Nyertünk a Kúrián: a KELLO-nak ki kell adnia, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát

Másfél évvel ezelőtt, 2020 őszén pereltük be az országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A pert első- és másodfokon, majd végül a Kúrián is megnyertük. Innen nincs tovább, a kúriai döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat. A tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó állomása volt az Alföldi Nyomda megszerzése. A tankönyvnyomtatás jelentős része ma már a debreceni üzemben zajlik, így a magyar tankönyvek 80 százalékát hazafias szellemben gyárthatják. A politikai haszon a tankönyvek ingyenességében is rejlik, amivel széles körben tud kampányolni a Fidesz.

Másfél év után a Kúria döntése értelmében a KELLO ki kell, hogy adja az Átlátszónak, mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Alföldi Nyomda Zrt. megvásárlásával kapcsolatos információkat 2020. szeptember 9-én kértük ki közérdekű adatigényléssel a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-től. Ez az a cég, ami a tankönyvrendelést és az iskolai kiszállítást 2013 óta egyedüli szereplőként biztosíthatja az iskolák számára. A társaság az Alföldi Nyomda Zrt. részvényeinek a 97,71 százalékát vásárolta meg, a tranzakciót a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette. A nyomdavásárlással kapcsolatos szerződést szerettük volna megkapni, ami tartalmazza a legfontosabb érdemi információt, azaz a vételárat.

A válaszadás határidejét akkor 15 nappal meghosszabbították – a vírushelyzetre hivatkozva húzták az időt. Végül megtudhattuk, hogy a vételár szerintük üzleti titok, sőt, személyes adat. Azt azonban közölték, hogy a vételár nélküli, kitakart szerződést 17 600 forintért elküldik nekünk.

Az adatok megszerzése érdekében perre mentünk, mert nem gondoljuk, hogy a közpénz csak úgy elveszítheti a közpénz jellegét egy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságnál, és szerintünk a vételár közadat, az adatkiadásért kért összeget pedig magasnak tartottuk.

A pert első- és másodfokon is megnyertük, ám a KELLO nem nyugodott bele az ítéletbe, hanem felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a legfőbb bírói szervhez, a Kúriához.

A bíróság szerint nem titkolhatja a KELLO, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát | atlatszo.hu

2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat.

Azonban a Kúria is nekünk adott igazat, az ítélete szerint: „Közérdekű adat kiadása iránti igény elbírálása során a főszabály a közérdekű adat nyilvánossága, a korlátozó rendelkezéseket megszorítóan kell értelmezni. A kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaság állami vagyonnal (közvagyonnal) gazdálkodik akkor is, ha saját, üzleti bevételekkel is rendelkezik, ezért a gazdálkodásával kapcsolatos adatok közérdekű.”

Továbbá a KELLO érvelésével szemben a Kúria szerint nincs jelentősége annak, hogy az adatokat a felperes milyen okokból, esetleg „újságírói célokból” igényli.

Kíváncsian várjuk, hogy a KELLO mekkora vételárat titkolt másfél éven keresztül. A titkolózás nem volt olcsó mulatság a közpénzből működő állami cégnek.

• Az elsőfokú bíróság 150 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte.
• A Fővárosi Ítélőtábla további 75 ezer forint másodfokú perköltséget szabott ki rá.
• A Kúria döntése szerint további 75 ezer forintot kell állnia.

A társaságnak összesen így 300 ezer forint perköltséget kell fizetnie.

Ingyentankönyv kampánycélra

A politikai haszon a kormány szemszögéből nemcsak a gyerekek egyentankönyvek általi ideológiai befolyásolhatóságában, hanem a tankönyvek ingyenességében is rejlik – amivel széles körben lehet kampányolni. A tankönyvnyomtatás jelentős része ma már a debreceni üzemben zajlik: 2021-ben 13 milliárd forint állt rendelkezésre a tankönyvek beszerzésére, és 13 millió tankönyvből 10 milliót nyomtattak Debrecenben.

A G7 2020-ban írta meg, hogy furcsák voltak az eladás körülményei. Az Alföldi Nyomda kapott egy 20 milliárd forintos megbízást a KELLO-tól, majd három nap múlva bejelentették, hogy megveszi a céget az állam. Azt ugyan nem lehetett tudni, hogy a könyvtárellátó mennyit fizetett az Alföldi Nyomdáért, de a lap szerint egész biztosan milliárdos tételről volt szó.

A G7 által megkérdezett ágazati szakértők szerint a vállalat jövedelemtermelő képessége alapján 5-6 milliárd forint lehetett a még megindokolható vételár, bár azt hozzátették, hogy ennyit egy nem állami, hanem piaci szereplő szinte biztosan nem adott volna a cégért. Ami némileg bekavarhatott az árba, az az Alföldi Nyomda vagyona, azon belül is az az elég értékes ingatlan Debrecen belvárosában, ahol jelenleg az üzemük is működik.

Könyv-Tár: egyezménysértő volt a hazai tankönyvpiac államosítása

A 2011 és 2013 között lezajlott központosítás az addig piaci versenyen alapuló, sokszínű magyar tankönyvpiacot az állami Könyvtárellátó helyzetbe hozásával…

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára, Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester és Tőczik Zsolt, a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója (b-j) a tankönyvek gyártásával kapcsolatban tartott sajtótájékoztató után a debreceni Alföldi Nyomdában 2021. július 9-én (forrás: MTI/Czeglédi Zsolt)