Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Fordulatokkal teli a botrányos somogyi naperőműtender utóélete. A pályázatban meghozott döntéseket maga Lázár János függesztette fel, de az azóta megszüntetett NFÜ jogutódja nemcsak Lázár döntését nem adja nekünk, hanem már a létét is megkérdőjelezi. Pedig mi magától az NFÜ-től tudunk a döntésről, és épp az átlátszó cikke miatt küldött levelükből.
Az Átlátszó 2013. szeptember 23-án írt tényfeltáró riportot a somogyi napelemtenderről, amelyen frissen alapított és NFÜ-közeli cégek nyertek. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még aznap levelet küldött nekünk (PDF), amelyben azt írták szerzőnknek: „Ön az atlatszo.hu-n megjelent cikkében olyan támogatásokról szóló döntéseket sorol fel, amelyek hibásan kerültek fel az NFÜ honlapjára. A KEOP IH [a Környezet és Energia Operatív Program Irányító Hatósága] 2013. július 25-én valóban számos pályázatot bírált el és ki is értesítette a kedvezményezetteket. Lázár János az NFÜ-t felügyelő kormánybiztosként az összes döntést felfüggesztette, és erről az érintetteket hivatalos úton értesítették. Kérem, hogy az olvasóik pontos tájékoztatása érdekében jelezzék: a cikkükben felsorolt cégek jelenleg nem rendelkeznek támogatói határozattal. [Ezt meg is tettük, ld. itt.] A tévesen szereplő információk az NFÜ honlapján a mai napon kijavításra kerülnek.”
Az NFÜ tehát éppen azon a napon döbbent rá arra, hogy két hónappal korábban véletlenül hibás döntést hoztak, amelyről hibás tájékoztatás került fel a honlapra, amikor írtunk róla. Kérdés, hogy nélkülünk vajon mikor tűnt volna fel e döntések hibás volta bárkinek is. A magukat nyertesnek gondoló pályázók nyilván szerettek volna szerződést kötni, hozzájutni a támogatáshoz, és elvégezni a munkát. Lehetséges, hogy két hónapig semmi sem történt ebben az ügyben, majd cikkünk nyomán szeptemberben döbbentek rá a hibára? A pénzt végül mindenesetre – ha nem is lélegeztetőgépekre, de – óvodákra költötték.
Ennél is jobban érdekel azonban bennünket, mivel indokolta Lázár János azt a döntését, amivel a két hónappal korábban nyertesnek hirdetett pályázatokat megsemmisítette. Adatigényléssel fordultunk tehát az NFÜ-höz, kérve, hogy küldjék meg a döntést a számunkra.
NFÜ → Miniszterelnökség
Az NFÜ persze nem válaszolt, ezért mi pereltünk. Maga az eljárás eleve nehézkesen indult: az NFÜ-t a kormány azóta szétdarabolta, négy jogutódja is van, így az első tárgyaláson csak eljárásjogi kérdésekről volt szó; tisztázódott, hogy az általános jogutód a Miniszterelnökség, így a következő tárgyaláson már ők voltak az alperesek.
A Miniszterelnökség nem ment a szomszédba a legváltozatosabb érvekért, amelyek a Lázár-döntés kiadása ellen szóltak. Először is arra hivatkoztak, hogy már korábban is beadtunk ilyen adatigénylést, tehát valójában feleslegesen terheljük a közigazgatást. Csakhogy az adatigénylést nem maga az Átlátszó adta be, ráadásul a közérdekű adatok kezelőinek nincs mérlegelési joga: valamennyi adatigénylésre kötelező válaszolniuk. Nagyobb probléma, hogy az NFÜ a korábbi adatigénylésre sem reagált érdemben: amit küldött, az nem adott választ az igénylésben foglalt kérelemre. Nekünk pedig még csak nem is válaszolt az NFÜ.
Miért kérjük az adatot? Csak.
A közérdekűadat-igénylést nem kell megindokolni, a bíróságnak csak arról kell döntést hoznia, hogy a kért adat közérdekűnek minősül-e, vagy sem – előbbi esetben azok kiadására kötelez, utóbbiban jogosnak minősíti az adatkiadás megtagadását. Mégis, újra és újra belefutunk abba a helyzetbe, hogy a tárgyalóteremben az adatigénylés hátterét is ismertetni kell. Ez esetben az volt a gond forrása, hogy az alperesnek nem volt világos, mely döntést is kérjük pontosan. Persze ahhoz, hogy ez tisztázódjon, nem kellett volna fél évet és két bírósági tárgyalást kivárni: még az adatigénylés teljesítése előtt rákérdezhettek volna, hogy mit kérünk. Szerintünk egyébként világos: Lázár Jánosnak a KEOP IH pályázati döntéseit megsemmisítő döntéseire vagyunk egyre kíváncsibbak.
A tárgyalás itt lépett legabszurdabb szakaszába: a Miniszterelnökség képviselője kétségbe vonta, hogy ez a döntés egyáltalán létezik-e – annak ellenére, hogy mi sem tudunk róla máshonnan, mint magának az NFÜ-nek a leveléből, amit nekünk írt. A per aznapi része ezzel félbe is szakadt: most nekünk kell bizonyítanunk, hogy az NFÜ valóban írt nekünk ilyen levelet. Csatoltuk tehát azt a levelet, amit háromnegyed évvel ezelőtt az átlátszó szerzőjének írt az NFÜ, és amiből kiderült: Lázár János felfüggesztette a napelemtendert.
Talán az NFM
Mindazonáltal nem lennénk most az NFÜ irattárosainak helyében. Az alperesi képviselő ugyanis rendkívül bizonytalanul nyilatkozott azügyben, vajon hol is lehet az általunk kért döntés – feltéve persze, hogy egyáltalán létezik… A négyfelé szabdalt NFÜ általános jogutódja ugyan a Miniszterelnökség, de a KEOP-féle döntésekkel kapcsolatos hatáskörök a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz kerültek, így lehet, hogy maga a Lázár-döntést tartalmazó okirat is náluk van. Szerintünk ugyan az egykori elnök által előkészített irat legalább egy példányban megvolt az elnök titkárságának is, de rajtunk nem fog múlni: a következő tárgyalásra a Miniszterelnökség mellett az NFM idézését is kértük.
Így jött el június 19-e, a tárgyalási nap, amikor az NFM és a Miniszterelnökség képviselőjének megállapodásra kell jutnia abban, hogy melyiküknél is található a kérdéses döntés. A tárgyaláson azonban nem jelent meg a Fejlesztési Minisztérium képviselője – a bíróság elfelejtette megidézni.
Legközelebb augusztus 26-án próbálkozhatunk bebizonyítani, hogy a kérdéses döntés a nyilvánosságra tartozik, az NFÜ – és jogutódjai – törvényt sértettek, és ha sikerrel járunk, talán még az is kiderül, vajon mivel indokolta Lázár János, hogy egy EU-s pénzből finanszírozott, lezárult, és nyerteseket hirdető tender eredményét megsemmisítse. Talán épp ugyanaz az ok, mint amiért az átlátszó tavaly nyári cikke botrányosnak nevezte a tendert?
Asbóth Márton
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!