Itt a kormány háttértanulmánya a reklámadó bevezetéséhez

Közérdekű adatigénylésben kértük, két hónap packázás után megkaptuk, és most közzétesszük a reklámadó bevezetését előkészítő és indokló minisztériumi anyagot, amelynek létéről a miniszterelnök egy rádióinterjúban szólta el magát.

Június 11-én szavazta meg az Országgyűlés a rohamtempóban beterjesztett és elfogadott reklámadót, amelyet azóta már módosítani is kellett, mert elsőre nem sikerült rendesen megírni a törvényt L. Simon Lászlónak. A módosítás szerint az RTL Klubnak mégis kell már idén is reklámadót fizetni, a TV2-nek viszont csak 2015-ben, illetve 2,5 millió forintra emelte a cégekre érvényes adómentes havi reklámköltési limitet. L. Simon szokatlan módon többször is bevallotta, hogy csak a nevét adta a törvényjavaslathoz, illetve az arcát is, amikor szellemesen alázták a riporterek, mert kiderült, hogy a neve alatt benyújtott javaslat tartalmát sem ismerte.

A 2014-es évre az első adóelőleget augusztus 15. és augusztus 20. között kellett bevallani és befizetni a cégeknek. L. Simon és a kormány többször is cáfolta, hogy a reklámadó az RTL Klub ellen készült volna, a kommunikáció panel fő eleme a közteherviselés és a jelentős profit megadóztatása volt.

„A jogszabály tartalma mögött nincs, és nem is volt olyan kormányzati szándék, amely az említett kereskedelmi csatorna ellen irányulna. A cég egyébként évről évre komoly nyereséget ér el, nem valószínű, hogy néhány milliárd forintos elvonástól egyszeriben padlót fognának.” – nyilatkozta L.Simon az RTL-ről.

Ezt a képet egy picit árnyalja, hogy a NER talán legidegesebb hangvételű és tartalmú közleményét adta ki a Nemzetgazdasági Minisztérium múlt hét pénteken.

„Megdöbbenve tapasztaljuk, hogy egy nemzetközi vállalat, amely a magyar reklámpiac negyven százalékát birtokolja, fiktív  veszteségekre hivatkozva éveken keresztül messze a törvényes mérték alatt fizet adót, megengedi magának, hogy megkérdőjelezze a magyar kormány jóhiszeműségét. (….)

Javasoljuk az RTL Csoport vezetőinek, vizsgálják meg, hogy a magyar gazdaság egyik legfontosabb és legprofitábilisabb szereplőjeként – a tisztességgel adózó gazdasági szereplők többségével ellentétben – miért nem járulnak hozzá profitjukkal arányosan az ország működéséhez?”

Június 13-én pénteken, vagyis a reklámadó megszavazása után két nappal a Kossuth Rádió vendége volt Orbán Viktor ahol a riporter megkérdezte, hogy hol vannak a szükséges háttérszámítások a reklámadóhoz, amire Orbán Viktor azt mondta, „a háttérszámítások léteznek és nyilvánosak is„. Azt állította, a szükséges szakmai egyeztetések is megtörténtek:

„Beszedünk 9-10 milliárdot egy olyan szektortól, aminek jelentős profitja van.„

A háttérszámítások léteznek és nyilvánosak. Mondta ez saját szájával a Miniszterelnök úr.

Azt gondolom mindenki tudja, hogy a magánszektorban és amúgy általában minden szektorban a nyugodt, kiszámítható, tervezhető dolgokat szeretik a cégek, vállalatok. Például a 14/15-ös pénzügyi év (ami 2014. március 1-től 2015. február 28-ig tart) tervezése, már jóval karácsony előtt megkezdődött. Megtervezik a bevételeket, ehhez megtervezik a kiadásokat, bérköltséget, járulékokat, mindenfajta adót, az energetikai és minden egyéb költséget.

Tavaly év végén és a választások előtt a Nemzetgazdasági Minisztérium és személyes Varga Mihály is többször leszögezte, hogy az adórendszer „kész van”, ebben változások már nem lesznek, pont azért , hogy tervezhető legyen a vállalatok számára. Ebbe a „kiforrott” adórendszerbe csaptak bele a reklámadóval, amit – még egyszer kihangsúlyoznék – júniusban beterjesztettek, júniusban megszavaztak, júliusban megváltoztattak, augusztusban pedig már be is kellett vallani és fizetni.

Akkor ugye ennyit a megtervezett pénzügyi évről… és nem értik, hogy miért nem fektetnek be a vállalatok Magyarországon.

Azt ugye mondani sem kell, hogy a „nyilvános” reklámadós háttérszámításoknak nyoma sem volt, de ha a Miniszterelnök úr azt mondta, hogy léteznek, akkor csak nem merik meghazudtolni Orbánt és letagadni.

Így közérdekű adatigénylést adtam be a Miniszterelnökségre június 13-án, kérve a háttérszámításokról szóló anyagot. Az adatigénylés válaszadási határideje lejárt június 28-án, de semmi válasz. Ezt természetesen jeleztük, külön emailt is írtam, de semmi reakció. Végül július 29-án válaszoltak, hogy az adópolitikáért a Nemzetgazdasági Minisztérium felel, és átküldték oda az adatigénylést.

Mondjuk akkor ebben az esetben miért L.Simon képviselő és a Miniszterelnökség államtitkára nyújt be adópolitikával kapcsolatos törvényt? Csak költői kérdés volt …

Végül augusztus 22-én megtörtént a csoda, az NGM megküldte a „Háttértanulmány a reklámadó bevezetéséhez” című anyagot.

Reklámadó háttértanulmány (direkt link):

 

Nézzük meg, hogy milyen adatok, számok adták meg a lökést a kormánynak, hogy megadóztassa ezt a „roppant magas” profitot termelő szektort!

Az elején a bevezetőben ismertetik, hogy több specifikus forgalmi adót bevezettek már a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából nem kiemelkedő jelentőségű területeken. Ezért ide illeszkedik a reklámozási tevékenységből jelentős bevételre szert tevő vállalkozásokat egy forgalmi-fogyasztási adóval a közteherviselésbe bevonni…

Ezután jönnek a nemzetközi példák: Az Európai Unióból 7 országot tud felhozni, és emellett mint Európán kívüli példának felhozza Egyiptomot és Pakisztánt.

Ausztriában amúgy a reklám értékének az 5%-a adó, Dánia csak tervezi megadóztatni a szórólapokat, reklámújságokat, de már a példák között van, Görögországban a hirdetések árának 20%-a az adó,Romániában a reklám árának 1-3%-a, Észtországban és Belgiumban csak a közterületi reklám van megadóztatva…

Vagyis sehol a világon nincs olyan reklámadó, mint amit nálunk kitaláltak a Miniszterelnökségen … L.Simon …. az NGM-ben … valahol.

A hazai becslést a 2012-es társasági adóbevallásokból veszik, ami viszont az árbevételt tartalmazza, így le is szögezi a tanulmány, hogy „a társasági adóbevallások adatai alapján nincs mód annak meghatározására, hogy az árbevételből mekkora összeget tesz ki a reklám-közzétételből eredő nettó árbevétel.„

A tanulmány szerint a várható magyar költségvetési bevétel először 2015-ben kb. 10 milliárd forint lesz. Ebből lett az, hogy már 2014-ben is kell fizetni, és a becsült bevétel már csak 7-8 milliárd forint.

A tanulmányban elismerik, hogy nem tudják megbecsülni a reklámadó várható bevételét:

„A várható reklámadó-kötelezettség aggregált adatok alapján nem becsülhető, tekintettel a progresszív adókulcsra, így a költségvetési hatás becslésénél a reklám-bevétel teljes árbevételben képviselt arányának cég-szintű meghatározására van szükség.”

Reklámadó tervezett bevétel területenként:

 

 

Vállalatonkénti bontásban a tervezett bevétel:

 

 

Döntsék el Önök, hogy valóban nem az RTL Klubra lett-e szabva a törvény, és ne felejtsék el, hogy idén a TV2-nek nem is kell reklámadót fizetnie…

Ferencz Gábor