Nemzeti Együttműködés Rendszere

Bemutatjuk az elit jogászklubot, ami a Miniszterelnökség luxusbüféjében működik

A Miniszterelnökség büféjeként, egyszersmind az Aurum alapítvány jogászcsapatának klubhelyiségeként működik a volt Lukács cukrászda műemlék szalonja. A tehetséggondozással is foglalkozó alapítvány 35 millió forintos, végeredményben közpénzből származó, a „nemzeti érzelmű” jogászok utánpótlásának biztosítására kapott támogatásnak köszönhetően csinosíthatta ki a kávézót, és működtethet tehetséggondozó programot. Az Aurumot MCC-s kötődésű alkotmánybírósági főtanácsadó alapította, kurátorai között Fidesz-közeli ügyvéd és miniszterelnökségi kabinetfőnök üldögél, felügyelőbizottságában volt parlamenti képviselő és a Mandiner hetilap újságírója is helyet kapott.

Az Andrássy út 70. alatt álló impozáns épületben, rögtön a bejárat után jobbra, a márványmellvédes lépcsőn felsétálva meseszép terembe juthatnak a belépésre jogosult kevesek. Az egykori Lukács cukrászda iparművészeti védettséget élvező, szecessziós szalonjában üveggyöngyökből fűzött csillárok szikráznak a fehérre fényezett, kazettás famennyezet alatt, a tér hosszanti végét lezáró márványkandalló előtt.

Ide nem léphet be akárki. A Hauszmann Alajos tervezte, neoreneszánsz épületben a Miniszterelnökség alkalmazottai dolgoznak. A szalonban működő exkluzív kávézó ajtaja azonban nemcsak a kormánytisztviselők, hanem egy kevéssé ismert jogászklub, az Aurum ötven tagja és az ő vendégeik előtt is megnyílik. A különleges kávéház ugyanis sajátos módon kétféle szerepet is betölt:

egyszerre funkcionál a miniszterelnökségi dolgozók kantinjaként és az Aurum klubhelyiségeként.

A Miniszterelnökség épületében lévő klubhelyiségbe bejáratos jogászok szervezetét MCC-s kötődésű alkotmánybírósági főtanácsadó alapította, kurátorai között Fidesz-közeli ügyvéd és miniszterelnökségi kabinetfőnök is megtalálható.

Az Aurum alapítvány működését ugyanaz a végső soron közpénzből finanszírozott, nemhivatalos támogatási program teszi lehetővé, amelyről korábban már megállapítottuk, hogy célja egy Fidesz-barát, álcivil szervezetháló létrehozása. Az Aurumnak juttatott és részben a volt Lukács cukrászda szalonjára költött 35 millió forintos összeg célja hivatalosan

„a nemzeti értékeket valló magyar jogászság utánpótlásának biztosítása”.

A szalon ma (forrás: Aurum)

Kérdésünkre az Aurum e-mailben azt közölte, a támogatást főként tehetséggondozásra és a jogászhagyományok ápolására” fordították. A két éve létező szervezet jogászkörökben is inkább a mentorprogramjának, mintsem a csecse Andrássy úti szalonnak csinált hírverést.

Mi legalábbis úgy hallottuk, az Aurumot jogi körökben egy Fidesz-kegyelt ügyvédek által gründolt, tehetséggondozó- és jogászklubként ismerik, amely ugyan érzékelhetően jobboldali elkötezettségű, de direktben nem pártpolitizál, és amelynek a tehetséggondozó programja szakmailag a fideszes jogászprojektek átlagához képest legalább színvonalasnak mondható.

A szervezet környékén ugyanakkor több olyan ember is felbukkan, akik más, világos politikai irányultságú káderkeltetőkben vállaltak prominens szerepet.

Kolléga és káder

Az Aurum Jogászklub a Tehetségekért Alapítványt 2019-ben alapította Deli Gergely, aki ma az Alkotmánybíróság (a fideszes többségű Országgyűlés által megválasztott) elnökének, Sulyok Tamásnak a főtanácsadója, egyszersmind a Közszolgálati Egyetem államtudományi karának dékánja.

Deli Gergely, az Aurum alapítója (forrás: Közszolgálati Egyetem)

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) korábbi öregdiákjaként Deli 2002 és 2009 között igazgatóhelyettesként dolgozott a már akkor is inkább jobboldali kötődésű MCC-nél. Érdekesség, hogy az MCC-társalapítású Migrációkutató Intézet vezetője, Dezső Tamás a kuratóriumi elnöke annak a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA), amely az Aurumot is finanszírozó nemhivatalos kormányzati támogatási programot bonyolította.

Miután a kormány százmilliárdokkal tömte ki a kormányközeli elitképző intézményt fenntartó alapítványt, Deli tavaly felügyelőbizottsági tagként tért vissza az MCC-hez.

Nemzetellenes cselekedetnek tartanám, ha [ellenzéki erők] megkérdőjeleznék a tehetséggondozás szükségességét”

 mondta Deli egy, az MCC honlapján idén megjelent interjúban.

Nem Deli az egyetlen olyan ember az Aurum környékén, aki korábban jobboldalinak tartott tehetséggondozó intézményben vállalt kulcsszerepet. A 27 éves, jogászcsaládból származó Sárhegyi István úgy lett 2019-ben lett az Aurum kurátora, hogy eközben még a JÖSZ jogi szakkollégium mellett működő egyesület igazgatójaként dolgozott.

A kurátor édesapja, Sárhegyi Zoltán 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) fideszes delegáltja. Ügyvédi irodája az Orbán-kormányok, valamint a holdudvar ügyeiben is rendre aktívan jelen van.

Sárhegyi István kurátor telefonozik az Aurum klubhelyiségében (forrás: Sárhegyi István/Facebook)

Az idősebb Sárhegyi legmagasabb nexusa a másodgenerációra is öröklődött: a miniszterelnöki fiú Orbán Gáspár és az ügyvédsarj Sárhegyi István a jogi egyetemen, majd a közpénzből működtetett JÖSZ szakkollégium történetében is találkoztak. Az ifjak előbb a JÖSZ egyesület alapításánál bábáskodtak, később Orbán a szakkollégium fenntartójának alapítójaként, Sárhegyi pedig az egyesület igazgatójaként tért vissza.

Finom egybeesés, hogy a szakkollégisták részére toplokációjú egyetemi ingatlant bérlő, Orbán Gáspár-gründolta JÖSZ alapítványt is a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) támogatta mintegy 60 millió forinttal.

Korábban azt hallottuk egy, a JÖSZ működésére rálátó forrásunktól: ez egy „nagyon konzervatív közeg, vannak benne fidelitasosok, hitgyülisek (…). Van egy olyan szervezet, ami ugyanazt képviseli, mint a kormány, és ezért ölik bele a pénzt.”

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a Kúria által szervezett tavalyelőtti Erkölcs és Jog című konferencián (forrás: Kúria / Youtube)

Az Aurum kuratóriumának elnöke a szegedi Ádám Attila. A Fidesz-közeliként ismert ügyvédet az alapító Deli Gergely a főnökén, Sulyok Tamáson keresztül ismerheti: a szegedi jogász korábban évekig közösen vitte a jelenlegi fő-alkotmánybírával a Sulyok és Ádám ügyvédi irodát. Hivatalosan az iroda szegedi címére jegyezték be az Aurumot is.

Ádám korábban több ügyben együtt mozgott a volt szegedi fideszes polgármester Bartha Lászlóval. A jogász ügyvédkedett is a városvezetőnek, valamint alelnöke volt a Bartha-elnökölte Mindent Szegedért Mozgalomnak is. Mindkettejüket emlegették egy olyan ügyben, amelyben politikaközeli alakok spekulálhattak ingatlanokra belsős információk alapján: a 2003-tól épülő holt-marosi híd közelében megvásárolt ingatlanok tulajdoni lapjain a volt polgármester és Ádám feleségének nevével is lehet találkozni.

Ádám Attila rossz nyelvek szerint 2005-ben a Fidesz szegedi szervezetének elnöki posztjára is pályázott, azonban ezt az állítást Ádám a szegedma.hu-n cáfolta.

Panyi Miklós miniszterelnökségi kabinetfőnök (forrás: Panyi Miklós/Facebook)

Az alapítvány kezdő kuratóriumának tagja volt még Ágostházy Szabolcs Imre, akkori miniszterelnökségi kabinetfőnök (ma az innovációs minisztérium államtitkára). Érdekesség: Ágostházyt azóta Panyi Miklós váltotta, aki jelenleg is a Miniszterelnökség kabinetfőnöke.

Panyiról korábban már írtunk: a Fidesz európai parlamenti frakciójának korábbi sajtósa az Aurumot 35 millió forinttal támogató BLA kuratóriumi tagja volt egészen 2019-ig, majd miniszterelnökségi megbízatását megelőzően a szintén a BLA-tól származó 1,6 milliárd forinttal kitömött Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese volt.

Arany, ami fénylik

A Batthyány Lajos Alapítvány ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk a kormány egyfajta házipénztáraként működik, amely révén a kormánypárt az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot.

A BLA költségvetésének oroszlánrésze (közel 7,9 milliárd forint)  2018 és 2020 között, szintén támogatásként, a propagandaminiszternek is csúfolt Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett. Ezeknek a pénzeknek a túlnyomó többségét a BLA egyből tovább is adta másoknak, ismereteink szerint több esetben is Rogánék tudtával.

A támogatások címzettjei közül sokan maguk is médiát működtetnek, a kormánybarát médiában szereplő „szakértőik” révén befolyásolják a nyilvánosságot, vagy fiatal értelmiségieket csalogatnak vonzó képzési- és karrierlehetőségekkel. Az Aurum ez utóbbi kategóriába illik, bár szolid 35 milliós támogatási összegével a kisebb versenyzők közé sorolható.

Az Aurum nyilvános beszámolóiból kitűnik, hogy az elmúlt két évben a BLA-féle támogatás oroszlánrészének megfelelő cirka 30 millió forintot bevételeztek támogatásként. Ebből a pénzből az alapítvány tájékoztatása szerint mintegy 12,8 millió forintot költöttek a szalonban működő kávézóval szorosan összefüggő kiadásokra. Viszont eközben egészen a tavalyi évig az Aurum egyéb bevételi forrásai elhanyagolható mértékűek maradtak.

Miután 2020 decemberében birtokba vették a Miniszterelnökség épületében működő kávézót, már 3,2 millió árbevételről is számot adott a szervezet. Feltehetően ez fedezi a szalon bérleti díját, amellyel kapcsolatban az alapítvány arról tájékoztatott minket: nem a BLA támogatásából fizetik. Az ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy közvetve a szalonban működő kávézóban kapható kézműves süteményeket, kávé-és italkülönlegességeket, szendvicseket és leveseket beburkoló miniszterelnökségi dolgozók állják ezt a cechhet.

Kézműves tehetséggondozás 2020 végével bezárólag összesen hét mentorált vett részt az Aurum tehetséggondozó programjában olvasható ki az alapítvány beszámolójából. Egyikük például Deli alapító főnökével, Sulyok Tamás fő-alkotmánybírával írt közösen tanulmányt. A szervezet egy Női jogászok a magyar jogászságért című, valamint egy online, joggal és a gazdaságtannal foglalkozó kurzust is indított.

Az egykori Lukács Cukrászda szecessziós stílusú szalonját az Aurum ugyanis legalábbis különös konstrukcióban a minisztériumok és a Miniszterelnökség működéséhez szükséges munkakörnyezetet biztosításáért felelős Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF) bérli úgy, hogy ott az Aurum klubhelyiségeként is szolgáló szalonban a dolgozók részére büfét üzemeltet. (Kérdés, hogy van-e még olyan kormányzati kantin, ahol a gasztronómiai koncepciót, az étel- és italsortimentet” Pavluska Tamás pincér-gasztroguru álmodta meg, ahogy az Aurum kávéházának esetében a 2020. évről szóló beszámoló szerint történt.)

Az alapítvány KEF-el kötött szerződésében az áll: az Aurum jogászklub csak az alapvető büfészolgáltatást nem veszélyeztető módon szervezhet rendezvényeket a kávézóba.

Ez a kitétel (a gyakorlatban legalábbis) nem tűnik túl szigorúnak: az MCC idén szeptemberben megjelent hangulatvideójában Deli a töküres miniszterelnökségi büfében elmélkedik arról, hogy mekkora jóság volt anno a tehetséggondozó szervezet kollégistájaként egy gellérthegyi lakásban élnie.

A szalon mögötti különtermet az ötvenfős tagság bármikor igénybe veheti.

Politikus, újságíró, rektor

Az Andrássy út 70. alatti épületet, amelyben korábban a Lukács Cukrászda működött, 2018 nyarán vette meg a magyar állam, élve a világörökségi épületekre bejegyzett elővásárlási jogával. Az ingatlanvásárlás körül több kérdőjel is felmerült: a világörökségi épület 2017-ben becsült értékének mintegy kétszeresét különítette el az állam az ingatlan megvásárlására, az adásvételi szerződéseket pedig bruttó 3 millió forintért bonyolította le Répássy Róbert korábbi fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája. Kérdés, hogy miért bízott meg egy külsős ügyvédet az állam, miközben a Miniszterelnökségen is dolgoznak jogtanácsosok, akik a fizetésükért cserében végezhették volna el a munkát.

Személyi és szervezeti összefüggések az Aurum környékén (grafika: Átlátszó)

Répássy neve az Aurum felügyelőbizottsági tagjai között is felbukkan: az épület adásvételét lebonyolító ügyvéd tagja az alapítvány háromtagú felügyelőbizottságának. Felügyeli az alapítvány működését a NER médiapiaci mókolásához asszisztáló Médiatanács volt tagja, Koltay András, a Közszolgálati Egyetem jelenlegi rektora is.

Kereki Gergő (középen) vitát moderál a Batthyány Lajos Alapítvány székházában idén szeptemberben. Baloldalt Lánczi Tamás, jobboldalt Horn Gábor (forrás: BLA / Facebook)

A harmadik fb-tag Kereki Gergő, a Mandiner 28 éves főszerkesztőhelyettese. Úgy hallottuk, Kerekit kimondottan a Fidesz emberének tartják a kormányoldali KESMA-istállóhoz tartozó hetilapnál. Az újság a Fideszhez húzó médiacsoport zászlóshajója; a lapot az MCC-hez és a Fidesz-közeli álcivil világhoz is személyes kapcsolatok sora fűzi.

Kereki Gergő mellett Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója is részt vett az MCC kárpátaljai vezetőképzőjén a Kárpátalja hetilap 2020. február 6-i száma szerint (forrás: Kárpátalja/Arcanum)

A BLA támogatásairól szóló cikksorozatunkban Szalai Zoltán Mandiner-lapigazgató és MCC-főigazgató a Scruton kávéházat működtető, 900 millió forinttal megtolt Apriori Cultura Nonprofit Kft. volt tulajdonosaként és az összesen 660 millió forint (végeredményben közpénzből származó) forrást benyelő Rubicon Intézet Nonprofit Kft. tulajdonosaként szerepelt, Partos Bence ex-főszerkesztőhelyettest a 30 millió forint támogatást kapott Drogkutató Intézet Nonprofit Kft. környékén találtuk meg.

Csak a jogászok

Az Andrássy út 70. épületében 1912-ben nyitott meg a Lukács cukrászda helyiségei közt a most a Miniszterelnökség-lerakat büféjeként működő szalonnal , ami évtizedekig a pesti értelmiség kedvelt találkahelyeként, az államszocializmus éveiben pedig kiemelt, Különlegességi Cukrászdaként működött.

A rendszerváltás után önkormányzati tulajdonban lévő épület első adásvételi szerződését (amelyet a terézvárosi önkormányzat és a CIB Hungária Bank Rt. kötött 1996-ban) a műemlékvédelmi hatóság azzal a feltétellel engedélyezte, ha a vevő kötelezettséget vállal a cukrászda üzemeltetésére. Az épületet megvásárló újabb és újabb tulajdonosok ezt úgy értelmezték, hogy amíg nem változtatnak az iparművészetileg védett berendezésen, addig a cukrászda termeinek bármilyen funkciót adhatnak. Vagyis a jelen helyzetben a szélesebb nyilvánosság számára zárt klubhelyiség, illetve büfé szerepét is.

A Lukács cukrászda 1965-ben (forrás: Fortepan/Bauer Sándor)

A »kávézó« alapvetően munkahelyi büféként üzemel, és mint ilyet, alapvetően az épületben dolgozók vehetik igénybe. Nem a mi döntésünk volt ez, a vonatkozó üzemeltetési szerződésünk tiltja, hogy kívülről, az »utcáról« vendégeket fogadjunk” válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre az Aurum.

A Budapest Folyóirat terézvárosi önkormányzati forrása szerint viszont nem szabadna elsiklani a műemlékvédelem korábbi feltétele fölött: az önkormányzat jogászainak egyöntetű álláspontja [szerint az épület megvásárlója] kötelezettséget vállal a Lukács Cukrászda üzlethelyiségének üzemeltetésére. Nem pedig arra, hogy az üzlethelyiséget, vagy, ahogy ő fogalmaz, a cukrászdát, cukrászdaként üzemelteti.”

A Miniszterelnökség műtárgyfelügyeleti osztályának online regisztere ma is úgy tartja nyilván a szalon műemléki védettségű belsőépítészeti tárgyegyüttesét, mint ami nyilvánosan látogatható.

A kávéház megtekintésére szeptemberben kísérletet tévő munkatársunkat ugyanakkor az épület biztonsági őre azzal tessékelte ki, hogy

a szalonba a Miniszterelnökség dolgozóin túl csak a jogászok” léphetnek be.

Rédl BoglárkaSarkadi Nagy Márton

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum Adatbázis Kiadó Kft. szolgáltatta. A címlapképen a volt Lukács cukrászda szalonja látható, forrása a Miniszterelnökség műtárgyfelügyeleti hatósági főosztálya.

Megosztás