Menekültet mérgezni ér? Hatóságok: nem láttunk semmit, nem hallottunk semmit

A plakáttépkedés üldözendő, a menekültek mérgezése nem – így fest a magyar nyomozóhatóságok gyakorlata. Az indokolás jogilag is billeg.

Hatóság hivatalos tudomásának számít-e a hatóság tagjának hivatali címére írt hivatalos levél elolvasása? – a jogász-szakzsargon szabad fordításban így fest: tudnia kell-e a rendőrségnek és az ügyészségnek, akkor is, ha tagjai amúgy a Holdon élnek, arról, hogy radikális jobboldali aktivisták gyaníthatóan mérgezik (is) a menekülteket?

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ha máshonnan nem, onnan, hogy az erre vonatkozó, amúgy a magyar nyelvű híroldalakat korábban bejárt Facebook-posztot – pontosabban a posztot illusztrációként tartalmazó 444.hu-hírt – kérdéseink mellékleteként elküldtük a sajtóosztályoknak. Azt tudakolva: a nyomozóhatóságok nyomoznak-e a mérgezésgyanú miatt?

Azok a nyomozóhatóságok, amelyek az menekültellenes uszító kormányzati óriásplakátokat átértelmező civilek ellen meglehetős szorgalmat tanúsítva operatív megfigyelést folytatnak, büntetőeljárásokat indítanak, a „gyanúsítottat” otthonukban, szórakozóhelyeken keresi, majd állítják elő.

A válasz: nem. Az indokolás ugyanakkor legalábbis vitatható.

Az ORFK válasza volt a szűkszavúbb, a rendőrök „csak” a feljelentést hiányolták:

Elektronikusan érkezett megkeresésével kapcsolatosan tájékoztatom, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányságra válaszadásunk időpontjáig, a Facebook bejegyzésben szereplő cselekmény megvalósulásával kapcsolatosan bejelentés, feljelentés nem érkezett. A bejegyzés vonatkozásában nyomozás elrendelésére nem került sor. 

Az ügyészég pár gondolattal hosszabban érvelt:

A büntetőeljárási törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a nyomozás az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul meg.A Fővárosi Főügyészség ennek megfelelően – és az általános ügyészségi gyakorlat szerint – sajtóhírek, illetve interneten megjelent információk alapján eljárást nem indít.A Fővárosi Főügyészség nyilvántartásában – a megkeresésben szereplő adatok alapján – ilyen konkrét feljelentést, illetve az alapján indult büntető ügyet nem lehetett azonosítani.

A „hivatali hatáskörben szerzett tudomás” a gyakorlatban azt jelenti, hogy más ügyben folytatott eljárás során beesett gyanús adatok alapján újabb procedúrát kell indítani. Azt jelenti-e ez például, hogy egy épp arra sétáló rendőr/ügyész szeme előtt bárki büntetlenül kirámolhat például egy bankfiókot? – feljelentés és „hivatalos tudomás” hiányában?

Természetesen nem. A rendőrségi törvény és az ügyészségi törvény egyértelmű feljelentési kötelezettséget ír elő a feljelentésre:

Rtv: A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.

Ügyészségi törvény: Az ügyész a tudomására jutott jogsértés vagy jogszabálysértő mulasztás miatt jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén büntető, fegyelmi, szabálysértési, illetve hatósági eljárást, büntetés-végrehajtási ügyekben kártérítési, illetve személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetése iránti eljárást is kezdeményez. A kezdeményezés címzettje érdemi döntésének egy példányát köteles az ügyésznek haladéktalanul megküldeni.

Az aligha vitatható, ezzel a hatóságok nem is próbálkoztak, hogy a hashajtós mérgezés bűncselekmény, legenyhébb esetben is aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntette – ami az aljas indok (rasszista motiváció) miatt közvádra üldözendő.

Vagyis az Átlátszó erre vonatkozó kérdése hiányában is el kellene járniuk – amennyiben akár egyetlen rendőr vagy ügyész olvasta az ominózus bejegyzést. Legkésőbb azonban levelünk nyomán mindenképpen: ha ugyanis válaszoltak rá (munkaidőben, vagyis hivatlos minőségben), nyilván látták annak tartalmát is.

Az Átlátszó főbb cikkei menekültügyben:

“Meglepően sokan próbálnak segíteni” – önkéntes ételosztók és rasszista taxisok a szegedi éjszakában

“Ha Afganisztánban béke lenne, visszamennénk” – migránsok a szerb határon, videóriport

Rácsok, konténerek, sátrak: a röszkei menekülttábor és a szegedi határrendészet belülről

Fociultrák a szerb határon: „Mi örülnénk a legjobban, ha nem kellene kimennünk”

Rádi Antónia

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1257 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.