Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Tárgyalást tartott hétfőn Kecskeméten a bíróság a Hegedűs Deme Zsolt által a NAV Bács-Kiskun megyei igazgatósága ellen indított munkaügyi perében. A tárgyalás a per szempontjából nem hozott átütő eredményt, viszont – mintegy mellékesen – néhány meglepő dolog kiderült az adóhivatal belső működéséről.
Előzmények
Lefokozták, megalázták, most munkaügyi perben harcol az állásáért egy volt NAV-vezető
Volt NAV-vezető a bíróságon: 40 milliárdos ügyet tussolt el a felsővezetés
Hegedűs az egyike annak a három (volt vagy jelenlegi) NAV-munkatársnak, akik perben állnak (volt vagy jelenlegi) munkáltatójukkal. Hegedűs, aki a hivatal egyik igazgatójából lett egyszerű adóellenőr, úgy érzi, végképp el akarják lehetetleníteni: eddig sem túl jelentős munkaköréből egy számára vállalhatatlan munkakörbe helyezték át, ha nem lenne beteg, június óta konkrétan végrehajtóként kellene dolgoznia.
A Kecskeméten folyó perben az indoklás nélküli „áthelyezést” támadja, szerinte munkáltatója pontosan tudta, számára a végrehajtói munka elfogadhatatlan, vagyis ezzel lényegében arra kényszeríti, hogy felmondjon. A NAV megyei igazgatóságát vezető Benda Ferencné igazgató meg persze azt próbálta levezetni, hogy minden jogszerű és szabályos volt. A pernek még messze nincs vége, de a felvonultatott érvek és tények között felbukkant néhány gyöngyszem is.
A papíralapú adóhatóság
Az igazgatóságon az ellenőrzési tevékenységhez kapcsolódó informatikai jellegű munkát Hegedűssel együtt összesen hárman végeztek, de a vallomásokból az rajzolódott ki, hogy a szükséges kompetenciáknak teljeskörűen egyedül Hegedűs volt a birtokában.
A tárgyaláson elhangzott vallomásában a megyei igazgató visszatérő érve volt Hegedűs áthelyezésének okszerűségét illetően, hogy Hegedűsre és két kollégájára nem jutott annyi munkateher, amennyi lekötötte volna a teljes kapacitásukat, kevés státusza van, és rugalmasan kell alkalmazkodnia a szükségletekhez; kézenfekvő tehát, hogy a fölösleges kapacitásokból csoportosított át a prioritássá vált végrehajtási területre.
Hegedűs a tárgyaláson azt mondta, a két megmaradó informatikai munkatárs nem jelent teljes értékű munkaerőt: az egyiküket ő tanította be, de a képzése még messze nem fejeződött be, másikuknak pedig eleve csak középfokú végzettsége van.
Itt azért érdemes megállni egy pillanatra: 2015-ben egy megyei adóigazgatóságon, ahol mintegy 150 főnyi ellenőr dolgozik adózási területen, három, azaz három fő nyújt(ott) a munkához informatikai támogatást.
Rossz hír a költségvetés szempontjából, hogy információink szerint a megyei igazgatóságok többségén hasonló arányú erővel képviselteti magát infotechnológiai ellenőrzéstámogatás. A nemrég elfogadott „NAV-törvény” értelmében a NAV regionális főigazgatóságai megszűnnek, és ezek a hipermodern szervezeti egységek veszik át a feladatokat.
Ehhez képest kell értékelni Bendáné igazgatóasszony azon érvét, miszerint Hegedűs esetleges elhelyezése nem okoz problémát, hiszen az informatikai jellegű feladatok eddig sem töltötték ki a háromfős stáb teljes munkaidejét.
Ráadásul az érv a tárgyaláson a visszájára sült el: Hegedűs védője visszakérdezett, miképp lehet, hogy nem használták ki teljesen az informatikai kapacitást, holott évek óta egyértelmű felsőbb utasítás volt, hogy minél több ellenőrzést kell a Sesam-rendszerrel végezni. (A Sesam azt jelenti, hogy a revizorok az adóalannyal előre egyeztetett időpontban kimennek a vállalkozáshoz, és vele együttműködve kinyerik az ügyviteli rendszerekből az ellenőrzés szempontjából releváns adatokat, amelyeket aztán feldolgozható formába konvertálnak.)
Az igazgató a kérdésre nem tudott érdemi választ adni, mint ahogy azt sem tudta megmondani, szerinte a papíralapú vagy az elektronikus adatfeldolgozás a hatékonyabb. Az viszont egyértelmű lett, hogy a Bendáné szerint az általa vezetett megyei igazgatóságon még a három fő IT-ellenőrzés támogató is sok a meglévő feladatokhoz, mindenki jobban jár, ha a legképzettebb szakember beáll végrehajtónak.
Az már csak hab a tortán, hogy Hegedűs elhelyezésével a szakzsargonban „IT-ellenőrzés”-nek nevezett, rajtaütésszerű, az adózóval történő egyeztetés nélküli komplett adatállomány-lementések lehetősége is minimálisra zsugorodott – ezt az eszközt nagyobb adózók gyanús ügyeivel kapcsolatban alkalmazhatja az adóhatóság, amikor például fennáll a kockázata az elektronikusan tárolt adatok manipulálásának.
Nem nehéz belátni, hogy egy ilyen gyors kényszer-adatmentés jelentősen növeli az adóhatóság esélyét, hogy feltárja az esetleges visszaéléseket. Ezzel szemben a megyei igazgatóságon mintha lassan visszatérne a papíralapú ellenőrzések korszaka – igaz, úgy tűnik, ténylegesen soha nem is múlt el.
Mi következik egy ÁSZ-jelentésból?
A megyei igazgatóság vezetője többször hivatkozott arra, hogy Hegedűst azért kell áthelyezni, mert „erősíteni kell a végrehajtási területet”.
A tárgyalási nap legfurcsább okfejtése is ehhez az axiómához kapcsolódott: arra a felperesi kérdésre, hogy milyen konkrét felsőbb instrukció alapján döntött egyes munkatársaknak a végrehajtási területre történő áthelyezéséről, Bendáné úgy nyilatkozott, hogy olvasta az Állami Számvevőszék NAV-jelentését, és abban az áll, hogy alacsony a végrehajtás hatékonysága.
Most tekintsünk el attól, hogy egy ilyen erősen szabályozott, hierarchikus szervezetben mennyire életszerű, hogy egy megyei vezető a szervezet egészére vonatkozó kritikákat a maga hatáskörében, önállóan konvertálja konkrét átszervezéssé. Nézzük inkább, mit mond az ÁSZ-jelentés.
A jelentés 12 pontban foglalja össze a főbb megállapításokat és javaslatokat. Ezek egyike valóban érinti a végrehajtási területet, szó szerint így szól: „[a NAV elnöke] Intézkedjen, hogy a jogszabályban előírtaknak megfelelően, a hátralék keletkezését követően minden esetben haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül indítsák meg a végrehajtási eljárást.”
A jelentés egyébként sehol nem beszél arról, hogy növelni kellene a területen dolgozók létszámát. Az viszont kiderül az ÁSZ anyagából, hogy az elévült – vagyis a NAV által már soha be nem hajtható – követelések 75 %-át az érintett cégek felszámolása miatt bukta el az adóhatóság. Ennek oka pedig éppúgy lehet az ellenőrzés, mint a végrehajtás gyengesége – egy nehézkes, lassú (papíralapú) ellenőrzés éppúgy lehetőséget ad a vagyon eltüntetésére, mint egy késlekedő végrehajtás.
Hogy tehát az ÁSZ-jelentésből miképp vezette le a megyei igazgató Hegedűs Deme Zsolt munkakörének megváltoztatását, az a tárgyaláson nem derült ki – a felperes kérdéseire ugyanakkor határozottan állította, hogy a végrehajtási terület erősítésére irányuló konkrét utasítás felsőbb vezetői szintekről nem érkezett, csak „érezni lehetett az elvárást”.
Sajátos ellentmondása az igazgatóasszony érvelésének, hogy egyfelől visszatérően a felsőbb elvárásoknak való megfelelésről beszélt, másfelől arról akarta meggyőzni a bíróságot, hogy az ügyben saját elhatározásából cselekedett.
A felek ellentmondóan nyilatkoztak arról is, miképp reagált az igazgató Hegedűs emlékezetes tanúvallomására a Népszava/Népszabadság kontra NAV-ügyben: Hegedűs szerint másnap hívatta az igazgató, és a szőnyeg szélére állította – Bendáné szerint csak beszélgettek.
Nem nagyon kaptunk magyarázatot arra sem, mennyiben jelent hatékony erőforrás-gazdálkodást, hogy egy, a vezetői által is elismerten jól dolgozó, rutinos, magasan képzett adóellenőrt végrehajtóként foglalkoztat az adóhatóság.
Bendáné szerint ez is komplex, komoly tudást és tapasztalatot igénylő feladat – csakhogy Hegedűs védője, aki maga is évekig dolgozott az adóhatóságnál, két perc alatt levezette, hogy a végrehajtó munka túlnyomó része különösebb képzettséget nem igénylő rutinfeladat.
A per februárban folytatódik – a bíró, bár egyetlen percig sem korlátozta a feleket előadásukban, egyértelművé tette, hogy ő csak abban a jogkérdésben dönt, minden tekintetben jogszerű volt-e Hegedűs más munkakörbe helyezése. Abban a „tartalmi” kérdésben, hogy itt tényleg egy újabb, a szervezett egyes ügyeivel szemben kritikus navos kinyírása zajlik-e, ahogy Hegedűs érzi, vagy sima munkaügyi vita van, a bíróság nem foglal állást.
Becker András
Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát!
Havonta csak egy ezres: már csak 872 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!