Egyfős cég, exportból élő vállalkozás és multik – ide vándoroltak a Szijjártó-féle versenyképesség-növelő támogatások

33 versenyképesség-növelő támogatásról (VNT) döntött a Szijjártó Péter vezette tárca, a szerződéseket tavaly december végén írták alá. Az összesen 10 milliárd forintnyi támogatásból jutott volna a Bige Holdingnak és a MOL leányvállalátának is, de eddig mindössze 8-an kaptak pénzt. A 2021-es VNT nyertesei 85 százalékban külföldi cégek.

„Munkahelymegőrző beruházásaihoz 806 magyar vállalat kap állami támogatást a versenyképesség-növelő támogatási programban, amelynek teljes keretösszege a kezdeti 50 milliárd forintról már 169 milliárd forintra emelkedett” – idézte a koronavirus.gov.hu a külgazdasági és külügyminisztert 2020 júniusában.

A versenyképesség-növelő támogatásokra (VNT) először a koronavírus okozta problémák miatt szenvedő cégek pályázhattak. A kiírás ma is elérhető dokumentuma szerint „a támogatási forma kizárólag közép-és nagyvállalatok számára elérhető”.

A hivatalos definíció szerint: A középvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót.

A VNT kiírása szerint kisvállalkozások nem vehetnek részt a programban. Definíció szerint a kisvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2021-ben mintegy 221 milliárd forintnyi VNT kifizetéséről döntött,

ezt közadatigénylésünkre közölték. A mintegy 1000 támogatott cég között sok a külföldi, akik összesen 55,66 milliárd forintnyi támogatást nyertek el.

1 fő megtartott munkaerő bő 200 millióért

Az adatokból az is kiderül, hogy – bár a kiírás szerint ez nem lett volna lehetséges –kisvállalkozások is kaptak támogatást.

50 főnél kisebb cégek közül 226-an kaptak pénzt, 46 milliárd forint értékben. Ezek között vannak – a KKM-től kapott adatok szerint –  olyan cégek, ahol a megtartott munkaerő 1 (!) fő. Az egyik ilyen a német tulajdonban lévő KRUG Hungary Kft., ami 229, 45 millió forint támogatást kapott. A cég 2020-as, tehát a támogatás évében leadott beszámolója szerint 4,29 alkalmazottjuk volt.

„A 2020. üzleti év beszámolójában kimutatott árbevétel és eredményadatok esetében bekövetkezett járványügyi helyzet nem volt jelentős hatással a Társaság működésére”. – írják a beszámolóban.

„Felmérésünk és értékelésünk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a beazonosított hatások jelenleg nincsenek olyan jelentős vagy számottevően negatív hatással a Társaság rövid távú (a mérleg fordulónapját követő 12 hónapot átfogó időszakra vonatkozó) pénzügyi- és likviditási helyzetére”.

Vagyis nem szenvedtek a koronavírustól, mégis erre hivatkozva kaptak támogatást.

A pénzből a 2021-es mérleg szerint termelőgépet vettek, és 8,39 főre nőtt az alkalmazottak száma. Akkor úgy látták, hogy a „2021. üzleti év beszámolójában kimutatott árbevétel és eredményadatok esetében bekövetkezett járványügyi helyzet nem volt jelentős hatással a Társaság működésére”.

A Mezőtúri Vendéglátó Kft. 1 fő megtartott munkaerőhöz 283,24 millió millió forintot kapott. A cég 2020-as beszámolója szerint 0 alkalmazottal zárták az évet, és közölték, hogy „2020-ban kapott a cég pályázati előleg címen 283.248.000 ft összeget, mellyel 2021-ben kell elszámolni”. 2021-ben pedig már azt írták, hogy 2022-ben számolnak el. A cég 566 millió forintos beruházást vállalt a támogatásért cserében. 1989-ben alapították, éves bevétele 6-19 millió forint közötti. 2021-ben 1, azaz egyetlen dolgozójuk volt. Kerestük a céget, hogy miként látják a támogatás hasznát, de nem válaszoltak megkeresésünkre.

Export sem nyerhetett volna, de mégis

A kiírás szerint „Exporttal kapcsolatos tevékenység” sem kaphatott támogatást. Ehhez képest a Berkemann Magyarország Bt. 282 millió forint támogatást kapott. Az orvostechnikai cipőket gyártó vállalkozás honlapja szerint azonban ők rengeteget exportálnak. „A Berkemann 1995-ben a nagy múltú magyar cipőgyártásnak szavazott bizalmat, és Kiskunfélegyházán építette fel az egész világot kiszolgáló gyártóüzemét. Így bárki, aki ma Berkemannt visel a világon, magyar mesteremberek munkájának gyümölcsét hordja. Így jelenleg több mint háromszáz magyar családnak ad munkát a vállalat.” – írják.

A vállalkozás 2020-as beszámolójában az áll, hogy „a Corona vírus (sic!) közvetlen és közvetett hatásainak kezelésére, és a stabilitás megőrzésére tett intézkedések nyomán a vállalkozás folytatásának elve nem sérül.” A cég bevétele úgy oszlott meg, hogy 426 millió forint forgalom belföldről, 6 milliárd forint pedig exportból származott. Az export 2021-re 6,2 milliárd forintra nőtt, és a hazai értékesítés 398 millió forintra csökkent.

A térkőgyár kész, a tejcsarnokról nem tudni

De van olyan cég is, aki már fel is használta a támogatást. 2022-ben a választások előtt írt a baon.hu arról, hogy elkészült a bajai Bácska-Logistik Kft. térkőgyártó üzeme, aminek átadásán Szijjártó Péter is megjelent.

Az Óvártej Zrt. 2021-ben 294 milliót kapott. A kormany.hu írása szerint a cég „1,1 milliárd forint értékben épít egy 1200 négyzetméteres csarnokot és szerez be olyan gépeket, amelyekkel húsz százalékkal tudja növelni kapacitását. A fejlesztéssel – amelyet az állam 294 millió forinttal támogat – 135 ember munkahelyét védik meg”. Az Óvártej Zrt. honlapján nincs hír arról, hogy elkészült volna a csarnok. Írtunk a cégnek az ügyben, de nem válaszoltak.

A Mercedes-gyár kapta a legtöbbet

A versenyképesség növelésére irányuló újabb támogatási programot indít a kormány 30 milliárd forint értékben – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter 2021 májusában, a hírt szintén a koronavirus.gov.hu szemlézte.

A KKM közadatigénylésünkre két táblázatot küldött, eszerint 2021-ben alig 100 cég kapott támogatást. A támogatott vállalkozásoknak 66 milliárd forintot ítélt meg a KKM, a cégek 85 százaléka külföldi tulajdonú.

A legtöbb pénzt – 15,4 milliárd forintot – a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kapta.

Az a kecskeméti Mercedes-gyár, ami 2018 óta 306,2 millió euró adózás előtti eredményt ért el. Ez 400 forintos árfolyamon számolva 122,5 milliárd forint nyereséget jelent.

Szijjártó Péter Kecskeméten, a Mercedes-gyárban. Forrás: Facebook/Szijjártó Péter

A nyertesek döntő többsége autóipari beszállító, de nem mindenki kapta meg még a pénzt. Például 1,1 milliárd beruházáshoz 2021.12.28-án 348,5 milliós támogatást ítéltek meg a Bige Holding Kft.-nek. Annak a Bige Lászlónak a tulajdonában álló cégnek, akikről tavaly ősszel a kormánymédia azt harsogta: ő hajtja fel a műtrágya árakat – ennek ellenkezőjéről itt írtunk.

Szijjártó Péter Hernádi Zsolttal, a MOL vezérigazgatójával. Az állami cég leányvállalata is nyert támogatást. Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

449,5 milliót ítéltek meg a Mol Petrolkémia Zrt.-nek, a Mol tulajdonában álló vállalkozásnak, de pénzt sem ők, sem Bige Holding Kft. nem kapott még egyelőre.

A Külügyminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre

„A VNT keretében kiosztott támogatások nem szolgálták a kormány által évekkel ezelőtt deklarált célt, vagyis a hazai vállalatok előnyben részesítését a külföldiekkel szemben, noha kétségtelen, hogy a kedvezményezett cégek döntő többsége, majdnem háromnegyede hazai tulajdonú vállalkozás.  Vonatkozó információ híján nem lehet megítélni, hogy a kedvezményezettek által vállalt beruházások tényezőintenzitása mekkora, vagyis nem tudható, hogy valóban a gazdasági feljebb lépésre, a versenyképesség növelésére, innovatív beruházásokra költött-e az állam százmilliárdokat. Emiatt nem lehet arra sem következtetni, hogy a program mennyire szolgálta a közepes jövedelmi csapda elkerülését” – az összegzés MEDVE-BÁLINT Gergőtől, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársának írásából származik.

A „Koronavírus-válságkezelés beruházásösztönzéssel: a magyarországi Versenyképesség Növelő Támogatási Program ágazati és területi vonatkozásai” tanulmány szerint „a beruházások értékének több mint 40 százaléka került vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezettekhez (köztük tőkeerős multinacionális nagyvállalatokhoz), kétséget támaszthat a VNT konstrukció hatékonysága iránt.”

A támogatással, azok megítélésével, az eredményekkel kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük a Külügyminisztériumot (KKM). Többek között kérdeztük

• Az önök megítélése szerint célt ért-e a támogatás? Van-e utókövetése a pályázatnak? Közel 170 ezer munkahely megőrzéséhez adott a KKM támogatást, mennyi maradt meg belőlük?
• Kellett-e támogatást visszahívni? Ha igen, hány esetben, milyen összegben?
• Mi alapján született döntés egy-egy pályázó támogatása kapcsán?

Egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.

Segesvári Csaba

Frissítés 2022. október 14.: Az Óvártej Zrt. cikkünk megjelenése után reagált korábbi megkeresésünkre. Válaszukat szó szerint idézzük: „Az Óvártej Zrt. 2020 novemberében állította össze beruházási projektjét, amelyre a támogatást elnyerte. A pandémia és az ellátási láncok ismert globális zavarai jelentősen átalakították a gazdasági környezetet, kiszámíthatatlanná vált az építőanyagok, az elektronikai és mechanikai alkatrészek beszállítása, alapvető logisztikai folyamatok szakadtak meg bizonytalan időre, ezért módosítani kellett a beruházás egyes elemeit.

A szóban forgó projektben így nem önálló üzemcsarnok épült, hanem a telekvásárlással bővített üzemi területen valósult meg a korábbi sűrítő üzemegység korszerű bővítése, és új gépsorok beszerzésével létrejött modernizálása. A beruházás megvalósult, a támogatás elszámolási folyamata jelenleg zajlik.”

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter a kecskeméti Mercedes-gyárban 2021. október 22-én (fotó: Facebook/Szijjártó Péter)