Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben irányítottnak látszó tendereket mutatunk be egy közbeszerzési szakértő segítségével. Ezek az eljárások már a kiírásuk pillanatában gyanúsak, ugyanis olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek jelentősen lecsökkenthetik a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését eredményezhetik. Ezúttal egy állami bank, egy budapesti kerület és egy önkormányzati cég akadt fenn a rostán. Szeptemberi szúrópróbánk.
Az, hogy egy ajánlatkérő bizonyos referenciák vagy szakemberek meglétét várja el az ajánlattevőktől, nem ritka. Ez ugyanis garanciát adhat arra, hogy a teljesítés valóban az elvárások szerint, megfelelő szakmai színvonalon történjen. A magyar állam kizárólagos tulajdonában álló MFB Magyar Fejlesztési Bank azonban legutóbbi felhívásában olyan feltételeket támasztott a jelentkezőkkel szemben, amelyeknek vélhetően csak kevesen tudnak megfelelni.
Az MFB médiafigyelési- és elemzési feladatok elvégzésére írt ki közbeszerzési eljárást, a megkötendő szerződés keretösszege nettó 40 millió forint. Ugyanerre a feladatra 2021-ben és 2022-ben is szerződtek az Observer Budapest Médiafigyelő Kft.-vel, amely mindkét alkalommal egyedül indult a megbízásokért – és el is nyerte azokat. A cég mindkét évben havi 3 millió forintért vállalta a munkát.
Hogy miért nem volt nagy verseny az eljárások során – és hogy miért nem várható most sem –, annak nagy valószínűséggel a rendkívül szigorú feltételek az okai. A bank például referenciaként csak hitelintézet vagy egyéb pénzügyi intézmény részére szolgáltatott médiafigyelést és elemzést fogad el. Aki tehát korábban mondjuk az MTVA-nak vagy valamelyik pártnak végzett hasonló munkákat, de pénzintézetnek nem, az alapból kiesik a versenyből – hiába van akár több éves tapasztalata is.
Az MFB továbbá öt olyan szakember meglétét követelte meg, akik rendelkeznek orosz, lengyel, angol, francia és német felsőfokú nyelvtudással.
Hogy ezúttal a felhívás mennyi jelentkezőt vonz majd, hamarosan kiderül.
A Magyar Állam és Hévíz Város Önkormányzatának közös tulajdonában álló cég, Hévíz-Balaton Airport Kft. a sármelléki repülőtér fejlesztésére írt ki közbeszerzést. A kiírás érdekessége, hogy a nyertesnek nemcsak az utasforgalmi terminál, a gurulóút, a futópálya és egyéb helyiségek átalakítási és felújítási munkáit kell elvégeznie, de a tervezést is neki kell megoldania.
Adja magát a kérdés, hogyan tudnak a közbeszerzésre jelentkező cégek felelős árajánlatot adni annak a munkának az elvégzésére, amelynek még a tervei sincsenek készen.
Ez nyilvánvalóan árfelhajtó hatással bír, így felmerül a kérdés, hogy a kiíró miért nem terveztette meg a munkákat a közbeszerzés megindítása előtt.
A győri tenderbajnok cégekről szóló cikkünkben írtunk arról, hogy a keretmegállapodások milyen kockázatokat rejthetnek magukban. A keretmegállapodás alapvetően hasznos megoldás lehetne egy önkormányzat számára, amivel elkerülheti, hogy sok kis értékű közbeszerzést kelljen kiírnia minden egyes építési munkára.
Egyúttal azonban ugyanúgy alkalmas a verseny korlátozására is, mivel ezzel a közbeszerzési technikával nagyon magasra „tornázhatja” fel a szerződéses keretösszeget, amelyhez olyan értékű referenciákat és árbevételt kérhet, amely ellehetetleníti a kisebb cégek részvételét, és sok esetben a tényleges versenyt is kizárja.
Számos budapesti kerület és megyei jogú város él ezzel a lehetőséggel, és a tapasztalat azt mutatja, hogy rendkívül alacsony a beérkező ajánlatok száma ezeken a tendereken. Most épp a II. kerület írt ki egy ilyen tendert magasépítésre. Kérdéses, hogy mekkora verseny várható a 2 milliárd forintos keretmegállapodásért, amely hemzseg a sok esetben érthetetlenül komplex feltételtől.
Az indulás feltételeként 2 milliárd forintos árbevételt írt elő az önkormányzat. Ezzel az előírással a kisebb cégek elesnek a pályázás lehetőségétől.
Pedig a teljes keretet várhatóan sok kisebb értékű megrendeléssel fogják lehívni, amelyet a kisebb cégek is gond nélkül tudnának teljesíteni.
De minden pályázó számára kötelező egy úgynevezett projektterv elkészítése is, amelynek a kidolgozottságát értékelni fogja a kiíró, és ezt az ár mellett figyelembe veszi a nyertes kiválasztásakor. Vagyis magasabb árral is nyerhet az, akinek „kidolgozottabb” a projektterve – bármit is jelentsen ez.
A kiírás továbbá olyan referenciát követel meg az indulóktól, amely esetében az építési munkák időtartama legalább 12 hónap volt. Bár a hosszú ideig tartó építkezés nagyobb volumenű, komplexebb munkára is utalhat, de emellett kétségtelenül azokat a kivitelezőket is előnyben részesítheti, amelyek lassan dolgoznak. Miért lehet prioritás egy önkormányzatnak, hogy egy kivitelezési munka minél hosszabb legyen?
A tenderek sorsát természetesen nyomon követjük, és az eredményekről is beszámolunk majd.
Katus Eszter
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Nyitókép: Magyar-orosz sajtótájékoztatóra várva. Fotó: Facebook
A gödi iparterület vízmű-munkálatai természetvédelmi oltalom alatt álló területeken is zajlanak, a védett virágok előírt átültetése azonban nem történt meg.
10 milliárd forinttal lépték túl a rendelkezésre álló keretet a veszélyhelyzeti palota + mélygarázs építése során, és nem tudják, mennyi lesz a vége.
Informatikai rendszerleállások és – a horvátországi gyakorlathoz képest – indokolatlanul hosszan tartó ellenőrzések lassítják a szerb-magyar határon várakozók sorait.
A lapunk által bemutatott közbeszerzési eljárás az Integritás Hatóságnak is szemet szúrt, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordultak jogorvoslatért.
