Adatigény-megtagadás bestof 2013

Karinthy bizonyítványát magyarázó diákja lassan leckét vehetne a magyar közigazgatás kreatív tisztségviselőitől, akik agyafúrtabbnál agyafúrtabb okokra hivatkoznak, amikor nem teljesítik az adatigényléseinket. Márpedig a Kimittud közadatigénylő portálunk felhasználói 2013-ban sem tétlenkedtek: nagyjából 1500 adatigénylést nyújtottak be a közérdekű adatok megismerése céljából az elmúlt év leforgása alatt.

A Magyar Állam megvásárolta az E.On földgáz-nagykereskedő társaságát és földgáztározóit. Mivel hivatalos bejelentéseket nem tettek, azt kértük a Miniszterelnökségtől, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől és a Magyar Villamos Művektől, hogy küldjék el az E.On Földgáz Storage Földgáztároló Zrt. és az E.On Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt. piaci értékének meghatározására irányuló valamennyi, a kezelésükben levő adatot, továbbá a 2012. november 30-án Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.On elnök-vezérigazgatója által aláírt szándéknyilatkozatot. Ezt követően az NFM és a Miniszterelnökség példátlan egymásra mutogatása kezdődött, mondván, a másiknál van az adat. Aztán a Miniszterelnökségnek hirtelen eszébe jutott, hogy a kért adatot titkosították. A pert végül megnyertük.

Az Operaházat átvilágító, az akkori sajtóhírek szerint az egymilliárd forintot meghaladó értékre elkövetett visszaéléseket hatszáz oldalon át összegző KEHI-jelentést döntés-előkészítőnek minősítették, és ezért nem adták ki. Ebben az ügyben egészen az Alkotmánybíróságig kellett mennünk, hogy határozatban mondják ki nemcsak azt, hogy a jelentésnek nyilvánosnak kell lennie, hanem azt is, hogy külön is megerősíti, hogy a bíróságnak minden információszabadsági ügyben érdemben és tartalmilag is vizsgálnia kell, hogy jogszerűen tagadta-e meg az adatkezelő a kért adat kiadását.

Folyamatban van még trafikos perünk, amelyben szeretnénk végre a gondosan titkolt trafikkoncessziós pályázatokat megismerni. Emlékezetes, hogy az NFM visszaküldte a vesztes pályázatokat, így mi egy adott területen a nyerteseket kértük ki tőlük. Az NFM alaposan meglepett bennünket, hogy azzal utasította el adatigénylésünket, hogy igyekezett a koncessziós törvény speciális szabályait ellentétesnek beállítani az infotörvény előírásaival. Reméljük, a kísérletet végül a bíróság eredménytelennek minősíti.

A máig kísértő kommunizmus egyik jele, hogy a Kormány valamiért titkolja, kitől vettek el a pártállami tevékenysége miatt nyugdíjpótlékot; mindezt annak ellenére, hogy az Alaptörvény negyedik módosításával kifejezetten azt ígérték a kormánypártok, hogy a kommunista rendszer vezetőinek e tevékenységükkel összefüggő személyes adatai nyilvánosak lesznek. A KIM ebben az esetben nem megtagadta az igénylés teljesítését, hanem legnagyobb ámulatunkra üres oldalak tömegét küldte meg nekünk. A per még folyamatban van.

Mindig elcsodálkozunk azon is, amikor a közigazgatás szereplői a nyilvánvalót próbálják tagadni. Így tett a Magyar Államkincstár is, amikor azt igyekeztünk kideríteni, hogy a költségvetés egyik fejezetével kapcsolatban milyen kifizetéseket teljesítettek. A MÁK azt próbálta elhitetni velünk, hogy nekik nincs nyilvántartásuk arról, hogy kinek mennyi pénzt fizetnek ki. A per mindössze egyetlen tárgyalásból állt, a bíróság nekünk adott igazat, és kötelezte a kincstárat az adatszolgáltatásra.

Best of 2013 – avagy kikkel vesztünk össze az elmúlt évben?

Könnyebb lenne felsorolni hogy kikkel nem, olyan hosszú a lista. Magunkra haragítottuk a teljes magyar filmipart, balhéztunk Tarlóssal, Gyurcsánnyal, Kálomistával, feljelentettük a közmédiaalapot, legyőztük a szocialista pártot, control freak-ként jellemeztük Orbánt (a világsajtónak!) és felbosszantottuk a terrorelhárítókat. Bábáskodtunk a NAV-botrány kirobbantása körül, netrádiót és kenőpénzfigyelő portált indítottunk. Adományért zaklattuk olvasóinkat. Évösszefoglaló a teljesség igénye nélkül. Tovább a teljes cikkre.

Az infotörvény úgy fogalmaz, hogy közérdekű adat megismerése iránti igényt bárki benyújthat. Ehhez képest még mindig vannak olyan adatgazdák, amelyek azért nem adnak adatot, mert az átlátszó beazonosíthatóságát hiányolják. Gárdony városától az ottani kerékpárutak kapcsán szerettünk volna adatot kapni, de ők ezt előbb az átlátszó cégkivonatának, majd 30 napnál nem régebbi aláírási címpéldányának megküldéséhez kötötték. A XI. kerületi önkormányzat automatikus válaszüzenetében felhívja az emailt küldők „szíves figyemét”, hogy „az e-mailen küldött levelek, bejelentések a hatályos jogi szabályozás alapján nem minősülnek sem írásban, sem elektronikus úton előterjesztett kérelemnek”. Ez természetesen nem igaz a közérdekűadat-igénylésekre, amelyeket elektronikus úton is be lehet nyújtani. Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármesterének vagyonnyilatkozatást is szerettük volna megismerni. A nevében dr. Sisa András jegyző válaszolt, aki ahelyett, hogy megküldte volna a kért adatokat, azt kezdte firtatni, hogy mi az adatkérésünk célja. Mondani sem kell, hogy a közérdekű adatok megismerése iránti igény további indokolást nem igényel: azt az adatot, ami a nyilvánosságra tartozik, ki kell adni, hacsak nincs konkrét és törvényes oka a megtagadásának.

Végül pedig következzék örök kedvencünk, a talán legnagyobb titkolózó MTVA. Ahhoz már hozzászoktunk, hogy szinte lehetetlen tőlük adatot kapni, ahhoz pedig talán már ők szoktak hozzá, hogy a bíróságon rendre nyerjük ellenük a pereket. Ez a technika továbbra is érthetetlen számunkra, és érdekes példát szolgáltatott erre a közrádiók új szignáljainak ügye. Az MTVA a végsőkig titkolta ezeket az adatokat, pedig végül az derült ki, hogy Ákos teljesen korrekt áron végezte a munkát. Ennél sokkal szürreálisabb az a perünk, amit azért indítottunk, mert az MTVA megtagadta az adatigénylésünket a Kunigunda utcai székházra vonatkozó hitelfelvétel miatt. Az MTVA védekezését meglepő elemek színesítették. Az MTVA szerint az Átlátszó tevékenységi köre szinte teljes egészében megegyezik az MTVA tevékenységi körével. A közmédia szerint ő és az Átlátszó „nem is túlzottan közvetett módon akár egymás konkurensei is lehetnek”. Ennek az ügynek még nincs vége, és csak remélni tudjuk, hogy a bíróság ugyanannyira képtelennek találja ezt az adateltitkoló technikát, mint mi.

A közérdekű adatok rejtegetése tehát nagy erőkkel zajlik, mi viszont igyekszünk ennél is nagyobb lendülettel megszerezni őket 2014-ben is.