Egyéb

Száznál is több plakát megrongálása miatt folyhat eljárás

A lassan lecsengő plakátrongálási hullám kapcsán próbáltunk adatokat kérni a megyei rendőrkapitányságoktól és az Országos rendőr-főkapitányságtól arról, hogy gyűjtenek-e a cselekményekkel kapcsolatos adatokat. Ugyanis azt gondoltuk, hogy a témában született gyakori sajtóhírek mögött valamilyen központi utasítás alapján zajló adatgyűjtés is lehet, avagy a rendszeres rongálások miatt esetleg utóbb előírtak valamilyen adatgyűjtést. Minden érintett azt válaszolta, hogy semmilyen utasítás nem született e tárgyban, ugyanakkor az ORFK arról tájékoztatott, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága június 18-án meghallgatta az országos rendőr-főkapitányt a tárgykörben. Az addig ismertté vált rongálások száma 85 volt, és az emiatt indult eljárások többségében a gyanú bűncselekmény elkövetése.

Mint emlékezetes, a kormány által 300 millió forintért verseny nélkül beszerzett, idegenellenes plakátokat elég hamar elkezdték megrongálni. Az első kihelyezett plakátot a Dagály strandnál június 6-án pár órán belül „megjavították”. Másnap egy párt aktivistái rongáltak meg egy fővárosi plakátot, és az emiatt indult eljárásban nyilvánosságra került rendőri jelentés arról árulkodott, hogy a plakátok operatív megfigyelésére kaptak utasítást a járőrök.

Ezt követően naponta jelentek hírek meg újabb hasonló incidensekről, volt olyan is, hogy állampolgárok autóval üldözték a plakátfestőket és rendőrök jelenlétében fenyegették a rongálókat.

Az eseményekkel párhuzamosan több álláspont is jelent meg azzal kapcsolatban, hogy jogilag hogyan minősül a plakátok lefestése vagy leszaggatása, van-e a két cselekmény között különbség, szabálysértés vagy bűncselekmény-e a tett. Külön problematika a tetten ért elkövetők előállításának jogszerűsége, ami nem független attól a kérdéstől, hogy mit gondolunk a cselekmény jogi minősítéséről: ha bűncselekmény, akkor a rendőrnek kötelező előállítani az érintetteket, ha szabálysértés, akkor nem.

A dilemmák mögötti problematika többrétű. Ha valaki szándékosan rongálja meg más vagyontárgyát, akkor alapesetben attól függően felel szabálysértésért vagy bűncselekményért, hogy mekkora kárt okozott. Ha a kárérték 50.000 forint alatt marad, akkor a cselekmény szabálysértés lesz, ha azt meghaladja, akkor bűncselekmény.

Ugyanakkor van egy speciális eset, ami 2010-ben került be a büntető törvénykönyvbe, ez pedig a falfirkálással elkövetett rongálás, közismertebb nevén a grafiti: ha valaki falfirka elhelyezésével rongál, akkor az okozott kártól függetlenül bűncselekményt követ el.

Kérdezhetnénk, hogy jön a plakátfestéshez a falfestés? Úgy, hogy a törvény definíciója szerint a falfirka festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, és ebbe a fogalomba nyelvtanilag minden felület lefestése beleérthető, a fal fogalmának ugyanis nincs büntetőjogi meghatározása.

Hogy ez nem légből kapott ötlet, azt bizonyítja, hogy indultak is ilyen büntetőeljárások, erről Papp Károly országos rendőr-főkapitány beszélt is a parlamenti bizottsági meghallgatása során. Ez persze azzal az abszurd következménnyel jár, hogy ha valaki darabokra tépked egy plakátot és ezzel okoz 30.000 forint kárt, az szabálysértést követ el, míg ha valaki egy betűt a plakáton lefest, az bűncselekményt követ el.

Szerencsére van már bírósági gyakorlat arról, hogy a falfirkát bizony az épített környezetre festik, így a plakátok lefestése büntetőjogilag nem falfirka. Ez év január 10-én ugyanis a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta azt az elsőfokú végzést, amely bűncselekmény hiányában megszüntette a Szabadság téri, vitatott emlékműre kihelyezett molinót átfestő karikaturista, Pápai Gábor elleni büntetőeljárást. Idézet a döntés indokolásából:

„A falfirka elhelyezésének felülete építmény, épület, műtárgy, közterületi berendezési tárgy. […] Falfirka megállapíthatóságához nélkülözhetetlen a felület nem ideiglenes jellege […]. A felirat eltávolítás egy egyszerű cserével megoldható, ami valódi falfirka, graffiti esetén kivitelezhetetlen, az épületet, műtárgyat, stb. nem lehet kicserélni, épp ez tette az önálló büntethetőséget szükségessé.”

A plakát nyilvánvalóan ideiglenes jelleggel lett kihelyezve és azt könnyű kicserélni, így a kérdés eldőlt.

A bírósági gyakorlat ennél tovább is ment: a Kalocsai Kinga és Szeles András által elkövetett plakátrongálásról jogerős döntésében azt is kimondta a Pesti Központi Kerületi Bíróság, hogy az nem is szabálysértés, mert hiányzik a cselekmény társadalomra veszélyessége, ami minden szabálysértés általános feltétele.

Ezzel persze nem a plakátrongáláshoz való egyetemes jogot mondta ki a bíróság, csak azt, hogy a konkrét esetben hiányzott a büntethetőség feltétele. Ettől még az okozott kárt az eljárás alá vont személyeknek meg kell téríteniük.

Az általános jogi helyzet keretei nagyjából ezek, azonban pontos adatokkal nem rendelkezünk arról, hogy mennyi eljárás indult, milyen minősítéssel és milyen eredményekkel plakátrongálások miatt. Ezért fordultunk közérdekű adatigénylésekkel a megyei rendőrkapitányságokhoz és az Országos rendőr-főkapitánysághoz, kérdezve, hogy gyűjtenek-e a cselekményekkel kapcsolatos adatokat.

A válaszok szerint nem, ugyanakkor a június 18-áig terjedő időszakra vonatkozóan (szűk két hét ez) az országos rendőr-főkapitánynak az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtti meghallgatásából tudjuk, hogy a 85 plakát megrongálása miatt 59 eljárás indult, ebből 34 büntetőeljárás és 25 szabálysértési eljárás volt. Tekintettel arra, hogy június 18-a óta közel másfél hónap eltelt, a megrongált plakátok száma vélelmezhetően mára meghaladja a százat.

Az országos rendőr-főkapitány meghallgatására egyébként azért került sor, mert sajtónyilvános ülésen szerették volna tisztázni, hogy operatív – vagyis titkos – eszközökkel került-e sor akár a plakátok, akár a plakátrongálók megfigyelésére. A válasz Papp Károly főkapitány tájékoztatása szerint egyértelműen nemleges, ami némileg meglepő annak fényében, hogy a nyilvánosságra került rendőri jelentés mást tartalmaz.

A fenti jogi okfejtés fényében mindazonáltal fura, hogy a június közepéig megindult eljárások többsége esetében bűncselekmény gyanúja miatt nyomoztak, ugyanis nem kérdés, hogy a plakátrongálás nem ún. graffiti-bűncselekmény, vagyis nem olyan rongálás, amely az okozott kárra tekintet nélkül bűncselekménynek, és nem szabálysértésnek minősülne, és azt is tudjuk az eljárások adataiból, hogy egy plakát 20-30 ezer forintba került.

Tehát aki egyetlen plakátot festett vagy tépett le, az bűncselekményt akkor sem követett el, ha egyébként cselekménye társadalomra veszélyesnek minősül a konkrét esetben.

Plakátot konzultált, kihallgatták az Átlátszó Oktatás szerzőjét

33,3 millió forint gyűlt össze ellenplakátokra

Arra nincs adat, hogy a Kutyapárt & Vastagbőr plakátok megrongálása miatt indult-e eljárás, ahogy arról sincs, hogy milyen döntések születtek az egyes ügyekben. Arra is kicsi az esély, hogy valaha teljes képet kapjunk az ügyek végéről, mert nincs olyan hivatalos statisztika, amiből megismerhetők lennének az eljárásokban született döntések.

De ha kirívóan fura döntés születne valahol, az jó eséllyel eljutna a nyilvánossághoz.

M. Tóth Balázs

Fotó: innen.

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1077 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

4000__ani_6

Megosztás