A Költségvetési Felelősségi Intézet és számos más civil szervezet, köztük az Átlátszó új, közös projektje az állami költségvetést szeretné még átláthatóbbá tenni, valamint elérni azt, hogy a büdzsé kialakításakor a szakmai és civil érdekeltségeket is széleskörűen bevonják a munkába.
Egy jól működő országban minden állampolgárnak joga van tudni, mire költik az adóját és hogyan sáfárkodnak a közpénzzel, azaz mindannyiunk közös vagyonával. Igaz ez, amikor egy-egy szerződésre, tranzakcióra, és igaz akkor is, amikor a költségvetés egészére gondolunk. Magyarországon nem beszélhetünk arról, hogy az állampolgárok széles köre akár hozzávetőleg tisztában lenne azzal, hogy mennyi bevétele és milyen kiadásai vannak az államnak.
Ennek számos oka van: nehéz hozzáférni a nyilvános adatokhoz, nehéz azokat értelmezni. Az adatokat sokszor teljesen más struktúra szerint közlik, mint ahogyan elképzelnénk, sokféle adat pedig egyszerűen nem elérhető olyan részletességgel, ahogy kíváncsiak lennénk rá. A költségvetés számai azért sem igazán ismertek, mert az állam nem törekszik arra, hogy az állampolgárok megismerjék annak tartalmát, ahogyan arra sem, hogy az érintettek elmélyüljenek a tevékenységük szempontjából releváns költségvetési fejezetekben.
A modern demokráciák egyik fontos kérdése a döntésekben való részvétel. Az elmúlt évtizedben uralkodóvá vált a gondolat, hogy egy jogszabály megalkotása társadalmi egyeztetést igényel. Fontos, hogy a szakemberek és a civilek elmondhassák a véleményüket. Ugyanez igaz a költségvetésre is. Nehezen lehetséges közpolitikai kérdések mérlegelése vagy a bennük való ítéletalkotás anélkül, hogy ismernénk a végrehajtáshoz szükséges források mértékét.
Magyarország egyelőre kimarad a trendből. A legnagyobb jóindulattal sem állítható, hogy a szakmai és civil érdekelteket széleskörűen bevonnák a költségvetés megtervezésébe. Ugyanez igaz a helyi költségvetések nyilvánosságára is. Tekintettel arra, hogy a költségvetés általában módosul a végrehajtás során, látni kell azt is, végül hogyan alakultak bevételeink és kiadásaink a tervekhez képest. A nyilvánosságnak ezért elengedhetetlen része az is, hogy mindenki számára hozzáférhetőek legyenek a valódi költések adatai és az eltérések tartalmi, nem pusztán azok formai indoklása.
Az állami intézmények között több is van, amelynek nyilvánvalóan feladata az átláthatóság előmozdítása. A Költségvetési Tanács, vagy az Állami Számvevőszék esetében alapszintű elvárás, hogy a nemzetbiztonsági vagy személyes és üzleti okból védett adatok kivételével minden információt automatikusan nyilvánosságra hozzanak. Semmivel nem magyarázható, például az, hogy a Költségvetési Tanácsot hivatalos közadat-kéréssel kelljen kényszeríteni az általa véleményezett költségvetési törvényjavaslat nyilvánosságra hozatalára.
Nekünk, állampolgároknak tudnunk kell, hogy milyen információk alapján adta ki a Költségvetési Tanács a véleményét, különösen akkor, ha tudjuk, hogy az a változat nem feltétlenül azonos azzal, amit a kormány a parlamentnek benyújt.
Mindaddig, amíg a költségvetést megalapozó törvényeket és az adótörvényeket a parlament nem fogadta el, addig a költségvetési törvényről senki nem állíthatja, hogy megalapozott. Ha a kormány a költségvetési törvényt az azt megalapozó jogszabályok nélkül nyújtja be a parlamentnek, vagy ezekhez nem csatol megfelelő hatásvizsgálatokat, vagy a parlamenti viták során a megalapozó törvények a benyújtott javaslathoz képest megváltoznak, akkor a szaktörvények és a költségvetési törvény összhangja sem biztosítható.
A parlamentnek megfontolásra javasoljuk egy olyan eljárási rend kialakítását, amelyben a kormány a benyújtás pillanatáig kihirdetett törvényekkel összhangban lévő költségvetési törvényjavaslatot köteles a parlament elé terjeszteni. Azt javasoljuk továbbá, hogy az egyéb szaktörvények (beleértve az adótörvények) változásának hatását csak azok elfogadása után, az elfogadott változat számszerűsített hatása alapján lehessen a költségvetési törvényen átvezetni.
Ezzel vehetjük elejét annak, hogy a tavaszi ülésszak végén elfogadott költségvetési törvény valójában csak vágyak gyűjteménye legyen, amit aztán az ősszel megtárgyalt törvények vagy megalapoznak, vagy sem. Egyszerűen fogalmazva el kell kerülni azt, hogy a parlament egy biankó csekket állítson ki a kormánynak.
Pozitív fejleménynek tekintjük ugyanakkor azt, hogy a költségvetés tervezési körirata teljesítmény-indikátorok meghatározását írja elő minden miniszter számára. Az átláthatóságnak nem csak a pénzek elköltésére kell vonatkoznia, hanem a különféle költségvetési kiadásokkal elérni kívánt kormányzati célokra, sőt azok utólagos értékelésére is. Éppen ezért projektünkben különös figyelmet fogunk fordítani a fejezeti kötetekben meghatározott és számszakilag megtervezett teljesítmény-mutatókra.
Számos területen vizsgálni fogjuk, hogy az illetékes miniszter a fejezeti indoklásban valóban kitűz-e teljesítmény-mutatókat, a választott mutatók valóban a kormányzati célok megvalósulását fogják-e mérni, nem lesznek-e nem kívánatos mellékhatásaik, az indikátorok kitűzött célértéke megfelelő ütemű előrelépést jelent-e a hosszabb távú kormányzati célok felé, különös tekintettel az EU2020 dokumentumban vállalt nemzetközi kötelezettségekre.
Az érdemi középtávú tervezés kezdetét jelentené, ha a kormány – a vonatkozó kötelező előírásoknak megfelelve – a konvergencia programban szerepeltetné azt a táblázatot, amely bemutatja, hogy az állami kiadások hogyan fognak alakulni funkcionális bontásban. Egy ilyen táblázatból jobban megítélhető lenne, hogy mennyire tarthatók a középtávú ígéretek és milyen fő trendeknek nézünk elébe a költségvetési politikában.
A Költségvetési Felelősségi Intézet és partnerei projektje a www.feleloskoltsegvetes.hu oldalon elérhető, a Facebook-oldalát itt lehet megnézni.
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból
Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
