Titkolják a kommunista nyugdíjpótléktól megfosztottak névsorát

Pert indítottunk, hogy megtudhassuk, ki veszítette el a nyugdíjpótlékát amiatt, mert a miniszter úgy látta, hogy múltbeli tevékenysége vállalhatatlan a jogállami Magyarország számára. Azt gondoltuk, hogy a kormányzat legalább a perindítást látva tartani fogja magát a gránitszilárdságú Alaptörvény U) cikk (4) bekezdéséhez, amely szerint „[a] kommunista diktatúra hatalombirtokosai[nak] a diktatúra működésével összefüggő szerep[ével] és cselekményei[vel] összefüggő személyes adata[i] nyilvánosságra hozhatók.”

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az 1991. évi XII. törvény eredetileg arról rendelkezett, hogy egyes, a rendszerváltás előtt meghatározott nyugdíjakat meg kell szüntetni, bizonyos nyugdíjkiegészítéseket pedig pótlékká kell alakítani. Az Országgyűlés tavalyi, az Alaptörvényben is bebiztosított döntése alapján ezeket a pótlékokat ismét felül kellett vizsgálni. Navracsics Tibor miniszter idén tavasszal döntött arról, hogy kik nem kapnak a továbbiakban ilyen nyugdíjpótlékot amiatt, mert őket az erre kijelölt szakértői bizottság véleménye alapján a miniszter a „kommunista diktatúrával kapcsolatos” tevékenységük miatt érdemtelennek talált.

Az Átlátszó kíváncsi volt, hogy a miniszer kitől vonta vissza a pótlékot, illetve a történész bizottság mi alapján tett javaslatot arra, hogy X vagy Y tevékenysége alapján érdemtelen-e a pótlékra, ezért adatigényléssel fordult a KIM-hez. A minisztérium akkurátusan beszkennelt összesen 284 oldalnyi határozatot, azonban minden olyan adatot kihúzott belőle, amiből kiderülne, kinek a pótlékát vonta meg a miniszter. A KIM megküldte továbbá a Bizottság két ülésének a jegyzőkönyvét is – ezeken az üléseken alakították ki a szakértők abbéli véleményüket, hogy kik érdemtelenek a nyugdíjpótlékokra. Bár jól látható, hogy a jegyzőkönyv tételesen tartalmazza e személyek nevét, a KIM ezeket is kitakarta – inkább küldött egész fehér oldalakat. Az mindenesetre kiderül a bizottsági jegyzőkönyvről, hogy indokolás nincs a javaslatok mellett.

Pert indítottunk, hogy megtudhassuk, ki veszítette el a nyugdíjpótlékát amiatt, mert a miniszter úgy látta, hogy múltbeli tevékenysége vállalhatatlan a jogállami Magyarország számára. Azt gondoltuk, hogy a kormányzat legalább a perindítást látva tartani fogja magát a gránitszilárdságú Alaptörvény U) cikk (4) bekezdéséhez, amely szerint „[a] kommunista diktatúra hatalombirtokosai[nak] a diktatúra működésével összefüggő szerep[ével] és cselekményei[vel] összefüggő személyes adata[i] nyilvánosságra hozhatók.”

Tévedtünk. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ellenkérelmet terjesztett elő, amelyből igen érdekes dolgokat tudhattunk meg.

Először is azt, hogy mindenféle civilek ne akarják már itt múltat megismerni és feltárni, mert az az állami Nemzeti Emlékezet Bizottságának a dolga. Majd ha (a máig fel nem állított) Bizottság elkészül a jelentésével, na az nyilvános lesz, addig viszont senki ne akarjon az Alaptörvényre hivatkozva mindenféle adatot megismerni.

Másodszor a KIM szerint az Alaptörvény idézett szabálya csak a még élő (!) állampárti vezetőkre és funkcionáriusokra vonatkozik, azokra nem, akik már meghaltak. Ha jól értjük az érvelést, például Münnich Ferenc személyes adatai sem hozhatóak a minisztérium szerint nyilvánosságra.

A legérdekesebb azonban az a minisztériumi fejtegetés volt, hogy a kért adatok nem a kommunista diktatúra hatalombirtokosainak e szerepével és cselekményeivel függenek össze, hanem pusztán egy társadalombiztosítási ellátás felülvizsgálatára vonatkoznak. Csak emlékeztetőül, olyan személyektől lehetett megvonni a pótlékot, aki „(a) az 1945. és 1949. közötti időszakban a demokratikus államberendezkedés felszámolásában játszott szerepe, (b) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében vagy az azt követő megtorlásokban játszott szerepe, (c) az 1948. és 1990. május 1-je közötti időszakban folytatott titkosszolgálati tevékenysége, (d) az 1948. és 1990. május 1-je közötti időszakban betöltött állami vezetői tisztsége és az ebben a tisztségében végzett tevékenysége, vagy (e) a Magyar Kommunista Pártban, a Magyar Dolgozók Pártjában, a Magyar Szocialista Munkáspártban vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetségben betöltött vezető tisztsége és az ebben a tisztségében végzett tevékenysége miatt a pótlékra érdemtelen.”

A minisztériumi ellenkérelemből az derül ki, hogy hetet-havat összehord a kormányzat csak azért, hogy ne kelljen kiadnia azoknak az állampárti vezetőknek  nevét, akiket érdemtelennek talált a nyugdíjpótlékra. Hogy ennek mi az oka, azt mi is csak találgatni tudjuk. Azt mindenesetre világosan jelzi az ügy, hogy a kormányzat egyszerűen nem gondolja komolyan a múltfeltárásról puffogtatott frázisait.

Nagy kíváncsisággal várjuk, mi történik majd az október 28-i bírósági tárgyaláson.