokú végzettsége van.
Itt azért érdemes megállni egy pillanatra: 2015-ben egy megyei adóigazgatóságon, ahol mintegy 150 főnyi ellenőr dolgozik adózási területen, három, azaz három fő nyújt(ott) a munkához informatikai támogatást.
Rossz hír a költségvetés szempontjából, hogy információink szerint a megyei igazgatóságok többségén hasonló arányú erővel képviselteti magát infotechnológiai ellenőrzéstámogatás. A nemrég elfogadott „NAV-törvény” értelmében a NAV regionális főigazgatóságai megszűnnek, és ezek a hipermodern szervezeti egységek veszik át a feladatokat.
Ehhez képest kell értékelni Bendáné igazgatóasszony azon érvét, miszerint Hegedűs esetleges elhelyezése nem okoz problémát, hiszen az informatikai jellegű feladatok eddig sem töltötték ki a háromfős stáb teljes munkaidejét.
Ráadásul az érv a tárgyaláson a visszájára sült el: Hegedűs védője visszakérdezett, miképp lehet, hogy nem használták ki teljesen az informatikai kapacitást, holott évek óta egyértelmű felsőbb utasítás volt, hogy minél több ellenőrzést kell a Sesam-rendszerrel végezni. (A Sesam azt jelenti, hogy a revizorok az adóalannyal előre egyeztetett időpontban kimennek a vállalkozáshoz, és vele együttműködve kinyerik az ügyviteli rendszerekből az ellenőrzés szempontjából releváns adatokat, amelyeket aztán feldolgozható formába konvertálnak.)
Az igazgató a kérdésre nem tudott érdemi választ adni, mint ahogy azt sem tudta megmondani, szerinte a papíralapú vagy az elektronikus adatfeldolgozás a hatékonyabb. Az viszont egyértelmű lett, hogy a Bendáné szerint az általa vezetett megyei igazgatóságon még a három fő IT-ellenőrzés támogató is sok a meglévő feladatokhoz, mindenki jobban jár, ha a legképzettebb szakember beáll végrehajtónak.
Az már csak hab a tortán, hogy Hegedűs elhelyezésével a szakzsargonban „IT-ellenőrzés”-nek nevezett, rajtaütésszerű, az adózóval történő egyeztetés nélküli komplett adatállomány-lementések lehetősége is minimálisra zsugorodott – ezt az eszközt nagyobb adózók gyanús ügyeivel kapcsolatban alkalmazhatja az adóhatóság, amikor például fennáll a kockázata az elektronikusan tárolt adatok manipulálásának.
Nem nehéz belátni, hogy egy ilyen gyors kényszer-adatmentés jelentősen növeli az adóhatóság esélyét, hogy feltárja az esetleges visszaéléseket. Ezzel szemben a megyei igazgatóságon mintha lassan visszatérne a papíralapú ellenőrzések korszaka – igaz, úgy tűnik, ténylegesen soha nem is múlt el.
Mi következik egy ÁSZ-jelentésból?
A megyei igazgatóság vezetője többször hivatkozott arra, hogy Hegedűst azért kell áthelyezni, mert „erősíteni kell a végrehajtási területet”.
A tárgyalási nap legfurcsább okfejtése is ehhez az axiómához kapcsolódott: arra a felperesi kérdésre, hogy milyen konkrét felsőbb instrukció alapján döntött egyes munkatársaknak a végrehajtási területre történő áthelyezéséről, Bendáné úgy nyilatkozott, hogy olvasta az Állami Számvevőszék NAV-jelentését, és abban az áll, hogy alacsony a végrehajtás hatékonysága.
Most tekintsünk el attól, hogy egy ilyen erősen szabályozott, hierarchikus szervezetben mennyire életszerű, hogy egy megyei vezető a szervezet egészére vonatkozó kritikákat a maga hatáskörében, önállóan konvertálja konkrét átszervezéssé. Nézzük inkább, mit mond az ÁSZ-jelentés.
A jelentés 12 pontban foglalja össze a főbb megállapításokat és javaslatokat. Ezek egyike valóban érinti a végrehajtási területet, szó szerint így szól: „[a NAV elnöke] Intézkedjen, hogy a jogszabályban előírtaknak megfelelően, a hátralék keletkezését követően minden esetben haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül indítsák meg a végrehajtási eljárást.”
A jelentés egyébként sehol nem beszél arról, hogy növelni kellene a területen dolgozók létszámát. Az viszont kiderül az ÁSZ anyagából, hogy az elévült – vagyis a NAV által már soha be nem hajtható – követelések 75 %-át az érintett cégek felszámolása miatt bukta el az adóhatóság. Ennek oka pedig éppúgy lehet az ellenőrzés, mint a végrehajtás gyengesége – egy nehézkes, lassú (papíralapú) ellenőrzés éppúgy lehetőséget ad a vagyon eltüntetésére, mint egy késlekedő végrehajtás.
Hogy tehát az ÁSZ-jelentésből miképp vezette le a megyei igazgató Hegedűs Deme Zsolt munkakörének megváltoztatását, az a tárgyaláson nem derült ki – a felperes kérdéseire ugyanakkor határozottan állította, hogy a végrehajtási terület erősítésére irányuló konkrét utasítás felsőbb vezetői szintekről nem érkezett, csak „érezni lehetett az elvárást”.
Sajátos ellentmondása az igazgatóasszony érvelésének, hogy egyfelől visszatérően a felsőbb elvárásoknak való megfelelésről beszélt, másfelől arról akarta meggyőzni a bíróságot, hogy az ügyben saját elhatározásából cselekedett.
A felek ellentmondóan nyilatkoztak arról is, miképp reagált az igazgató Hegedűs emlékezetes tanúvallomására a Népszava/Népszabadság kontra NAV-ügyben: Hegedűs szerint másnap hívatta az igazgató, és a szőnyeg szélére állította – Bendáné szerint csak beszélgettek.
Nem nagyon kaptunk magyarázatot arra sem, mennyiben jelent hatékony erőforrás-gazdálkodást, hogy egy, a vezetői által is elismerten jól dolgozó, rutinos, magasan képzett adóellenőrt végrehajtóként foglalkoztat az adóhatóság.
Bendáné szerint ez is komplex, komoly tudást és tapasztalatot igénylő feladat – csakhogy Hegedűs védője, aki maga is évekig dolgozott az adóhatóságnál, két perc alatt levezette, hogy a végrehajtó munka túlnyomó része különösebb képzettséget nem igénylő rutinfeladat.
A per februárban folytatódik – a bíró, bár egyetlen percig sem korlátozta a feleket előadásukban, egyértelművé tette, hogy ő csak abban a jogkérdésben dönt, minden tekintetben jogszerű volt-e Hegedűs más munkakörbe helyezése. Abban a „tartalmi” kérdésben, hogy itt tényleg egy újabb, a szervezett egyes ügyeivel szemben kritikus navos kinyírása zajlik-e, ahogy Hegedűs érzi, vagy sima munkaügyi vita van, a bíróság nem foglal állást.
Becker András
Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát!
Havonta csak egy ezres: már csak 872 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
