Milliárdos támogatást kapott az állami tulajdonba került borsodi barnaszénbánya

Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.

A miskolci székhelyű Ormosszén Zrt. a borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felel. „Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók” okozta energiaválság miatt tavaly a Fidesz-kormány hétpontos energia-veszélyhelyzeti csomagról döntött, amelynek része volt a szénbányászat és lignitkitermelés fokozása is. Emellett barnakőszén program is indult, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a Belügyminisztérium alá utalt két szénbányászattal foglalkozó céget – ezek egyike volt az Ormosszén.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Titkolják a vételárat

Közérdekű adatigénylésben kérdeztük az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t az Ormosszén állami tulajdonba kerülésének részleteiről, illetve arról, mennyiért vásárolták meg a céget.

Az MNV válaszában azt írta,

az általunk kért szerződés üzleti titkot képez, ezért nem áll módjukban rendelkezésünkre bocsátani azt.

A vételárral kapcsolatos kérdésünkre sem kaptunk választ.

Múlt hónapban az Ormosszén Zrt.-t is megkérdeztük az állami kézbe kerüléséről, ám meglehetősen szűkszavú választ adtak. A vezérigazgató, Huszti Béla levelében mindössze annyit írt, hogy „a tulajdonos kompetenciájába tartozik a válaszok megadása”. Korábban egyébként már a Magyar Narancs is megpróbálta megtudni, mennyi volt a vételár, ám hozzánk hasonlóan ők sem jártak sikerrel.

Az állami kézbe került Ormosszénben korábban Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos (az A2 IT ARAGO Zrt.-n keresztül). Leisztinger Magyarország egyik leggazdagabb embere. A kormánymédia által a „baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett milliárdos korábban a szocialistákkal ápolt jó kapcsolatokat, az elmúlt tíz évben azonban számos alkalommal együttműködött az Orbán-kormánnyal. Legutóbb például a szociális tüzelő program kapcsán, amiről két éve azt írtuk, hogy a lakosság és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre, sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthatott a legszegényebbeknek.

Meglódult bevétel, de veszteség

A cégbeszámolóból azonban kiderül, hogyan futott a tavalyi évben a cég szekere. A nettó árbevétel egy év alatt közel kétszeresére nőtt, a 2021-es 679 millióról 1,24 milliárd forintra. Ennek jelentős részét szén értékesítéséből szerezték meg, ami közel 800 millió forintot tett ki. Ez az elmúlt évek legmagasabb bevétele.

Az adózott eredmény (azaz a profit) ugyanakkor nem követte ezt a tendenciát. Két éve még 61,2 milliós nyereséget könyvelhetett el a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cég, 2022-ben azonban 104 milliós veszteséget hozott össze.

1,5 milliárdos állami támogatás

Nem sokkal  állami tulajdonba kerülése után az Ormosszén egy nagyobb összegű, visszatérítendő támogatást is kapott az államtól. A pénzügyi beszámolóhoz csatolt szöveges melléklet a hosszú lejáratú kötelezettségek között említi az alapítótól kapott támogatást, összesen 1,45 milliárd forintot. Ezt a tulajdonosi joggyakorló, azaz a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) nyújtott a barnaszén termelésének fokozása céljából december végén.

„A bányászati tevékenység hosszú előkészítést igényel, több hónapos munka előzi meg azt az időpontot, amikor a szén kitermeléséhez hozzá lehet kezdeni” – olvasható az indoklásban.

Részlet az Ormosszén 2022-es üzleti évre vonatkozó pénzügyi beszámolójából.

Sok a probléma a vadnai bányával

Az Ormosszén Zrt. több borsodi településen is működtet bányát, telephelyei vannak Szuhakállón, Felsőnyárádon, Sajókazán és Vadnán is. A kiegészítő mellékletből megtudhatjuk, hogy a cég fő célkitűzése 2023-ra a bányaterület hatékonyabb igénybevétele, illetve bővítése lesz. Ennek jeleit már lehet is látni. A felsőnyárádi bányaüzembe például nem sokkal az Ormosszén állami tulajdonba kerülése után ellátogatott Rétvári Bence államtitkár és Riz Gábor miniszteri biztos. A bejáráson elmondták: a kitermelés hatszorosa a tavalyi év hasonló időszakához képest.

2022 elején a Sajókaza III. szén „Kacola” védőnevű külfejtéses bánya terület- és kapacitásnövelésére irányuló környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezték a hatóságnál, májusban pedig a „Sajókaza IV.-szén és kavics”  bányatelek részét képező Vadna I. bányaüzemben szerették volna növelni a kitermelést. Ez utóbbit azonban végül elutasította a Kormányhivatal.

A megyeszékhelytől, Miskolctól nagyjából 30 kilométerre található Vadna határában, Natura 2000 területen működő szén- és kavicsbányáról május végén írtunk részletesen az Átlátszón, és a témáról videóriportot is készítettünk. A bánya a lakóházaktól kevesebb mint 100 méterre helyezkedik el, a helyi lakosok porra és zajra, valamint az ingatlanok elértéktelenedésére panaszkodnak.

Megkeseríti a közelben lakók életét, rombolja a természetet az állami barnaszénbánya | atlatszo.hu

A kicsit több mint 600 fős lakosságszámú Vadna a festői Sajó-völgyben fekszik, Miskolctól nagyjából 30 kilométerre. A lakosok egy részének azonban hosszú idő óta okoz problémát a településen működő szén- és kavicsbánya, ami a lakóházaktól alig pár száz méterre üzemel.

Az üzemeltető szerint tevékenységük káros mellékhatásai az előírások szerinti határértékek alatt maradnak, ugyanakkor a környezetvédelmi hatóságtól kapott információk nem ezt támasztják alá. Cikkünkben bemutattuk, hogy a cég a Vadna bányaüzemmel összefüggésben másfél év alatt közel 2,5 milliós bírságot kapott, többek között légszennyezésért és zajszennyezésért, de természetvédelmi bírságot is kellett fizetniük.

Szopkó Zita

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Riz Gábor, a magyarországi lignittermelés növeléséért, a villamos energia ellátásbiztonságáért és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Huszti Béla, az Ormosszén Zrt. vezérigazgatója és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (b-j) a felsőnyárádi barnakőszénbányában tartott sajtóbejáráson 2023. február 7-én. Az Ormosszén bánya tulajdonjogát tavaly novemberben vette át az állam. Fotó: MTI/Vajda János