Aranyárban számolná el a hivatal az adatigénylés teljesítését? Írja meg nekünk!

Megemelt költségtérítés, az anonim és az ismételt igénylések korlátozása, a döntés-előkészítő adatok megismerésének szűkítése: október 1-jén hatálybalépett az Infotv. nyári módosításával elfogadott, az információszabadságot korlátozó rendelkezések döntő többsége. Ráadásul hiába volt viszonylag hosszú a felkészülési idő, a kormány mégsem adta ki ezalatt a költségtérítés mértékét korlátozó rendeletét. Mire figyeljünk mostantól a közérdekű adatigényléseknél?

Az Átlátszó a Transparency International Magyarországgal, a TASZ-szal és a K-Monitorral együtt a módosítás hatálybalépésének alkalmából javaslatokat tett a kormánynak az átláthatóbb állami működés megvalósításához szükséges korrekciókra. Addig is azonban, amíg a politika rá nem jön, hogy a megkötött szerződések közzétételének érvényességi feltétellé tétele vagy a pártok gazdálkodásának nyilvánossága közérdek, a magyar információszabadság továbbra is pontosan annyit fog érni, amennyit az adatigénylők kikényszerítenek belőle. Márpedig számukra a terep október 1-jétől nehezebb lett ugyan, viszont továbbra is járható.

Az alábbi cikkben az újonnan telepített csapdák kikerüléséhez adunk tanácsokat. (A már nyáron hatálybalépett rendelkezésekről szóló összefoglalónkat itt találja.)

1. Az új költségtérítési szabályok

A módosítás, mint arról sokat lehetett hallani, tartalmazta az adatigénylés költségtérítésének kiterjesztését, emellett annak immár az előzetes megfizetést is követelni lehet. A legfontosabb új szabály így szól:

„A költségtérítés mértékének meghatározása során az alábbi költségelemek vehetők figyelembe:

a) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költsége,

b) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó az igénylő részére történő kézbesítésének költsége, valamint

c) ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége.”

Eddig a másolatkészítés költségeit lehetett csak felszámolni: ezt a fenti c) pont nyitja ki jelentősen. Mi az aránytalan, már miért ne lenne a tevékenységére vonatkozó közérdekű adatok terjesztése minden szerv alaptevékenységének része? – ezeket a kérdéseket kell majd a jogalkalmazásban megválaszolni. Lenne a tárgyban elvileg egy kormányrendelet is, amely meghatározza (majd), hogy mennyi az egyes költségelemek tekintetében a legmagasabb figyelembe vehető érték, ezt azonban még nem sikerült kiadnia a kormánynak. A múlt hónap elején közzétett tervezetben mindenesetre az alábbi – szerintünk összességében vállalható – limitek szerepeltek:

a) másolásért 10 oldalig semmit nem számolnának fel, afölött a fekete-fehér legfeljebb 5 forint, a színes 25 forint oldalanként,

b) optikai adathordozón kiadott másolatért adathordozónként legfeljebb 580 forint,

c) a postaköltség egésze,

d) munkaerő-ráfordításként (az adatok kikereséért, rendszerezéséért és az anonimizálásért) 8 órányi munkaidő-ráfordításig semmi, afölött legfeljebb 1100 forint óránként.

Jelenleg azonban sem ezek, sem más tarifák nincsenek, mivel az éppen aktuális  nagy bürokráciacsökkentési hullámban a rendeletet nem sikerült megalkotnia a kormánynak, holott erre a törvény alapján a hatálybalépésig köteles lett volna. Hogy ez egyszerű csúszás vagy be is dobták az istrángot a lovak közé, esetleg átdolgozás után előkerül majd egy jóval magasabb limiteket tartalmazó szöveg, azt megtippelni sem szeretnénk. Mindenesetre addig is, ha valaki a tervezetben szereplő tételeknél lényegesen magasabb átalánnyal számolt költségtérítési igénnyel találkozik, az alappal feltételezheti, hogy az adatkérő eljárása egyben a törvényt is sérti (hiszen a díj a ténylegesen felmerült költség mértékét meghaladja), így a siker esélyével fordulhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.

A költségtérítésnek az új szabályok szerinti megállapításában ugye az a buktató az adatigénylő számára, hogy még ha költség tételes mértékére az adatkezelő korrekt összeget számít is fel, az adatigénylő akkor sincs abban a helyzetben, hogy azt ellenőrizze, hogy valójában mennyi munkát jelent az igény teljesítése. Így ha az elszámolt költség amiatt lesz irreális magas, hogy egy egyszerű(bb)nek tűnő ügyben azért jönnek ki százezres vagy milliós összegeket, mert a józsefvárosi önkormányzat számítási gyakorlatán felbátorodva a fél hivatal bérét megpróbálják elszámolni, akkor jöhet jól az is, hogy a költségtérítés mértéke miatt továbbra is lehet közvetlenül a bírósághoz is fordulni.

Önmagában tehát a törvényből nem következik, hogy az adatkezelő bármit felszámolhatna és ezzel akadályozhatná az adatok megismerését. Ettől persze nyilván lesz, ahol megpróbálják. Fontos, hogy erre mi lesz a válasz, ezért – amellett, hogy eddig is igyekeztünk segíteni minden elutasított vagy problémákba ütköző adatigénylőnek, aki hozzánk fordult – most külön is kérjük, hogy ha valakivel elrettentő mértékű költségtérítést közölnek, az értesítsen minket.

Emellett az eleve az adatok elektronikus másolatban történő kiadására vonatkozó (tehát a fénymásolás vagy az adathordozó költségeivel nem számoló) kimittudos formaszöveget az alábbiakkal egészítettük ki:

Az Infotv. 29. § (3) és (5) bekezdése alapján adatigénylésem teljesítéséért költségtérítés kizárólag akkor állapítható meg, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ilyen esetben az adatkezelő jogosult az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét költségtérítésként meghatározni. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a kért iratmásolatokra tekintettel költségtérítést állapítana meg. Ebben az esetben kérem, hogy a tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot, az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás mértékét és annak óradíját.

2. További jövőbeli döntéseket megalapozó adatok

Szerintünk az egész módosítási csomag legaggasztóbb eleme volt, hogy a döntés-előkészítési adatok nyilvánosságkorlátozási szabálya így egészült ki:

„(5) A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.

(6) A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy ha az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.”

A gond az új szöveggel az, hogy minden adat szolgálja további döntések megalapozását is, így aztán ez a hivatkozás az adat keletkezésétől számított tíz évig bármikor előrángatható minden olyan adatnál, ami egy konkrét, de már meghozott döntés előkészítése során keletkezett. Ahhoz, hogy ez a megtagadás ne legyen minden, döntési javaslatokra, tervezetekre, hatástanulmányokra vonatkozó adatigénylést megakadályozó aduász, nagy szükség lesz arra, hogy a rosszhiszemű, nyilvánvalóan semmilyen folyamatban lévő döntés-előkészítéshez nem kapcsolódó megtagadásokat az adatigénylők jogorvoslattal támadják meg. Ehhez szerencsére megfelelő alapot adnak a döntés-előkészítő adatokkal kapcsolatos alkotmánybírósági határozatok, köztük elsősorban az operaházas ügyünkben hozott 21/2013. (VII. 19.) AB határozat.

3. Ismételt és anonim adatigénylések

Mint ahogy azt már megírtuk, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egyértelmű állásfoglalásainak köszönhetően sem az adatigénylésnek az igénylő személyének azonosításához kötése nem következik abból, hogy az anonim igénylést el lehet mostantól utasítani, sem az ismételt igénylés elutasításának lehetősége nem vonatkozik arra az esetre, amikor amúgy a korábbi igénylést nem teljesítették.

Az előbbivel összefüggésben az alábbi kiegészítést helyeztük el az adatigénylési formanyomtatványunkban:

„Felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. számú állásfoglalásából következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadását az adatkezelő NAIH állásfoglalás szerint nem kérheti, továbbá nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére sem.”

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.