Egyéb

Kinek az ügynöke a Fidesz? Összeírtuk!

Regisztrációra kényszerítéssel írná össze a kormányzat a külföldi támogatású civil szervezeteket. Ha ez a jövőbeli esetleges paragrafus a pártokra és politikusokra is vonatkozna, (illetve már korábban is létezett volna) a Fidesz jó eséllyel önmagát is felírhatta volna eme listára. A külföldről pénzelt és külföldre pénzeket juttató kormánypártiak listáznának? A cinizmus újabb hegycsúcsot ostromol. 

Minapi hír szerint putyini mintára összeírják a külföldi támogatású civileket. Ha már orosz a séma, akkor lássunk egy ottani történést, ami remek látleletként szolgál az itthoni rezsim értékrendjét illetően is. Néhány hete csinált e poszt írója és szerzőtársa elemzést a Moszkva-párti szélsőjobboldali internetes orgánumok propagandaháborús tevékenységéről. Az egyik ilyen helyen idéztek egy ukrán katonaanyát, aki Ukrajnát, a kijevi politikát okolta fia haláláért. A dolog végtelen cinizmusa ott domborodik ki, hogy ezeket a Putyin-rajongókat csöppet sem zavarja, mit csinál eközben a példaképük az orosz katonaanyákkal. Zaklatja, valamint külföldi ügynökként bélyegzi meg őket.

Hát ugyanez zajlik mifelénk is. Azok az emberek, akik politikai karrierjük építése során gátlás nélkül fogadtak el külföldi eredetű pénzt, jöjjön az Soros Györgytől vagy a holland kormánytól, most listáznák azokat, akik ugyanilyen vagy hasonló csatornákból jutnak támogatáshoz. (Hogy ordítottak volna rendőrállamról anno, ha őket akarta volna listázni valaki.) De említhetjük a Konrad Adenauer Stiftung (KAS) tevékenységét, amely lényegileg semmiben nem különbözik baloldali verziója, a Friedrich Ebert Stiftung munkájától.

A KAS „partnerségi szinten szorosan együttműködik mindkét magyarországi, az Európai Néppárthoz (ENP) tartozó párttal, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetséggel és a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) – s főleg a politikai alapítványaival, a Szövetség Polgári Magyarországért Alapítvánnyal (SZPMA) és a Barankovics István Alapítvánnyal (BIA). A KAS további fontos partnerei: a Budapesti Andrássy Gyula Egyetem, a Terror Háza Múzeum, a Nemzetközi Robert Schuman Intézet (RSI), a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), a KDNP „Kommunizmus bűnei” Munkacsoportja, a Magyar Külügyi Intézet (MKI), a Nézőpont Intézet, valamint a Századvég Alapítvány, illetve ezen felül magyar városok és önkormányzatok (például Sopron) is.

Ezt a Fidesz idén – alig pár napja – konkrétan díjjal hálálta meg a jobboldali német szervezetnek. Az ő logikájukat követve ettől automatikusan a nemzetközi jobboldal és a német hírszerzés, a BND ügynökeivé aljasodtak. És akkor még nem is beszéltünk a KAS ösztöndíjprogramjáról. Ügynökkiképzés a javából!

Arról pedig csak találgathatunk, hogy a magyar és orosz kormánypárt viszonylatában gőzerővel fejlődő „testvérpárti” nexusnak vajon létezik-e anyagi, pénzügyi dimenziója is?

2010 márciusában Martonyi János „Moszkvában tárgyalt Borisz Grizlovval, az Egységes Oroszország Párt legfelső tanácsa és egyben az orosz alsóház, az állami duma elnökével, valamint Konsztantyin Koszacsovval, a párt általános tanácsa elnökségének külügyi titkárhelyettesével, egyben a duma külügyi bizottságának elnökével. A megbeszélések után együtt ebédelt Szergej Lavrov külügyminiszterrel. Hangsúlyozottan pártközi kapcsolatról van szó, az Egységes Oroszország stratégiai célja az Európai Néppártba való belépés. Korábban Szentpéterváron ennek jegyében találkozott Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Vlagyimir Putyin miniszterelnök. A két párt együttműködésének hangsúlyozott eleme, hogy új korszakot kell nyitni a magyar–orosz viszonyban: vége a múlt századból visszamaradt mutyinak, nem pártkáderek, hanem a két nemzet érdekeit kell figyelembe venni. Martonyi János az Egységes Oroszország vezetőivel minden lényeges kérdést átvett: a gazdasági, politikai és kulturális területeken való együttműködésről egyaránt szó volt. „Komoly emberekkel komolyan tárgyalunk” – mondta a Magyar Hírlapnak az orosz kormánypárt egyik vezetője, jelzésértékűnek tekintve, hogy a Fidesz képviseletében tárgyaló Martonyi János nem választási kampányutat tett az orosz fővárosban, hanem a nemzetek közötti jövőbeli tényleges együttműködésről tárgyalt.

És annak köszönhetően, hogy Magyarország feltűnően előzékeny a kínai törekvésekkel szemben, jut-e esetleg kínai pénz informális pártkasszákba és magánzsebekbe? Mondjuk azért, hogy ellehetetlenítsék a Tibet mellett demonstrálókat. Hogy a kínai tömegoszlató rendőröket örömmel kiképzi a jelenlegi kormányzat, azt tudjuk.

Amennyiben a kormány listázni akar, akkor úgyis meg fogja tenni. De akkor legyen már tételesen felsorolva az is, hogy a pártok és politikusok általában, de azokon belül különös hangsúllyal a végrehajtó hatalmat gyakorló Fidesz milyen külföldi pénzekhez jutott az elmúlt negyedszázadban.

Leginkább az érdekelne bennünket, milyen okok játszhattak közre abban, hogy a húsz éven át kőkeményen atlantista és Moszkva-ellenes Fidesz valamikor 2009-2010 fordulóján hirtelen Putyin ölébe ült, és a tenyeréből kezdett enni. Nincsenek persze olyan illúzióink, hogy amennyiben vannak ilyen pénzek, úgy azok transzparens módon, lekönyvelve futnak be.

Mindenesetre furcsa, torz hozzáállás mindez egy olyan kormánytól, amely pénzzel támogatja nemcsak a szomszédos országok hozzá lojális pártjait és/vagy pártszerű szervezeteit, s a támogatásával amerikai politikusok véleményét, döntését is befolyásolni próbálja. Az Egyesült Államokban is létezik közpénzből támogatott magyar lobbiszervezet. Mi is megírtuk,  hogy az USA-ban komoly pénzeket osztott szét a jelenlegi hatalom Fidesz-barát szervezeteknek.

Így van ez régóta. A balliberálisnak aligha nevezhető történész, Ablonczy Bálint tárta fel, hogy a kormány által sok tekintetben példaképnek vélt Horthy-rendszer számos fizetett külföldi propagandaügynököt dolgoztatott. Ezek között voltak komoly véleményformálók, befolyásos emberek. (Valamint akadtak persze olyanok is, akik nem pénzért, hanem meggyőződésből dolgoztak.)

Mellettük azonban működött számos olyan publicista, politikus vagy egyszerű kókler, aki a magyar ügyön valószínűleg csak nyerészkedni akart. Meggazdagodni nem lehetett, de a Dísz téri Külügyminisztérium – egyébként lelkiismeretesen és nagy szakértelemmel vezetett – sajtóosztálya által folyósított apanázs sokakat segített ki átmeneti pénzzavarokból.

Egyikük, Henri Pozzi francia adatok szerint „a magyar revizionizmus egyik ügynöke” lett, francia személyiségek utazását szervezte Magyarországba, és jóindulatú, de felületes és tájékozatlanságát bizonyító cikkeket írt francia lapokba. Hozzá hasonlóan számosan ténykedtek magyar sugallatra, gyakran Magyarországról származó anyagiak fejében.” (Trianon-legendák. Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Szerk.: Romsics Ignác. Osiris Kiadó, 2003.157-158.o.)

Úgy szép a hagyomány, ha őrzik és ápolják.

Papp László Tamás

Ajándékozz Átlátszó-előfizetést karácsonyra!

Vegyél Átlátszó-előfizetést ajándékba! Az összeget te határozod meg, cserébe egy csinos vouchert adhatsz át, mi pedig kérlelhetetlenül folytatjuk a munkánkat jövőre is. Részletek: atlatszo.hu/karacsony

Megosztás