Közvilágítási mutyi: egyforma felhívások, azonos cégek, mindig ugyanaz a nyertes

Kilenc különböző önkormányzat pontosan ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre, amikor a közvilágítás korszerűsítésére keresett kivitelezőt. A nyertes is mindenhol ugyanaz lett, akárcsak öt másik településen, ahol négy cég volt mindig azonos. A felhívások szövegezése 15 esetben szinte szóról szóra megegyezett, és olyan is előfordult, hogy a tenderek értéke csak pár ezer forinttal maradt a 300 milliós Kbt. 115-ös határérték alatt. Mivel az esetek kapcsán felmerül a verseny tisztaságának megsértése, a Transparency International Magyarország segítségével bejelentést teszünk a hatóságoknál.

Ahogy arról cikkünk első részében beszámoltunk, eredménytelen lett az egri önkormányzat közvilágítás-korszerűsítéssel kapcsolatos tendere, miután a képviselő-testület nem szavazta meg több éves kötelezettségvállalásként a 7,5 milliárd forintos fedezet biztosítását a 2025-2037. évi költségvetések terhére. A közbeszerzési eljárás nyertese a Grep ESG Kft. lett volna, amelynek végső tulajdonosa a Makra család. Szintén az ő cégük a GREP Green Public Lighting Zrt. (Grep Zrt.) és az Oriental Lux Kft., amelyek furcsa győzelmeire a Transparency International Magyarország (TI) figyelt fel a meghívásos (Kbt. 115-ös) eljárások vizsgálata kapcsán.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A civil szervezet Magyarország korrupciós helyzetét, azon belül is a közbeszerzéseket vizsgálta, amikor feltűnt nekik, hogy a két társaság, a Grep Zrt. és az Oriental Lux szinte kizárólag Kbt. 115-ös tendereken szerepelt sikerrel az elmúlt években. A két cég által 2019 óta elnyert 23 eljárás közül 21 esetben választotta ezt a típust az ajánlatkérő,

a szerződések értéke összesen nettó 3,4 milliárd forintot tett ki.

Hogy pontosabb képet kapjunk a tenderekről, egyesével átnéztük az összes felhívást, a bontási jegyzőkönyveket, a felkért ajánlattevőket és az eredménytájékoztatókat is. A következő eredményekre jutottunk:

• az Oriental Lux 17 Kbt. 115-ös eljárásából 9 esetben pontosan ugyanazokat a cégeket kérték fel ajánlattételre az egymástól elvileg teljesen független önkormányzatok;
• további 5 esetben négy cég mindig azonos volt, csupán egy változott;
• 15 esetben a felhívások szövegezése szinte szóról szóra megegyezett;
• a versenytársak közül akadt olyan, akit 10 alkalommal is meghívtak az Oriental Lux ellenében, de egyszer sem adott ajánlatot – a cég, a Best Vill. 2000 Kft. ellenben többször is dolgozott alvállalkozóként a Grep Zrt.-nek illetve az Oriental Luxnak;
• 3 tender esetében a megbízást értéke majdnem elérte a Kbt. 115-ös eljárás határértékét, a 300 millió forintot, de még éppen alatta maradtak pár forinttal.

Mindez kísértetiesen hasonlít azokra a Kbt. 115-ös eljárásokra, amelyekről ősszel számoltunk be, és amelyek kapcsán a Közbeszerzési Hatóság jogorvoslati eljárásokat kezdeményezett.

De lássuk a részleteket.

Pont ugyanazokra a cégekre esett a választás

A tendereket egyesével megnézve kiderült, hogy Jászapáti, Nyírmada, Nyírtelek, Nyírbogát, Nagyhalász, Jánkmajtis, Kocsord, Vaja és Sajókaza önkormányzata teljesen véletlenül (?) ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre a közvilágítás-korszerűsítés során:

1. a Vill-Attila Kft.-t.
2. a Gál-Munka Kft.-t,
3. a Fényhozam Kft.,
4. a Best-Vill.2000 Kft.-t
5. és az Oriental Lux Kft.-t.

Kivétel nélkül minden esetben az Oriental Lux nyert. A meghívott öt cégből a Fényhozam Kft. 4, míg a Vill-Attila Kft. 1 alkalommal adott be ajánlatot, a Best-Vill és a Gál-Munka pedig egyszer sem. Feltételezhetnénk, hogy talán közös lebonyolítója volt a kiírásoknak, aki ugyanazokat a cégeket hívta meg, de az önkormányzatok egy kivétellel mind maguknak intézték a beszerzést.

Mivel látszólag az egyetlen közös pont a tenderek esetében a nyertes Oriental Lux, felmerül a gyanúja, hogy a cég „vitte magával” a többi szereplőt is. 

Hasonló jelenséget tapasztaltunk további 5 esetben is, ahol 4 meghívott cég mindig azonos volt, csupán egy változott.

Itt az állandó szereplők

1. a DIV Lighting Kft.,
2. a Fényforrás Kft.,
3. a Villámszer Kft.
4. és az Orintel Lux voltak.

Ezeknél a tendereknél viszont már megjelent egy közös lebonyolító, az AppTender Alkalmazásfejlesztő és Pályázati Tanácsadó Kft. is. A budaörsi cég többek között a Magyar Labdarúgó Szövetségnek és az Északerdő Erdőgazdasági Zrt.-nek bonyolított le korábban eljárásokat.

Amit a többi felsorolt cégekről tudni lehet: ahogy azt cikkünk első részében megírtuk, a Vill-Attila Kft. az egri tendernél versenytársként szerepelt a Grep ESG mellett, de a Grep Zrt. 2 és az Oriental Lux 10 nyertes tenderénél is felkérték ajánlattételre. A Grep Zrt.-nek pedig alvállalkozóként is bedolgozott Lajosmizse közvilágításának korszerűsítésénél.

A litéri Fényforrás Kft. tulajdonosa Pápai Zoltán, aki korábban a tarpai Fényhozam Kft. tulajdonosa is volt. Utóbbit 12-szer hívták meg az Oriental Lux és kétszer a Grep Zrt. ellen. Összesen hatszor adott be ajánlatot, de soha nem sikerült nyernie.

Az esztári Gál-Munka és Tűzvédelmi Kft.-t 11-szer indulhatott az Oriental Lux és egyszer a Grep Zrt. ellen, de mindössze egyetlen alkalommal tett ajánlatot. Egyszer sem próbálkozott viszont a Best-Vill.2000 Kft., hiába kérték fel 10 alkalommal is az Oriental Lux ellen. Ez annyira nem meglepő, tekintve, hogy a kft. az Oriental Lux és a Grept Zrt. alvállalkozója is egyben (ld.: Hort vagy Gyöngyös közvilágítási beruházását).

A hat alkalommal meghívott DIV Lighting Kft. vélhetően azért „tűnt el a képből”, mert végelszámolás alatt áll. Bár sok jelentősége ennek a cégnek sem volt, hiszen hat alkalomból egyszer sem tett ajánlatot az Oriental Lux ellen. Hasonlóan volt aktív – pontosabban inaktív – a Villámszer Kft. is, amelyet szintén hat alkalommal kértek fel ajánlattételre, de egyszer sem élt a lehetőséggel.

Külön érdekesség, hogy Diósd, Füzesabony és Jászapáti tenderei 299,9 millió forintosak voltak: egy esetben 26 890, egy esetben 370 710, míg

egy esetben mindössze 6516 (!) forinttal volt alacsonyabb az árajánlat, mint a határértéket jelentő 300 millió forint.

Efölött ugyanis már nem lehet meghívásos (azaz Kbt. 115-ös) eljárást kiírni, csak nyíltat, ahol elvileg bármilyen cég tehet ajánlatot.

Független kiírók, egyforma szövegezés

De nem csak a cégek voltak azonosak a vizsgált tendereknél. Az egri közbeszerzési eljárás felhívásának szövege így nézett ki:

„Építéssel vegyes szolgáltatás keretében a közvilágítás a közvilágítási rendszer aktív elemeinek korszerűsítése, karbantartása, üzemeltetése. Az építési tevékenység alapján a közvilágítási rendszer aktív elemeinek és ezek működését szolgáló további részeknek a cseréjével összefüggő korszerűsítés (a régi lámpatestek bontása is ajánlattevő feladata), tervezési és engedélyezési tevékenységgel együtt. Az érintett területeken összesen 6710 db lámpatest üzemel, összesen hozzávetőleg 631,926 kW energia felvétellel. Az Önkormányzat adatai alapján a korszerűsítés a következő összeállításban készülhet el: Korszerűsítendő lámpatestek száma: 6460 db meglévő oszlopon, meglévő lámpakaron, Üzemeltetendő (nem korszerűsítendő) lámpatestek száma: 250 db lámpa. Ahol Ajánlatkérő gyártmányra, típusra, eredetre, szabadalomra vagy védjegyre, tevékenységre hivatkozott, ott a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, azzal egyenértékű termék megajánlható, tekintettel a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel.

Részletes és tételes mennyiségeket és a részletes műszaki paramétereket, továbbá a nyertes ajánlattevő által elvégzendő feladatok részletezését, részletes jellemzőit, a részletes szakmai követelményeket a közbeszerzési dokumentum tartalmazza. Ajánlattevő közvilágítás létesítésénél/ korszerűsítésénél az alábbi feladatok elvégzését vállalja: • a beruházás tervezése és kivitelezése, • a beépítésre kerülő közvilágítási elemek alapján a csatlakozási teljesítmények változásának az Elosztói Engedélyes felé történő kezelése, • amennyiben szükséges, az engedélyezett tervek alapján új csatlakozási pontok kiépítése, • amennyiben szükséges, új csatlakozási szerződések megkötése, a közvilágítási aktív elemek 144 hónapig tartó karbantartása és üzemeltetése.”

És – nyilván a lámpatestek számától eltekintve – pontosan ugyanígy nézett ki Vaja, Sajókaza, Kocsord, Jánkmajtis,  Nagyhalász,  Nyírbogát, Nyírmada, Jászapáti, Füzesabony és Békésszentandrás kiírása is. Emellett szintén egymással azonos volt Solymár és Fehérgyarmat, illetve Hort, Pusztadobos és Ábrahámhegy ajánlattételi felhívása is.

Egy példa a szövegek szó szerinti megegyezésére: Nagyhalász és Jászapáti felhívása. Forrás: ekr.gov.hu

Megkértünk 9 önkormányzatot, hogy mondják el, szerintük mi lehetett ennek az oka. Megkeresésünkre azonban egyetlen település sem válaszolt.

Testületi ülésen derültek ki részletek

De részben talán magyarázatot adhat egy jegyzőkönyv, amit 2020-ban rögzítettek Jászszentandráson. Makra Attila, az Oriental Lux és a Grep Zrt. egyik tulajdonosa Kolláth Bálint polgármester (Fidesz) meghívására a település egyik testületi ülésén vett részt, ahol elmagyarázta, hogyan működik az ESCO finanszírozási forma, és miért érdemes ezt a konstrukciót választania a településnek.

A jegyzőkönyv szerint Makra a következőket mondta:

„A menete az lenne, ha a testület szerint ez működőképes, akkor azt a szerződést (ti. az előző szolgáltatóval – a szerk.) fel kellene mondani, és az éves felmondási idő telne, közben el lehetne indítani a közbeszerzési tanácsadónak a megkeresését. Mi szoktunk ajánlani három tanácsadót az önkormányzatoknak, akik ilyen beruházásokkal foglalkoznak. Nekünk mindegy, melyiket választja az önkormányzat, ő lebonyolítja a közbeszerzést, aminek az anyagát úgyis a testület elé kell hozni, amelyről kell egy újabb testületi döntés. Azt követően kiíródik a közbeszerzés, amely jó esetben másfél hónap, rossz esetben három vagy még több. Ha ez lezajlódik, azt követi a szerződéskötés (…) A kivitelezésről még annyit, hogy helyi vállalkozóval szoktunk dolgozni, ő csinálja a kivitelezést is (…)

Végül is ez a menete a dolognak.”

A testület a következő ülésen valóban döntött is a meglévő szerződés felbontásáról, utána azonban nem tudni, mi történt. Az említett új közbeszerzési eljárást ugyanis a település honlapján és az ekr.gov.hu-n sem találtuk meg. Pedig a község Facebook-oldalán 2022. július 21-én megjelent egy hír, hogy „a közvilágítás korszerűsítést a mai napon aláírtam, így még ebben az évben új, korszerű LED-es fényforrások lesznek felszerelve a település egészén”.

Kiírás Jászszentandrás Facebook-oldalán 2022 júliusában

Hogy ki írta alá a szerződést és kivel, arról nem esik szó, és ennek nincs nyoma a kiírást megelőző és az azt követő testületi ülések jegyzőkönyvében sem. Információnk szerint azonban végül mégsem Makráék cégével, hanem 2 másik vállalkozással kötött megállapodást a település.

Nem kizárt ugyanakkor, hogy a kedvező finanszírozású megoldás (tehát az, hogy a települések nem egyszerre, hanem részletekben fizethetnek a beruházásért) sok önkormányzatnak vonzó, a lehetőség pedig szájról szájra terjed a települések vezetői között.

Az Elios-ügy öröksége

És hogy a két nagy nyertes, a Grep Zrt. és az Oriental Lux hogyan tud ennyire hatékony lenni? Ha rosszmájúak akarnánk lenni, akkor azt is mondhatnánk, hogy kitanulták a módszereket az Eliosnál.

A Grep Zrt. éve bevétele 312 és 938 millió forint között mozgott az elmúlt években. Az Oriental Luxé nulláról 215 millióra nőtt öt év alatt, a befektetett eszközeinek értéke pedig nulláról 1,3 milliárdra.

A Grep Zrt. neve ugyanis már az Elios cég közvilágítási botrányát taglaló OLAF-jelentésben is felbukkant. Ahogy arról 2018-ban lapunk is beszámolt, Grep Kft. és Grep Green Zrt. az Eliosszal 5 közös említéssel szerepeltek a közbeszerzési adatbázisban: egyszer konzorciumi partnerként (közvilágítás-felújítás Pakson), négyszer pedig sikertelen ajánlattevőként.

De szemet szúrt a brüsszeli vizsgálóknak a hévízi projekt is, ahol a Grep és a kecskeméti Polar Studió adott be ajánlatot, amelyek 48 költségvetési tételben pontosan ugyanakkora mértékben: hét, illetve kilenc százalékkal haladták meg az Eliosét. Az OLAF szerint mindez csalás és okirat-hamisítás gyanúját vetette fel.

„A magyar adófizetők duplán is megfizetik annak az árát, hogy az Elios-ügy kapcsán egyetlen szereplőt sem vontak felelősségre a hatóságok. Először is 13 milliárd forintjuk bánta, hogy a magyar állam az uniós támogatások visszatérítését választotta az ügyek kivizsgálása helyett. Majd újabb kárt szenvednek el azáltal, hogy az érintett gazdasági szereplők büntetlenül folytathatják a tevékenységüket, ahogy az a cikkekben bemutatott példákon keresztül is látszik” – hangsúlyozta Zeisler Judit, a TI Magyarország projektmenedzsere.

Az ügyben ezért a civil szervezet jogi lépéseket kíván tenni, és kéri a hatóságok vizsgálatát a bemutatott jelenségek kapcsán.

Kerestük a Grep Zrt. és az Oriental Lux tulajdonosait, hogy reagáljanak a cikkekben leírtakra, de a cégek nem válaszoltak.

Katus Eszter

A cikk a Transparency International Magyarországgal való együttműködés eredményeként, a Transparency International Secretariat támogatásával, a Global Anti-Corruption Consortium keretében jött létre. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Átlátszó montázs. Infografikák: Átlátszó / Szabó Krisztián