Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A Költségvetési Felelősségi Intézet és számos más civil szervezet, köztük az Átlátszó új, közös projektje az állami költségvetést szeretné még átláthatóbbá tenni, valamint elérni azt, hogy a büdzsé kialakításakor a szakmai és civil érdekeltségeket is széleskörűen bevonják a munkába.
Egy jól működő országban minden állampolgárnak joga van tudni, mire költik az adóját és hogyan sáfárkodnak a közpénzzel, azaz mindannyiunk közös vagyonával. Igaz ez, amikor egy-egy szerződésre, tranzakcióra, és igaz akkor is, amikor a költségvetés egészére gondolunk. Magyarországon nem beszélhetünk arról, hogy az állampolgárok széles köre akár hozzávetőleg tisztában lenne azzal, hogy mennyi bevétele és milyen kiadásai vannak az államnak.
Ennek számos oka van: nehéz hozzáférni a nyilvános adatokhoz, nehéz azokat értelmezni. Az adatokat sokszor teljesen más struktúra szerint közlik, mint ahogyan elképzelnénk, sokféle adat pedig egyszerűen nem elérhető olyan részletességgel, ahogy kíváncsiak lennénk rá. A költségvetés számai azért sem igazán ismertek, mert az állam nem törekszik arra, hogy az állampolgárok megismerjék annak tartalmát, ahogyan arra sem, hogy az érintettek elmélyüljenek a tevékenységük szempontjából releváns költségvetési fejezetekben.
A modern demokráciák egyik fontos kérdése a döntésekben való részvétel. Az elmúlt évtizedben uralkodóvá vált a gondolat, hogy egy jogszabály megalkotása társadalmi egyeztetést igényel. Fontos, hogy a szakemberek és a civilek elmondhassák a véleményüket. Ugyanez igaz a költségvetésre is. Nehezen lehetséges közpolitikai kérdések mérlegelése vagy a bennük való ítéletalkotás anélkül, hogy ismernénk a végrehajtáshoz szükséges források mértékét.
Magyarország egyelőre kimarad a trendből. A legnagyobb jóindulattal sem állítható, hogy a szakmai és civil érdekelteket széleskörűen bevonnák a költségvetés megtervezésébe. Ugyanez igaz a helyi költségvetések nyilvánosságára is. Tekintettel arra, hogy a költségvetés általában módosul a végrehajtás során, látni kell azt is, végül hogyan alakultak bevételeink és kiadásaink a tervekhez képest. A nyilvánosságnak ezért elengedhetetlen része az is, hogy mindenki számára hozzáférhetőek legyenek a valódi költések adatai és az eltérések tartalmi, nem pusztán azok formai indoklása.
Az állami intézmények között több is van, amelynek nyilvánvalóan feladata az átláthatóság előmozdítása. A Költségvetési Tanács, vagy az Állami Számvevőszék esetében alapszintű elvárás, hogy a nemzetbiztonsági vagy személyes és üzleti okból védett adatok kivételével minden információt automatikusan nyilvánosságra hozzanak. Semmivel nem magyarázható, például az, hogy a Költségvetési Tanácsot hivatalos közadat-kéréssel kelljen kényszeríteni az általa véleményezett költségvetési törvényjavaslat nyilvánosságra hozatalára.
Nekünk, állampolgároknak tudnunk kell, hogy milyen információk alapján adta ki a Költségvetési Tanács a véleményét, különösen akkor, ha tudjuk, hogy az a változat nem feltétlenül azonos azzal, amit a kormány a parlamentnek benyújt.
Mindaddig, amíg a költségvetést megalapozó törvényeket és az adótörvényeket a parlament nem fogadta el, addig a költségvetési törvényről senki nem állíthatja, hogy megalapozott. Ha a kormány a költségvetési törvényt az azt megalapozó jogszabályok nélkül nyújtja be a parlamentnek, vagy ezekhez nem csatol megfelelő hatásvizsgálatokat, vagy a parlamenti viták során a megalapozó törvények a benyújtott javaslathoz képest megváltoznak, akkor a szaktörvények és a költségvetési törvény összhangja sem biztosítható.
A parlamentnek megfontolásra javasoljuk egy olyan eljárási rend kialakítását, amelyben a kormány a benyújtás pillanatáig kihirdetett törvényekkel összhangban lévő költségvetési törvényjavaslatot köteles a parlament elé terjeszteni. Azt javasoljuk továbbá, hogy az egyéb szaktörvények (beleértve az adótörvények) változásának hatását csak azok elfogadása után, az elfogadott változat számszerűsített hatása alapján lehessen a költségvetési törvényen átvezetni.
Ezzel vehetjük elejét annak, hogy a tavaszi ülésszak végén elfogadott költségvetési törvény valójában csak vágyak gyűjteménye legyen, amit aztán az ősszel megtárgyalt törvények vagy megalapoznak, vagy sem. Egyszerűen fogalmazva el kell kerülni azt, hogy a parlament egy biankó csekket állítson ki a kormánynak.
Pozitív fejleménynek tekintjük ugyanakkor azt, hogy a költségvetés tervezési körirata teljesítmény-indikátorok meghatározását írja elő minden miniszter számára. Az átláthatóságnak nem csak a pénzek elköltésére kell vonatkoznia, hanem a különféle költségvetési kiadásokkal elérni kívánt kormányzati célokra, sőt azok utólagos értékelésére is. Éppen ezért projektünkben különös figyelmet fogunk fordítani a fejezeti kötetekben meghatározott és számszakilag megtervezett teljesítmény-mutatókra.
Számos területen vizsgálni fogjuk, hogy az illetékes miniszter a fejezeti indoklásban valóban kitűz-e teljesítmény-mutatókat, a választott mutatók valóban a kormányzati célok megvalósulását fogják-e mérni, nem lesznek-e nem kívánatos mellékhatásaik, az indikátorok kitűzött célértéke megfelelő ütemű előrelépést jelent-e a hosszabb távú kormányzati célok felé, különös tekintettel az EU2020 dokumentumban vállalt nemzetközi kötelezettségekre.
Az érdemi középtávú tervezés kezdetét jelentené, ha a kormány – a vonatkozó kötelező előírásoknak megfelelve – a konvergencia programban szerepeltetné azt a táblázatot, amely bemutatja, hogy az állami kiadások hogyan fognak alakulni funkcionális bontásban. Egy ilyen táblázatból jobban megítélhető lenne, hogy mennyire tarthatók a középtávú ígéretek és milyen fő trendeknek nézünk elébe a költségvetési politikában.
A Költségvetési Felelősségi Intézet és partnerei projektje a www.feleloskoltsegvetes.hu oldalon elérhető, a Facebook-oldalát itt lehet megnézni.
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból
Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!