Bezárás
Adatigényléses perek

Pert nyertünk a Miniszterelnökség ellen: elsőfokon nyilvános az E.On szándéknyilatkozat

Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a Miniszterelnökségnek nyilvánosságra kell hoznia a 2012. november 30-án Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.On elnök-vezérigazgatója által aláírt szándéknyilatkozatot annak minden esetleges mellékletével együtt. Azt a nyilatkozatot, amiről hol az derült ki, hogy titkos, hol az, hogy mégsem, miközben a minisztériumok egymásra mutogatva keresték a papírt. A Miniszterelnökségnek most meg kell keresnie.

Fordulatos ügyben hozott elsőfokú döntést augusztus 30-án a Fővárosi Törvényszék. Még 2013 februárjának elején nyújtottunk be keresetet a Miniszterelnökség ellen annak érdekében, hogy megismerhessük az Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen E.On-vezér között kötött szándéknyilatkozatot.

Amint arról beszámoltunk, a Miniszterelnökség válogatott eszközökkel igyekezett eltitkolni a nyilatkozatot. Először azt állították, hogy ők nem adatkezelők, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz irányítottak minket. Az NFM azonban szintén tagadta, hogy nála lenne az irat. Mivel valószínűbbnek tartottuk, hogy egy olyan nyilatkozat, amit Orbán Viktor saját kezűleg írt alá, meg kell, hogy legyen a Miniszterelnökségen, elfogadtuk az NFM válaszát, és folytattuk a pert.

A Miniszterelnökségnek ekkor hirtelen eszébe jutott, hogy a kért adatot titkosították, mégpedig 2012. december 10-én. Természetesen erre minden további nélkül hivatkozhattak volna az adatkérés megtagadásakor, hiszen így megspórolhattuk volna a pereskedést, de a Miniszterelnökség ezzel csak a per második tárgyalásán hozakodott elő. Ugyanakkor gyanús volt, hogy a perben az alperes Miniszterelnökség csak egy kormány-előterjesztés titkosságáról beszélt, nem magáról a nyilatkozatról. Azt is furcsának találtuk, hogy az alperes állítása szerint az NFM minősítette be a nyilatkozatot, pedig ő már egyszer azt állította: nincs is nála az irat.

A per pénteki tárgyalásán Dr. Szabó Csilla bíró ismertette az NFM-től beszerzett nyilatkozatot. Eszerint az említett kormány-előterjesztés valóban „korlátozott terjesztésű!” minősítéssel lett ellátva. Az NFM szerint „a kormány-előterjesztésnek ugyan formailag nem része […] a szándéknyilatkozat […], de a kormány-előterjesztés és a szándéknyilatkozat […] tartalmilag részben egyeznek”.

A bíró ítéletében, illetve annak szóbeli indoklásában kifejtette: a minősített adat minősítését nem lehet kiterjesztően értelmezni. Attól még, hogy egy nem minősített irat tartalmában részben vagy egészében egyezik egy minősített adattal, nem tekinthető mindkettő minősítettnek. A szándéknyilatkozat tehát nem minősül minősített adatnak, így a nyilvánosságra hozatalának sem lehet akadálya.

Az alperes a tárgyaláson azt is mondta, hogy ha a bíró az adat kiadására is kötelezi a Miniszterelnökséget, azt nem fogják tudni teljesíteni, mert az irat fizikailag nincs a birtokukban. A bíró úgy vélte, hogy igencsak valószínűtlen, hogy egy olyan irat, amit a Miniszterelnök saját maga látott el kézjegyével, ne lenne megtalálható a Miniszterelnökség irattárában. Ugyanakkor reagált az alperes által a tárgyaláson hivatkozott korábbi bírósági döntésre, amely szerint „ha a kért adat nincs rögzített információk formájában az adatkezelő birtokában, az adatkezelő annak előállítására csak akkor kötelezhető, ha az számottevő nehézséget nem jelent”. A bíró szerint nem tartozik a „számottevő nehézség” kategóriájába, ha egy minisztériumnak egy másik minisztériumtól kell adatot bekérnie, így az erre való hivatkozás is alaptalan.

MNV: ott is megy az időhúzás

Az E.ON földgáz-nagykereskedő társaságának és földgáztározóinak megvásárlása nagy vihart kavart: egyes pletykák szerint a vagyonértékelésben szereplő piaci ár többszöröséért készült az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) megvásárolni ezeket a társaságokat. Az MVM 2013. január 31-i közgyűlésén kapott először felhatalmazást a menedzsment a szerződés aláírására. Mivel az MVM majdnem 100%-ban állami tulajdonban áll, ehhez a közgyűlési döntéshez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatósága adott ki mandátumot. Szerettük volna megtudni, milyen mandátumot adott az MNV, ezt milyen megfontolások alapján tette – és különösen, alátámasztotta-e vagyonértékelés a jelentős, akár 350 milliárdos állami kiadást jelentő ügyletet. Az MNV megtagadta az adatigénylés teljesítését, mert szerinte ezek döntés megalapozását szolgáló, tíz évig nem nyilvános adatok. A Fővárosi Törvényszék május 2-i elsőfokú, nem jogerős ítélete helyt adott keresetünknek és kiadni rendelte a kért közadatokat. Tovább a teljes cikkre.

Az ítélet nem jogerős, az alperes fellebbezhet ellene. Bár nagyon szeretnénk végre megtudni, miről is állapodott meg a magyar miniszterelnök az E.On-vezérrel ebben a sokszázmilliárdos üzletben, az eddigi tárgyaláselhúzó-adateltitkoló taktikák után nem leszünk meglepve, ha kiderül, hogy a Miniszterelnökség másodfokra viszi az ügyet. A folytatásról beszámolunk.

Asbóth Márton

(Fotó: innen

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom