Heti Mutyimondó: mégis kinek a kockás füzete?

Simon Gábor, Matolcsy György vagy Orbán Viktor kockás füzetét állítják majd ki 50 év múlva? Te kinek a titkos jegyzeteire, elszámolásaira lennél kíváncsi? Mi legyen a kiállítás „elmúltnégyév”-, „elmúltnyolcév”- és „elmúlthúszév”-termeiben? A hét hírei alapján itt van néhány tipp egy 2064-es kockásfüzet-kiállításra. Mong Attila heti lapszemléje.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Minket nem pénzelnek oligarchák, csak akkor leszünk, ha te is fontosnak érzed, hogy dolgozunk. Légy szíves, támogasd az Átlátszót és a Mutyimondót rendszeres, akármilyen kicsi havi adománnyal! Rajtad is múlik! Még nem késő feliratkozni az Átlátszó napi e-mail hírlevelére sem, a Napi Mutyimondóra, akkor már reggel olvashatod az aznapit. Kattints ide!

Hongkongban kiállítják egy kenőpénzes legenda, az 1970-es években közismertté vált rendőrfőnök kockás füzeteit, amelyekben aprólékos gondossággal tartotta nyilván, hogy kitől, mikor, mennyi korrupciós pénzt kapott, és miért. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért hagy maga után ilyen amatőr módon nyomot valaki, aki kaszinók és kártyabarlangok vezetőitől fogad el kenőpénzt, méghozzá nem kispályás nagyságrendben? A válaszhoz elég, ha beleéljük magunkat egy korrupt gazember életének mindennapjaiba, ami nehéz, de nem lehetetlen. Valamilyen nyilvántartás kell, különben teljes lesz a káosz, könyvelőt erre nem tarthat, mert az nagyobb veszélyforrás, marad tehát az alacsony költséggel működtethető, mégis pontos és naprakész kockás füzet. Állítólag Princz Gábornak is volt. Nézzük tehát az elmúlt hét hírei alapján, hogy kinek a kockás füzetét szeretnénk megnézni egy képzeletbeli, 2064-es kiállításon?

Simon Gábor negyedmilliárdos füzete

Az Ausztriában mindeddig eltitkolt negyedmilliárdos bankszámlával rendelkező MSZP-s képviselő jegyzetei mindenképpen figyelemre méltó látványosságai lehetnek majd egy ilyen kiállításnak, főleg, hogy újabb százmilliós rejtély miatt kellene hogy magyarázkodjon: ekkora nagyságrendben vásárolt budai lakást magának és a barátnőjének, későbbi feleségének 2012 őszén. A vagyonnyilatkozatai továbbra sem egyeznek a valósággal, sőt, az újonnan beadott dokumentumban sem tüntette fel ezt az összeget, mondván, nincs olyan rubrika, ahova ez beleillett volna. Sőt, valójában az új nyilatkozat szerint szegényebb lett. A pénzről egyébként az osztrákok adhatták le a drótot a NAV berkein belül működő pénzmosásellenes egységnek, és bánhatja, hogy bízott a szomszédokban: egy svájci számlával tuti nem bukott volna le, sőt igazából még egy magyarral sem. A szocialista politikus a héten sem adott semmilyen magyarázatot, pedig az ügyészség már el is indította a vizsgálatot. Nem ment el a mentelmi bizottság ülésére, mondván, lemondott a képviselői mandátumáról – a bizottságban azt fontolgatják, hogy hogyan lehetne 2009-re visszamenőleg visszakövetelni a lemondott parlamenti képviselő javadalmazását. Aztán előbb teljesen eltűnt, még a Facebookról is törölte magát, majd az Index videósaival játszott autós üldözést, később fogadta a nyomozókat, a végén pedig már arra panaszkodott, hogy zaklatják őt az újságírók. Érdekesen viselkedik az MSZP csúcsvezetése, akik gyakorlatilag cinkosságot vállalnak a bukott alelnökkel, még úgy is, hogy a talpas párttagok lázonganak: azzal érvelnek, hogy az ügyben nem kell tovább vizsgálódni, mert már nem országgyűlési képviselő Simon. Ez már majdnem olyan, mintha Selmeczi Gabriella forgatókönyvéből dolgoznának: azzal, hogy nem járnak az ügy végére, remek témát szolgáltatnak a választásokig. Itt a Simon-botrány tíz fő kérdése azoknak, akik lemaradtak volna róla.

Orbán Viktor moszkvai és pekingi jegyzetei

Nagyon jó lenne egyszer egyben látni az egyébként lázasan facebookoló, sőt immár instagramozó kormányfőnek azokat a bejegyzéseit, amelyeket nem a közösségi médiának szán, mert talán ezekből kiderülhetne: milyen megfontolások vezették, amikor különösebb előzetes egyeztetés nélkül különböző üzleti és energiaügyi paktumokat kötött autoriter rendszerekkel Kínától Oroszországig. A köztársasági elnök közben aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényeket, bár – mint a 444.hu szerzője rámutatott – az érvelés erősen billeg. Az Index összeszedte, hogy miért titkolózhat a kormány, miért nem akarja nyilvánosságra hozni a paksi bővítéssel kapcsolatos számításokat, előkészítő anyagokat. Ezek a jegyzetek azért is érdekesek lehetnének, mert végre azt is megtudnánk, mi áll Orbán pálfordulása mögött: felkerült a YouTube-ra egy videó, amelyen a jelenlegi miniszterelnök, akkori ellenzéki vezető, 2008-ban arról beszél, hogy milyen galád a kommunista kormány, amikor titkon szerződik az oroszokkal, és hogy ez valójában egy puccs.

Lázár János mutyifüzetei

Az utókor nagy élvezettel lapozgatná a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tematikus jegyzeteit a trafikmutyitól az uniós forráskódot birtokló cég felvásárlásán át a napelemtenderig, főleg, miután Csányi Sándor is milyen szépen megdicsérte az ügyes mutyimenedzsmentért. A 444.huremek cikke izgalmasan világította meg azt a harcot, amely a szemünk előtt zajlott az EU-pályázatokat kezelő szoftver forráskódját birtokló cég megszerzéséért. Van itt minden a fenyegetéstől az adóhatósági vizsgálatig, Lázár János főszereplésével. És az is érdekes, ahogyan az állam – a trafikmutyiban bevált know-how-t használva – átrajzolta az évi több milliárd forintra becsült felszámolói piacot. A most nyilvánosságra hozott lista arról árulkodik, hogy a trafikpályázathoz nagyon hasonló ügymenet volt itt is, kicsiben: 344 cég jelentkezett, közülük 130 nyert (vesztegetésért elfogott felszámoló cége is), a győztesek több mint fele nem volt rajta a korábbi névjegyzéken, tehát új szereplőkről van szó. Főleg a szubjektív szempontok alapján adott pontok segítették azokat a cégeket, amelyek most először kerültek fel a szinte biztos üzletet jelentő felszámolói névjegyzékbe. Érdekes apróság, hogy több olyan cég is van az új szereplők között, amelyek tulajdonosainak állami kötődései vannak, illetve hasítottak a trafikmutyi idején is. És ha már Lázár János: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár egyeztetésre hívta a médiaügynökségek és a reklámosok szövetségét, márpedig az „egyeztetés” mostanában azt szokta jelenteni, hogy valakinek fizetni kell, és az nem a kormány lesz. Szóba került a reklámadó és az ügynökségi bónuszok kérdése, természetesen. Egyelőre senki nem tud semmit. Állítólag jó volt a hangulat.

Zöld dosszié, az Altus-akták

A kiállítás egyébként gyakorlatilag a végtelenségig lehetne bővíteni, az „elmúltnégyév”-terem mellett lehetne „elmúltnyolcév” is természetesen, valamint feltétlenül kellene egy „elmúlthúszév”-szekció is. Néhány ötlet, szinte címszavakban. A kiugrott adóellenőr Horváth András – aki miatt most nincs jutalom a NAV-nál – zöld dossziéja. Deutsch Tamás jegyzetei a stadion-beléptetőkapukról, amelyekről az Index végre kiderítette, hogy a négymilliárd forintért megvásárolt rendszer értékesíthető részén 51 millió forintért sikerült túladni, a maradékból meg elektronikus hulladék lett. Gyurcsány Ferenc és az Altus-dossziék, főleg, hogy mindig újabb és újabb lapok szállnak bele a magyar közéletbe: a legújabb, hogy a Paksi Atomerőműnek is fontos kommunikációs feladatokat hajtottak végre tíz hónapon át 80 milláért, de teljesítési igazolások azok nincsenek. Matolcsy György füzete arról, hogy mire megy majd el a közgazdasági gondolkodás fejlesztésének nemes céljaira frissen allokált 10, azaz tízmilliárd forint, vagy a hatmilliárdos reklámkampány.

További érdekességek itthonról és külföldről:

Gyanús esetek

Kuss, adás, kapcsoljuk a kormányszóvivőt! Az Átlátszó kiderítette, hogy a kereskedelmi rádiókba készen szállított közszolgálati híreket valójában a kormányszóvivő volt cége készíti.

Több tucat kamupárt startolhat rá az állami százmilliókra: Az Átlátszó ír arról, hogy rendesen felpörgette a pártalapítási kedvet az a törvényi változás, hogy pártonként akár 700 millió forintot is be lehet zsebelni az államtól a választási kampányra, feltéve, ha sikerül országos listát állítani.

Furcsa diplomások a magyar elitben: Az Átlátszó Oktatás blog annak járt utána, hogy kik tüntették fel az életrajzukban a magyar elitből egy gyanús oktatási intézménynek az MBA- és PhD-diplomáit.

Egy százalék: Hiába várnak a Gyermekrák Alapítvány támogatására a gyermekonkológiai központok: a kormány a hazai központoktól gyűjtötte be, hogy milyen adományokat kaptak az adók egy százalékát óriási sikerrel gyűjtő és azoknak egy részét szétosztó Gyermekrák Alapítványtól. Kiderült: nem sokat.

Lézer: Újabb részletek derültek ki, hogy miért a legdrágább ajánlat nyert a szegedi lézerközpont megépítésére kiírt pályázaton.

Magyar feltalálótól nyúlt az Adidas: Egy magyar feltaláló pert nyert a sportszergyártó cég ellen, a Kúria döntése szerint az Adidas lenyúlta a találmányát, az irányítósávos futballcipő koncepcióját.

Takarékbank: Az FHB érdekeltségébe került cég tett ajánlatot a Takarékbankra piaci információk szerint. A vállalkozás tulajdonosai között feltűnt egy másik cég is, amit a Takarékbank igazgatóságának elnöke és a takarékszövetkezetek átalakításával megbízott kormánybiztos vezet.

Pénzszórás: Megcsapolta a kormány a tartalékot: sportcsarnokra és a miniszterelnökség beruházásaira kellett hirtelen 7,5 milliárd, és már csak 99 maradt. Mezőszemere polgármestere pedig a beosztottainak szórta a pénzt, mégsem lesz eljárás. Nyolcmilliárd forintból lesz új uszoda a Dagály helyén, elkészültek a tervek: szerény javaslatom, hogy legyen lépcsőkorlát is, sokat javít az épületen. (A képeken nincs.)

Plágium: A Hír TV szerint plágiumgyanús egy MSZP-s képviselő doktorija, amelynek jelentős része mások korábbi tudományos munkáiból származik.

A nagy Facebook-csalás: Egy szuperérdekes videó a hamis Facebook-lájkokról, amiket nem mellesleg a FB árul.

Átláthatóság

Majdnem rájuk borította az asztalt: A magyar sajtóban ritkán olvasható jó interjút közölt az Index, amelynek hangulatáról sokat elárul, hogy Handó Tünde a beszélgetés egy adott pillanatában ezt mondja: „Nehéz az asztalt a helyén hagynom, amikor ilyeneket mond.” Az Országos Bírói Hivatal elnöke beszél a fehérgalléros ügyek állásáról és a nevezetes ügyáthelyezések hátteréről.

Átlátszó-perek: Büntetőfeljelentést tesz ismeretlen tettes ellen az Átlátszó, miután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő továbbra is titkolja egy több százmilliárd forintos tranzakció részleteit. A dokumentumokból kiderülne, hogyan vásárolta vissza az állam a magánkézben lévő földgáz-nagykereskedő társaságot és a gáztározóit. Hiába vetett be abszurd érveket, perelhúzó taktikát, hiába csűrték-csavarták a jogot, az MTVA ezúttal is alulmaradt adateltitkoló hadjáratában. Az első fokú bíróság ítélete alapján ki kell adnia a Kunigunda utcai székházra felvett hitel szerződésének teljes szövegét. És körvonalazódnak a nagy Paks-perek: egyelőre három per körvonalazódik, amibe az Átlátszó bele akar állni.

Segélyek: Egy új francia törvény átláthatóbbá teszi az ország nemzetközi segélyeit.

Fehérgalléros-ügyek

Közel 900 gyanúsított a nyelvvizsgacsalásban: Immár több ügyvédet is meggyanúsítottak a nyelvvizsgacsalási ügy nyomozásában, az eljárásnak már eddig 860 gyanúsítottja van, de ez még nem a végső szám.

Kenőpénz: Új válogatás a Fizettem.hu kenőpénzfigyelő portálra beérkező bejelentésekből: azokról, akik nem hajlandók zsebbe fizetni. Közben a fiatal orvosok közül sokan éppen az áldatlan hálapénzhelyzet miatt mennek külföldre.

Számlagyár, áfaügyek: 413 milliós kárt okozott egy számlagyáros bűnszervezet: két férfit megvádoltak Kecskeméten. LMP-s képviselők a legfőbb ügyésztől kérdezősködnek az áfacsalások ügyében folyó vizsgálatokról, illetve hogy megnézték-e a NAV belső működését az ügyben. A VS.hu arról ír, hogy több százmilliárd forint hagyja el az országot ellenőrizetlenül. Ennyi áfát igényelnek vissza olyan külföldi cégek, amelyek adott esetben még képviselővel sem rendelkeznek idehaza. A pénzt leggyakrabban tüzetes ellenőrzés nélkül megkapják. Lassan egyre több nagyon is konkrét történet bizonyítja az egykori adóhatósági munkatárs, Horváth András állításait a kiterjedt és számos szektorban tapasztalható áfacsalásokról. Az Átlátszónál is jelentkeznek ilyen sztorikkal, legutóbb például a gabonekereskedelemből, a legfrissebb viszont az autólízing területéről mutat be egy trükköt.

Tábornokper: Hatályon kívül helyezték a felmentő ítéletet a tábornokperben: másodfokon új eljárást rendelt el a minősített vesztegetéssel vádolt magas rangú katonatisztek büntetőperében a Fővárosi Ítélőtábla.

Spanyol hercegnő: Bíróság elé állt egy adócsalási ügyben a spanyol királyi család egyik tagja – ilyen még nem volt. A spanyol király lánya ellen akár vádat is emelhetnek a férje ügyletei miatt. Az ügy súlyos csapás a monarchiára.

Fejesek: Megkezdődött Nápolyban a volt olasz kormányfő, Silvio Berlusconi korrupciós pere, amelyben azzal vádolják, hogy megvesztegetett egy képviselőt, hogy váltson pártot. Természetesen tagadja a vádakat. Az izgalmakhoz tartozik, hogy egy panamai alvállalkozó is benne van a botrányban. Nem messze onnét egy másik korábbi miniszterelnök, a cseh Petr Necas is benne van a slamasztikában: végül megvádoltáka tavaly kirobbant vesztegetési és politikai botrány következményeként. A korábbi New Orleans-i polgármestert elítélték egy korrupciós ügyben, egy korábbi szlovén EP-képviselőt vesztegetés miatt meszeltek el, Kenyában letartóztatták a jegybank elnökét: a háttérben egy szoftverbeszerzés, Izraelben vesztegetési ügy miatt távozik az izraeli korrupcióellenes egység vezetője, Bernie Ecclestone pedig abban reménykedik, hogy felmentik a vádak alól.

Görög: Elképesztő történet egy szürke görög hivatalnokról, aki dollármilliókat halmozott fel. Kenőpénz szempontjából ideális helyen volt: a hadiiparban.

Szeretők, esküvők: Egy New York-i képviselő szeretője is tanúskodott annak korrupciós ügyében. Milyen kapcsolat van egy koreai esküvő és a kenőpénz között?

Bitcoin: A bitcoin elfogadása sok cégnek csak amolyan reklámfogás. Az alapítókat pedig pénzmosási vádakkal üldözik. Hogyan lett pénzmosási ügy az internetes pénzből? A virtuális pénz tényleg a drogkereskedőknek segít? Az árfolyam egyébként zuhanásba kezdett azután, hogy az egyik tőzsdét leállították, egy másik esetében pedig problémák voltak. Oroszország is betiltotta a virtuális pénzt, mondván, a terroristák használhatják.

Antikorrupció

Adóparadicsomokba megy a NAV: Gibraltári magyar számlákba is belenézne a kormány: olyan közismert adóparadicsomokkal készül kapcsolatfelvételre és adóügyi egyezmények megkötésére a kormány, mint Andorra, Barbados, Bermuda, a Brit Virgin-szigetek, Gibraltár vagy a Man-szigetek.

Felsőoktatás: A német Transparency International a felsőoktatás és az üzleti szféra sokszor egészségtelen kapcsolatára akar rámutatni.

EU a pénzmosás ellen: Az EU versenyügyekért felelős biztosa harcot hirdetett az unión belüli adókiskapuk ellen. Az Európai Parlamentben a héten pénzmosásellenes szabályokról tárgyalnak. A múlt héten nyilvánosságra hozott EU-s korrupciós jelentés után egy szaklap azt írja, hosszú út előtt áll még a közösség. Közben egyre több részlet válik világossá az EU új pénzmosásellenes szabályairól.

Azeri barátaink: Azerbajdzsán kellemesen korrupt első embere azt ígéri, országa a korrupcióellenes küzdelem mintapéldánya lesz.

Fejlődő országok: A világ legkevésbé korrupt országai alig foglalkoznak azzal, hogy külföldön mit csinálnak a cégeik. Kínában a leggazdagabbak csalják el a legtöbb adót. (Hol nem?) A korábbi dél-afrikai elnök szerint a kontinensnek segítségre van szüksége az illegális pénzek elleni harcban. Az adóelkerülés Afrikában is a legnagyobb teher. Érdekes olvasmány a NYT-ban Nigériáról, ahol a kenőpénz a norma.

Mong Attila