A Kövér-fivér, aki vállalkozott: százmilliós tartozások, fantomok és kollégisták

„Én nem lettem milliárdos, nekem nincsenek vállalkozásaim” – szerénykedett Kövér László házelnök az LMP-s pártalapítvány Ökopolisz minapi rendezvényén. És valóban: a Kövér-családban nem ő, hanem fivére, Kövér Szilárd volt a cégfelelős. A hőskorban nyakig benne volt a pártközeli, utóbb elkayásított szatellitcégekben, utóbb a nyomdabizniszbe zsilipelt. Az erős hátszélen nem múlott, hogy nem aratott nagy gazdasági sikereket, jelenleg egyetlen szerény tanácsadó vállalkozást futtat.

Orbán Viktor korábbi és jelenlegi miniszterelnök beszédein keresztül mutatta be az első Fidesz-kormány időszakát a 2003-ban megjelent, A történelem főutcáján című könyv. A kiadványt, amelyért Orbán 18 millió forint honoráriumban részesült, a Magyar Egyetemi Kiadó Kft. jelentette meg.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kiadót Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Várhegyiné Fekete Marianna, Várhegyi Attila, 2002-ben hűtlen kezelés miatt elítélt volt szolnoki polgármester, későbbi fideszes választmányi elnök, majd kulturális államtitkár felesége és Kövér Szilárd alapították.

2004-től a kft Kövér Szilárd és akkori felesége, a jelenleg az állami Könytárellátó Közhasznú Nonprofit Kft. (Kello) igazgatója, a korábban Meggyes Tamás (Fidesz) egykori esztergomi botránypolgármester kabinetfőnökeként tevékenykedett Bakos Erika érdekeltsége lett, majd 2010-ben felszámolták.

Az online állami mérlegtárban, az e-beszámolón nem találni pénzügyi beszámolót a céghez, az a tény, hogy egyszerűsített felszámolással szűnt meg a kiadó, arra utal, hogy jelentős vagyon nem maradt utána a hitelezőknek.

Hasonló sorsra jutott a Kövér-fivér másik két nyomdacége, az Arzenál Kft. és a Magyar Nyomdaügynökség Zrt. is. Utóbbi Simicska Lajos partvonalra szorult Fidesz-ellátó valahai főoligarcha érdekeltségében álló Mahir-csoport nyomdacégeként jött létre 1994-ben, négy évvel később került a Bakos-Kövér-család érdekeltségébe.

A nyomdacég az első Fidesz-kormány idején a tankönyvbizniszben is próbálkozott. Ekkoriban a Zenith, majd Magyar Királyi Egyetemi Nyomdaként futott és az akkori állami Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-nek szállított.

A patinás „királyi, egyetemi” névhasználat praktikusan névbitorlásként is értelmezhető: a valaha jobb napokat megélt, 1577-ben Nagyszombaton alapított nyomda utódaként működő Egyetemi Nyomda felszámolásakor érkeztek Kövérék, és vették meg a nyomda eszközeit és a dolgozók foglalkoztatási jogát, de a nevet nem.

Egy ideig pörgött a tankönyvbiznisz, a Kövér-nyomda nyereséges is volt, 2005-ben azonban már százmillió feletti mínuszt produkáltak. 2009-ben több mint százmillió forint köztartozást hátrahagyva szűnt meg a Magyar Nyomdaügynökség, amely hatszor is fölkerült az adóhatóság adóstoplistájára.

A felszámolást azonban nem a NAV-előd APEH, de még csak nem is az a nyomdász kérte, aki jogerős ítélettel a zsebében is hiába követelte az elmaradt jussát, hanem az egyik beszállító.

Adógondok voltak az Arzenál Kft.-nél is: a 2010-ben, szintén egyszerűsített felszámolással megszűnt kft-ről 2006-ban állapította meg az APEH: három éve nem tesz eleget adóbevallási kötelezettségének, a cég ellen 2000-2004 között többször indult adóvégrehajtás, lefoglalni azonban semmit sem tudtak, mivel az Arzenálnak sem ingó, sem ingatlan vagyona nem volt.

A felszámoláskor az akkor már egy éve felszámolt Magyar Nyomdaügynökség tulajdonában volt Arzenált Fidesz- és Simicska-közeli kis cégecskék alapították, olyanok, amelyeknek oroszlánrészében Kövér Szilárd is szerepet kapott tulajdonosként vagy vezetőként, s amelyek mind Kaya Ibrahim útlevelének segítségével tűntek el a cégsüllyesztőben.

A Kaya-féle, 1998-ban nagy vihart kavart cégeltüntetési akcióban érintett 15 vállalkozás közül Kövér számosban felbukkant korábban – ábránkon az átláthatóság érdekében csak a két talán legfontosabbat szerepeltetjük. A Centum Kft.-ben és Foliograph Bt.-ben a kilencvenes évek elején mások mellett kültag volt az idősebb Kövér-fivér, a jelenleg „nincsen cége” házelnök, sőt, Orbán Viktor is.

A Centum voltaképpen a jelenlegi közpénzszivattyú Századvég ősének tekinthető, amennyiben a Bibó István Szakkollégium legendás folyóiratának megjelentetésére jött létre 1989-ben. Kövér Szilárd nem véletlenül és nem is feltétlenül csak testvére révén került a legbelső bizalmas körbe. A Fidesz-alapítók derékhadához hasonlóan maga is szakkollégista jogász volt, történetesen Győri Tibor szobatársa.

Győri később a Fidesz vezető jogtanácsosa lett, majd a Simicska-féle Mahirt vezette, a második Orbán-kormányban a kancellária jogi államtitkára lett, jelenleg pedig – eltávolodva a kegyvesztett Simicskától – Habony Árpáddal építgetik kormányközeli médiabirodalmukat.

Rádi Antónia

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1077 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.