Kormányközeli cégek védik és üzemeltetik a kórházakat, a KEF egyengeti nekik az utat

Magyar Péter, a Tisza párt elnöke, EP-képviselő napok óta járja az állami fenntartású kórházakat, és rögzíti az ott tapasztalt áldatlan állapotokat. Persze őt és a vele érkező újságírókat sem mindenhol látják szívesen: az egyik intézményben még az ajtót is leláncolták miattuk egy időre a biztonsági őrök. A kórházjárás során nemcsak az derült ki, hogy az épületek többségében nincs légkondicionáló, de az is, hogy ahol van, ott sem mindig takarítják őket. Miközben az üzemeltetéssel és őrzés-védelemmel kapcsolatos feladatokat szinte mindenhol olyan kormányközeli cégek végzik évek óta, amelyek irányítottnak látszó tendereken nyerik el a megbízásokat a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól.

Őrzési és egyéb vagyonvédelmi feladatok ellátására, és recepciós szolgáltatások nyújtására írt ki nemrég közbeszerzési eljárást a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) az ellátási körébe tartozó 671 objektumban. Bár az összességében több millió munkaórát jelentő feladatok elvégzéséhez több száz főre – tehát hatalmas infrastruktúrára – lesz szükség, a KEF nem bontotta részekre a kiírást. Vagyis csak olyan cégek jelentkezhetnek, amely egyszerre képesek teljesíteni a feladatokat az ország valamennyi helyszínén.

De további megkötéseket is tartalmaz a kiírás:

• alkalmatlan például az az ajánlattevő, amelynek az előző három üzleti évből származó, a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétele összesen nem érte el a nettó 10 milliárd forintot;
• amely nem rendelkezik legalább egy, minimum 7500 fős látogatói létszámmal bíró rendezvény biztosítására vonatkozó referenciával;
• nem alkalmaz legalább egy szakembert, akinek van legalább alapfokozatú sugárvédelmi képzettsége vagy azzal egyenértékű képzettsége;
• nincs legalább 50 db, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság által kiállított országos hatályú rádióengedélyhez kötött működésű, minimum 1 Watt sugárzási teljesítményű, UHF frekvenciatartományban működő digitális rádió adó-vevő készüléke;
• vagy nem fizette be a 10 millió forintos ajánlati biztosítékot.

Emellett az ajánlattevőknek szerepelniük kell az Alkotmányvédelmi Hivatal „biztonsági követelményeknek megfelelő gazdasági szereplőkről” vezetett listáján is, hiszen „az őrzés-védelmi feladatot ellátó személyzet részére meghatározott nemzetbiztonsági vizsgálat meglétét az adott épület jellege, az ott kezelt szenzitív információk/iratok, valamint az adott szervezet feladatspecifikációja határozza meg”.

A 36 hónapra szóló keretszerződés összege 85 milliárd forint.

Hogy végül mennyien jelentkeznek majd a felhívásra, egyelőre nem tudni, de nem lenne meglepő, ha kevés ajánlat érkezne, és végül valamelyik jól ismert kormányközeli cég lenne a befutó. Ez természetesen nem a jóstehetségünk mondatja velünk, hanem az elmúlt évek tapasztalatai, és az általunk megvizsgált közbeszerzések eredményei.

Kormányközeli cégek a kórházakban

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt. vezetésével több kormányközeli cég is nyertese volt annak az egészségügyi intézmények őrzéséről szóló tendernek, amelyet a KEF írt ki 2021-ben.

A 9 megbízott társaság a kelet-magyarországi intézményeket 65 milliárd forint keretösszegért, a budapesti és Pest megyei intézményeket 70 milliárd forintért, a nyugat-magyarországi intézményeket pedig 65 milliárd forintért őrizhetik. Mivel a keretmegállapodás időtartama 48 hónap, azaz négy év, a szerződés még ma is él. Így az sem zárható ki, hogy az őrzött 372 darab telephely egyikében futottak bele a Tisza Pártot követő újságírók a lelakatolt kórházajtóba.

De szintén egy kormányközeli cég, a B+N Referencia Zrt. lett a KEF egy másik, takarításra kiírt gigatenderének a nyertese is. 2020 végén írták ki azt az eljárást, amellyel „teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások nyújtására” kerestek vállalkozókat. A 300 milliárd keretösszegű, 4 évre szóló megbízás szintén a magyar fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények 372 db telephelyére vonatkozott.

Majd a B+N nyerte el a kórházak üzemeltetésére vonatkozó, 400 milliárdos keretmegállapodást is tavaly épület- és létesítménykezelési szolgáltatásokra az ország teljes területén.

Mivel mindkét szerződés teljesítése folyamatban van, érdeklődtünk a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál, hogy az egészségügyi létesítményekben elmaradt klímafertőtlenítések, amelyekről Magyar Péter beszámolt, valóban a B+N Referencia Zrt. feladatai lettek volna. Szerintünk ugyanis igen, méghozzá az EKR000519272023 azonosító számú, „Kórházak üzemeltetése” című közbeszerzési eljárás műszaki leírásának 3., „a 8.3. Műszaki üzemeltetés, karbantartás és az ezzel összefüggő épületfelújítás”  1. pontja alapján.

Azt is megkérdeztük a KEF-től, hogy a fertőtlenítést milyen rendszerességgel kellett volna elvégezni (tehát az alapfeladatok közé tartozik-e), vagy esetleg egyedi megrendelések alapján kellett volna teljesíteni a kórházak jelzését követően. Ha rendszeres fertőtlenítés maradt el, kivizsgálták-e, hogy ennek mi az oka, és kötelezték-e a nem teljesítő céget a feladat elvégzésére, esetleg a nem vagy rosszul teljesítés miatt felelősségre vonták-e.

Tovább érdeklődtünk, hogy amennyiben nem ennek a szerződésnek a részeként, úgy kinek, mikor és milyen szerződés alapján lett volna a feladata a klímafertőtlenítés, és az erre vonatkozó kiadásokat kinek kell(ett volna) állnia.

A következő „választ” kaptuk:

„A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság a fővárosi és vármegyei állami fenntartású kórházak műszaki üzemeltetésének átvételét követően a műszaki előírásoknak megfelelő minőségben és mennyiségben végzi el a klíma berendezések fertőtlenítését. 2024-ben minden tervezett karbantartás megtörtént vagy folyamatban van.”

Érdemi információkkal tehát nem lettünk gazdagabbak. Ugyanakkor amellett nem lehet szó nélkül elmenni, hogy a KEF égisze alatt hogyan zajlanak a központosított közbeszerzések minden más területen is.

Minden egy kézben: NKOH, DKÜ, KEF

A központosított közbeszerzések (nem) működését az elmúlt hónapokban több cikkben is bemutattuk.

Magyarországon 2004 óta létezik központosított közbeszerzés, ami nem magyar találmány. Az alapkoncepció egyszerű: a kormányzat beazonosítja azokat a beszerzendő árukat és szolgáltatásokat, amelyekre nagy valószínűséggel az állami szervezetek többségének szükségük lehet (pl. üzemanyag, irodaszer, villamos energia, stb.) és ezekre vonatkozóan központilag lehet intézni a beszerzéseket. Ezáltal nem kell minden intézménynek külön közbeszerzési eljárást kiírnia. Ennek köszönhetően egyrészről jelentősen csökkenhet az adminisztráció, másrészről a nagyobb megrendelési volumen miatt jóval kedvezőbb feltételekkel és árakkal lehet(ne) megvalósítani ezeket a beszerzéseket. 

Tapasztalataink szerint a más országokban hatékony modell Magyarországon igencsak félresiklott. Az eredeti célok ugyanis nálunk szinte egyáltalán nem valósultak meg.

A központosított beszerzési körbe vont beszerzések jellemzően nagy értékűek, ennélfogva korlátozottabb az eljárásokon részvételre képes ajánlattevők köre, vagyis kevés cég tud megfelelni a pályázati feltételeknek.

Tehát: csökken az árleszorító verseny, és kevesebb szerepet kapnak a kkv-k.

A nagy értékű közbeszerzésekre (több céggel) keretmegállapodásokat kötnek, amelyek tipikusan 2-4 évre bezárják a közbeszerzési piacot. Azok a cégek ugyanis, amelyek nem kerülnek be a keretmegállapodásba, több évre elesnek szinte minden állami megrendeléstől.

További probléma, hogy a következő tender kiírásáig a kimaradó vállalkozások állami referenciát sem tudnak gyűjteni, így a következő felhívásnál már rajtvonalhoz sem tudnak állni.

A beszerzések magas értéke és a résztvevő cégek alacsony száma miatt pedig a rendszer fokozottan kitett a politikailag vezérelt korrupciónak is.

Sokkal egyszerűbb ugyanis egy központosított közbeszerzést irányítottan kiírni és ezáltal hosszabb időre biztosítani a preferált cég megrendeléseit, mint egyenként „meghekkelni” az intézmények sok száz közbeszerzését.

Ha a rendszer hibáit konkrét példákon keresztül akarjuk bemutatni, akkor a – kormányzati kommunikációs és szervezetfejlesztéssel összefüggő beszerzésekért felelő – Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) tevékenysége a leglátványosabb. Esetükben ugyanis pár év alatt eljutottunk oda, hogy az állami kommunikációs és rendezvényszervezési megrendelések nagy része egyetlen kormányközeli cégcsoportnál landol, miközben teljes mértékben átláthatatlanná vált az, hogy konkrétan miért és mennyit fizet az NKOH.

A másik központosított közbeszerzésért felelős szervezet, a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) pedig arra „jó példa”, hogy még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy legalább olcsóbbak lettek a hozzájuk tartozó informatikai beszerzések.

Az általunk megvizsgált tenderek alapján ugyanis a DKÜ-n keresztül beszerezhető termékek ára az esetek jelentős részében vagy jóval magasabb, mint a kiskereskedelemben, vagy még éppen megegyezik azzal. Bár a DKÜ szerint az állami cégek és intézmények (például iskolák vagy kórházak) 20% fölötti megtakarítást érnek el a rajtuk keresztül lebonyolított beszerzésekkel, lapunknak és az Integritás Hatóságnak sem adtak ki konkrét adatsorokat, amelyek bizonyíthatták volna ezt az állítást.

A keretszerződések megkötésekor ráadásul a kartellgyanú is felmerül:

Amikor egy közbeszerzési szakértő segítségével megnéztük a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) eljárásait, ugyanezekkel a jelenségekkel találkoztunk – vagyis úgy tűnik, nincs kivétel.

A KEF-es eljárások jellemzői

A Pénzügyminisztérium alá tartozó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 2014-ben jött létre, és jelenleg az alábbi tárgyú központosított beszerzésekért felel a teljesség igénye nélkül:

• bútorok
• papíripari termékek és irodaszerek
• gépjárművek és üzemanyagok
• egészségügyi termékek (Orvostechnikai eszközök és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások, gyógyszerek, orvostechnikai fogyóeszközök és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások).
• létesítménygazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények részére (őrzés-védés, takarítás és ingatlankarbantartás).
• villamos energia és földgáz.

Ahhoz, hogy meg tudjuk vonni a KEF tevékenységének mérlegét, az informatikai beszerzésekhez hasonlóan összegyűjtöttük a KEF által (2024.05.01-ig) kiírt közbeszerzések főbb jellemző adatait.

Eszerint a KEF által kiírt, és jelenleg hatályos keretközbeszerzések összértéke 2319 milliárd forint,

míg az ún. Dinamikus Beszerzési Rendszerek (DBR) összértéke 1039 Mrd Ft-ot tett ki. A legnagyobb értékű beszerzések a teljes kormányzati szféra energiaigényeit lefedő villamos energia és földgáz szerződések, amelyek 1425 Mrd Ft-os keretösszeggel majdnem a teljes szerződéses állomány feléért felelősek.

A többi központosított beszerzési intézmény gyakorlatához képest újdonság, hogy a KEF nemcsak hagyományos keretközbeszerzésekkel, hanem egyre növekvő mértékben Dinamikus Beszerzési Rendszerekkel (DBR) elégíti ki a közszféra szervezeteinek egyes beszerzési igényeit. A DRB egy rugalmasabb, visszaélésre kevesebb lehetőséget adó megoldás, mert folyamatosan nyitva áll a csatlakozási lehetősége a cégek számára, nemcsak 2-3 évente tudnak bekerülni a központosított közbeszerzésekbe. Nincs keretszám, vagyis ahányan jelentkeznek és megfelelnek a feltételeknek, annyian felvételre kerülnek a DBR-be. Nincs egyszerűsített megrendelés sem, a DBR-ben valamennyi esetben kötelező az árak újraversenyeztetése.
Bár a Dinamikus Beszerzési Rendszer egy támogatandó és jó forma, a KEF valójában itt is „feltalálta a fából vaskarikát”. Több esetben ugyanis a DBR-be beválogatott nagyszámú szereplő között a jól ismert keretközbeszerzéses konstrukcióban írt ki versenyújranyitást, és az itt nyertes egyetlen cégnek odaadta a DBR teljes keretösszegét.

Ez történt például az Orvosi kéziműszerek beszerzésére kiírt DBR esetében is az alábbi forgatókönyv szerint:

1. a DBR-re jelentkezett 20 cég, be is engedtek mindenkit a központosított közbeszerzésbe.
2. Majd a KEF kiírt egy versenyújranyitást 3 termékkörre bontva. Erre már csak 4 ajánlat érkezett, amelyből hármat kizártak.
3. Így végül az egyetlen érvényes ajánlatot adó Vatner Kft.-vel szerződtek le 3×2 milliárd forintra.

Végső soron tehát a látszólagosan nagy fokú verseny eredménye ugyanaz lett, mintha eleve egyetlen cégre szűkítették volna a keretközbeszerzést.

De vannak egyéb problémák is. Ahogy azt a DKÜ esetében részletesen bemutattuk, a keretközbeszerzések folyamata így néz ki:

• a KEF kiírja a keretközbeszerzést, és meghatároz egy keretszámot, hogy hány céggel szeretne szerződést kötni.
• Azok, akik szeretnének a következő években szállítani/szolgáltatni az államnak, mindenképpen meg kell szerezniük egy helyet a keretben.
• Ha a keretszám alacsony, az azt is eredményezheti, hogy a piaci szereplők igyekeznek konzorciumokba tömörülni, hiszen ebben az esetben a több céget magában foglaló konzorcium is csak egy helyet visz el, így többen is odaférhetnek a „fazékhoz”.

Alapvetően egy-egy helyre többszörös túljelentkezésnek kellene lennie, azonban – ahogy a DKÜ-nél, úgy a KEF-nél sem ez történik: a vizsgált 57 szerződésből 47 esetben pontosan ugyanannyi vagy kevesebb ajánlat érkezett, mint a keretszám. Összesen öt olyan több résztvevős keretközbeszerzés volt, ahol több ajánlat érkezett, mint a keretszám (lsd. a táblázat zöld színnel kiemelt sorait).

Annak, hogy többször is pont annyi ajánlat érkezik, ahány hely van, matematikailag szinte nulla az esélye. Sokkal valószínűbb, hogy a cégek egyeztethetnek az indulásról.

Szinte teljesíthetetlen referenciák

A KEF esetében külön kategóriát képeznek azok a keretközbeszerzések, ahol a keretszám egy volt, vagyis egyetlen nyertest hirdettek.

Ezek a következők:

Az első négy szerződés esetében még előfordulhat, hogy bizonyos gyártmányú egészségügyi eszközök karbantartását csak a gyártó által minősített cégek végezhetik el. Jóval érthetetlenebbnek tűnik az üzemanyag-beszerzés, ahol kizárólag a MOL Nyrt. tett ajánlatot, miközben bőven vannak mások is a piacon (akik valamiért mégsem vettek részt a 200 milliárd forint fölötti keretösszegű közbeszerzésen).

Ennél is érdekesebb a táblázat második fele. Az Átlátszó közbeszerzési szakértőjének tapasztalatai szerint ugyanis a vagyonvédelmi és takarítási közbeszerzéseken mindig nagy a verseny, nem ritka, ha egy-egy kiírásra 10-15 ajánlat érkezik. Ennek tükrében meglepő, hogy a KEF-nél csak 2, illetve egy esetben 1 ajánlat érkezett. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk a kiírásokat, máris választ kaphatunk a kérdésekre.

Mintázatok és módszerek

1. Az első lépés a kisebb cégek kizárása a versenyből. „Ez a legkönnyebben azzal érhető el, ha nem engedjük a cégeket intézményenként/telephelyenként, vagy akárcsak megyékre bontva pályázni, hanem az ország egyharmadát lefedő terület egyben történő ellátását kell minimálisan vállalnia a nyertesnek.

A valódi részajánlati lehetőség kizárásával a KEF kiszűrte a takarító és őrző-védő cégek elsöprő többségét, hiszen nem rendelkeznek ekkora kapacitással”

– mutatott rá a szakértőnk.

Pedig ennek nem kellene így lennie, tette hozzá. Ha a kórházak egyenként írhatták ki maguknak a tendereiket, akkor mindig sokkal nagyobb volt a verseny. Az Uzsoki Utcai Kórház 2019-es közbeszerzésén például 12 ajánlat érkezett őrzésre, a szombathelyi kórház őrzési feladataira pedig heten jelentkeztek. De nagyon ritka volt a négynél kevesebb beérkezett ajánlat a többi kiírás esetében is, és sokszor bukkantak fel kis helyi szolgáltatók a pályázók között.

2. A második lépés, ha életszerűtlen és lehetetlen indulási feltételeket határoznak meg a cégek számára. Pár szemléletes példa az egyik takarítási kiírásból:

• legalább 400.000 m2 nettó alapterületen, legalább 50 db különböző létesítményben és legalább 20 különböző településen végzett, legalább 12 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű takarítási szolgáltatás ellátása;
• legalább 2 db ózongenerátor, gépenként legalább 600 m3/óra teljesítménnyel, 300g/óra feletti ózon kibocsájtással, adalékanyag nélkül használható és hordozható kivitelben, gépenként 1 db biztonsági ózondetektorral;
• 30.000 db, a felmosó mopok tisztítási folyamatainak rögzítéséhez szükséges RFID chippel ellátott felmosó moppal”, továbbá a felmosó mopok higiénikus tisztítására vonatkozóan olyan egészségügyi mosodaüzemmel, mely akkreditált laboratórium által kiállított legalább megfelelő minősítésű, és a szerződéskötést megelőző 6 hónapnál nem régebbi mikrobiológiai vizsgálati jegyzőkönyvvel, valamint a felmosó mopok tisztítási folyamatait rögzítő mikrochip rendszer működtetéséhez szükséges eszközökkel (antenna/kapu mind a szennyes, mind a tiszta oldalon, számítógép, szoftver, RFID olvasó a szükséges mennyiségű RFID chipekkel) is rendelkezik.

Talán mondanunk sem kell, hogy ilyen referenciákat alig tud bemutatni valaki az országban.

A verseny látszata azért megmaradt, hiszen mindhárom részajánlattételi körben pontosan 2-2 ajánlat érkezett, ahol a nyertes mellett az állami tulajdonú Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. is megjelent. Igaz, az ő pályázatukat a KEF érvénytelenné nyilvánította. A nyertes a takarítási tenderek esetben – ahogy a cikk elején írtuk is – a B+N Referencia Zrt. lett.

A vagyonvédelmi kiírásoknál pedig mindent vitt a Pintér Sándorhoz köthető CIVIL Biztonsági Zrt. Az első szerződés simán ment, eleve csak egyetlen ajánlat érkezett. A második esetében az S-SYSTEM SERVICE Védelmi és Biztonsági Kft. a hirdetményben nem részletezett okból váratlanul visszavonta az ajánlatát. A harmadik szerződésnél pedig versenyben maradt a Patent Védelem Security Kft., de őt végül a KEF kizárta a közbeszerzésből.

Hogy mindez legalább megérte-e az állami intézményeknek, ugyanannyira kérdéses, mint az informatikai beszerzések esetén. Mert miközben a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban a nyertes 22,9 Ft/m2 áron vállalta a takarítást, addig a B+N Referencia Zrt. 34,5 Ft/m2 áron dolgozott (átlagos fertőzési kockázatú területen). És amíg Uzsoki Utcai Kórház őrzési és portaszolgálati feladatait 1604 forintos óradíjért látták el, addig a Civil Zrt. által vezetett konzorcium 2980 forintos óradíjjal lett befutó.

Katus Eszter

Címlapkép: Magyar Péter a kórházakat járja. Fotó: Átlátszó montázs – Facebook/pixabay.com