Jól jártak az idei országgyűlési választásokon a kamupártok: több mint négymilliárdot kaptak az államtól, de 3,6 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni. A parlamentbe jutott pártok meg – a Transparency International Magyarország (TI), a K-Monitor és az Átlátszó.hu korábbi, a kepmutatas.hu-n megjelent számításai szerint – összesen több mint 3,5 milliárd forinttal költöttek többet a megengedettnél az idei választási kampány során. A pártok beszámolói azonban mindennek az ellenkezőjét mutatják: az önbevallások szerint a nagyok nem lépték túl a törvényi határértéket, a kicsik meg elkampányolták az állami támogatást.
Tucatnyi törpepárt színrelépése volt a bőkezű állami kampánytámogatást bevezető új kampányfinanszírozási szabályok egyik könnyen megjósolható következménye. Az állam közel 6 milliárd forintot költött 18 pártlista támogatására, ebből majdnem 4 milliárd forint jutott a bizniszpártoknak. A kamupártok kampánya azonban láthatatlan maradt, a kepmutatas.hu mérése szerint a bizniszpártok együttesen is csak 370 millió forintot költöttek a kampányukra. A rájuk hullott állami pénzeső 90 százalékának a sorsa egyelőre bizonytalan.
Amint várható volt, a kamupártok beszámolói igazi csemegéket rejtenek. Azon túl, hogy mindegyikük teljesen felélte az állami kampánytámogatást, tömören megfogalmazott közlendőikből kiderül, hogy 40 milliós tételben gyártottak reklámokat (Együtt 2014 Párt), közel 90 millióért „propagandaanyagokat” állítottak elő (Sportos és Egészséges Magyarországért Párt), vagy éppen léghajót vásároltak 28 millióért (a Haza Nem Eladó Mozgalom). A beszámolási csúcsot minden bizonnyal Seres Mária Szövetségesei állították fel, akik a 356 milliós állami kampánytámogatásból 356 millió forintot „anyagi jellegű ráfordításokra” költötték. Úgy néz ki, vannak olyan törpepártok is, amelyek nem adtak le határidőben beszámolót. Ezért egyelőre nem tudjuk, hogy a JESZ párt (Jólét és Szabadság Demokrata Közösség) és a Zöldek Pártja mire és mennyit költött a kampányban, de talán nem túlzás, ha nekik is megelőlegezünk annyi kreativitást, amennyit a sorstársaiknál tapasztaltunk.
A civil szervezetek a parlamentbe bejutott pártok kampányköltéseit is nyomon követték. A kepmutatas.hu oldalon közzétett számításaikban az április 6-i országgyűlési választások után megállapították, hogy a Fidesz-KDNP egymaga 2 milliárd 780 milliót költött a parlamenti választási kampányra, a baloldali Kormányváltás szövetség közel 1,6 milliárdot, a Jobbik több mint 1,2 milliárdot, az LMP pedig 730 millió forintot költött. Emlékeztetőül: a kampányköltések törvényes határértéke 995 millió forint volt, amiből legfeljebb 700 millió forint származhatott állami forrásból.
A Fidesz volt a túlköltés bajnoka, hiszen önmagában, azaz a pártot támogató kormányzati és civil hirdetések nélkül is mintegy 180 százalékkal lépte túl a kampányra fordítható maximális költési összeget. A Fidesz által a kampányra elköltött majdnem 2,8 milliárd forintot további 1,1 milliárddal dobják meg a Civil Összefogás Fórum (CÖF) költései és a kormánypropaganda árai.
A választási kampányköltéseket nem először vizsgáló civil szervezetek már meg sem lepődtek azon, hogy a nagypártok az elmúlt napokban leadott beszámolói is ellentmondanak a kepmutatas.hu megállapításainak. Saját bevallása szerint például a Fidesz-KDNP csak 883 millió forintot költött a kampányára (szerintünk ennek majdnem a négyszeresét), és persze szó sem esik a CÖF-ről és a kormányzati hirdetésekről. A Kormányváltás pártjai azt közölték, hogy 800 milliónál kevesebből kampányoltak, a kepmutatas.hu szerint viszont ennek a dupláját költötték. A Jobbik cselesebb volt, csak az egyéni jelöltjeiről számolt el tételesen, így nem derült ki, hogy pártszinten mennyit költöttek (szerintünk 1,2 milliárdot).
Korábbi cikkeink a választási kampányról
Voksturisták után kutatnak Abaújlakon bejelentésünk nyomán
Voksturizmus és gerrymandering: az újszentiváni csoda
„A papírforma jött be, a pártok kihasználták a kampányfinanszírozási törvény által teremtett lehetőségeket” – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A korrupció elleni szervezet szakértője a Fideszhez hasonlóan a pártbeszámolókat ellenőrző Állami Számvevőszéktől várja a pártok tényleges kampányköltéseinek a kiderítését. „Örülünk annak, hogy a kormánypártok számvevőszéki vizsgálatot kezdeményeztek, de még jobban örülnénk, ha tavaly megfogadták volna a javaslatainkat, és tisztességes, átlátható kampányszabályozást dolgoztak volna ki” – fejtette ki a kampányköltések monitorozásában résztvevő civilek álláspontját a TI jogi vezetője. Az Átlátszó.hu, a K-Monitor és TI a kepmutatas.hu megállapításait és a kampányköltések vizsgálatának a módszertanát összefoglaló tanulmány készítésével segíti az ÁSZ munkáját, a tanulmányt június 3-án eljuttatták az Állami Számvevőszékhez.
Ligeti Miklós arról is beszámolt, hogy a TI pert indít, mert a Magyar Államkincstár nem hajlandó kiadni az egyéni képviselőjelöltek kampányköltéseinek a számláit.
„Az Államkincstár által szétosztott jelöltenkénti egymillió forint vegytiszta közpénz, minden állampolgárnak alkotmányos joga, hogy lássa, mire költötték a jelöltek, illetve pártok” – tette hozzá Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója. Álláspontja szerint „szégyenletes, hogy azok az állami szervek, hatóságok, amelyek különféle jogcímeken vizsgálhatnák a kampányköltéseket, a nyilvánvalóan szabálytalankodó pártoknak falaznak”.
„Csak a bizniszpártokat ellenállhatatlanul vonzó jelöltállítási támogatás ágán több milliárd forint közpénz került a pártokhoz. A közterületi plakátcégek és a kampányban közreműködő egyéb cégek árszabása nem nyilvános, tetszés szerint és ellenőrizetlenül nyújthatnak kedvezményeket egyes pártoknak, míg másokat magasabb árakkal sújthatnak, vagy egyszerűen kiszoríthatják őket a reklámpiacról. A törvények által lehetővé tett titkolózás miatt nem tudható, hogy a kampányban a törvényi előíráson messze túlköltekező kormánypártok mennyi közpénzt, illetve közpénzen vagy állami megbízásokon vásárolt kedvezményt, „jóindulatot” használtak fel a kampányukban” – mondta Bodoky Tamás, az Átlátszó.hu főszerkesztője.
(Címlapkép: MKKP)
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
