Nem a programokról fog szólni a 2023-as EKF: 67 milliárdot szórnak szét a beruházásokra

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket. 

Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) titulust az Európai Unió ítéli oda egy évre, ami idő alatt a város lehetőséget kap kulturális életének a bemutatására. A Veszprém–Balaton 2023 EKF-hez tartozó beruházások és programfejlesztés állami és önkormányzati forrásokból valósulnak meg. Az EKF program megvalósításáért felelős kormánybiztossá a veszprémi születésű Navracsics Tibort nevezték ki – a fideszes politikus külgazdasági és külügyminiszter volt a harmadik Orbán-kormányban.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A szervező cég ezekre tervez elkölteni 50 milliárd forintot

Információink szerint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-nél összesen 50 milliárdos kiadással számolnak (félmilliárd forint nem állami támogatás, azt szponzorációval, barterrel akarják megszerezni).

• A kiadások több mint felét, 28,4 milliárd forintot infrastrukturális fejlesztési célú, továbbadott támogatásra fordítják.
• 9,9 milliárd forintot pedig programfejlesztési célú, továbbadott támogatásra.
• 4 milliárd forinttal számolnak a rendezvények költségeinél.
• Személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot terveznek költeni.
• Reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, kommunikációs szolgáltatásokra 111 millió forintot szánnak.
• 456 millió forintot költenek egyéb szakmai szolgáltatásokra (monitoring, marketing, pályázatírás, szaktanácsadás, megvalósíthatósági tanulmányok).
• Utazási költségekre és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek.
• A grafikai szolgáltatást nyújtók is jól járnak, rájuk 166 millió forintot költenek.
• Szoftverekre 200 millió forintot, a munkaadókat terhelő járulékra 668 millió forintot terveznek.

A felsorolt kiadások 48,5 milliárd forintot tesznek ki az 50 milliárdból, a többi pénzt egyéb, kisebb tételekre költik, például ügyvédi költségekre (24 millió forint). A szervező cég a milliárdos költségvetés ellenére ingyen dolgozó önkénteseket toboroz az oldalán, ugyanis „klassz” dolog koncertek előterében karszalagot adni a „lelkes látogatóknak”.

A szervező cég közel 90 százaléka önkormányzati tulajdon. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. igazgatóságának az elnöke Navracsics Tibor, a vezérigazgatója Markovits Aliz. A 2011-ben alapított szervezetet korábban Balatoni Korona Zrt.-nek hívták, 2018-ban nevezték át, amikor az EKF cím elnyerésére pályázott. A cégadatbázis szerint a zrt. adózott eredménye 2020-ban 2 millió forint, 2019-ben -113 millió forint volt. Az értékesítés nettó árbevétele ezekben az években 166 millió forintot, illetve 3,2 millió forintot tett ki. A cég 65,3%-a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzaté, 11,31%-a Balatonalmádi Város Önkormányzaté, 11,31%-a Balatonfüred Város Önkormányzaté. A badacsonytomaji Balaton Kör Egyesület 2,26% tulajdonrészt birtokol. A balatoni vendéglátósok érdekvédelmi szervezetének az élén korábban Laposa Bence borász állt. Laposa Bence a 24.hu cikke után mondott le, miután megírták, a balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miközben ő a szervezet egyik tanácsadója. A botrány után Laposa Bence elnökségi tag lett. A veszprémi Kinizsi Invest Zrt.-nek 3,17%.-a van, a cég korábban banki szolgáltatásokat nyújtott, 2019 óta pedig befektetési társaságként működik. A balatonfüredi Balatoni Helyi Önkormányzatok Szövetsége, a sümegi Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, illetve a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprogit Kft. is birtokol egyenként 2,26%-ot.

A főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá

Az EKF-re adott 88,5 milliárd forintot két szervezet között osztották szét. 2020-ban született meg az a Magyar Közlönyben nyilvános kormányhatározat, ami szerint 2020 és 2023 között 49,5 milliárd forintot nyújtanak a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-nek. A cég számára nem máshonnan, mint a Gazdaságvédelmi Alapból biztosítottak 33,5 milliárd forintot.

forrás: Magyar Közlöny

A pénzeső alá a katolikus Veszprémi Főegyházmegye is beállt: a kormányhatározat alapján nekik 39 milliárd forintot adtak a veszprémi vár területén található műemlékegyüttesek felújítására. Azt az érsekségi főépítésztől lehetett megtudni, hogy a veszprémi vár esetében a teljes beruházás jóval az 2023-as év után, majd csak 2025-ben zárul le.

Az EKF-es pénzből tehát 2023-ra csak a felújítás egy része fejeződik be a veszprémi várban. 

A Magyar Közlönyben közölt számokból az is kirajzolódik, hogy a szervező cégnek és a főegyházmegyének adott 88,5 milliárdnak csupán az egynegyed része megy a programokra, háromnegyed részét infrastrukturális fejlesztésekre költik.

A Veszprémi Főegyházmegye stratégiai partnerként kapcsolódott be a projektbe, a kormány ezáltal forrást biztosít a veszprémi Várnegyed területén található egyházi és egykor egyházi tulajdonban lévő ingatlanok felújításához. Ezek a fejlesztések a hivatalos kommunikáció szerint az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatra való felkészülés keretében valósulnak meg. A megegyezést Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye főpásztora írta alá. A kormány által nyújtott anyagi és politikai támogatásról a 70 milliárdos vadászati kiállítást megálmodó Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes nemrég újból biztosította a várost.

2022. február elején adtak hírt arról, hogy megkezdődtek a kivitelezési munkálatok a várnegyedben. A közbeszerzési értesítőben nem találtuk meg a pályázatot, ezért levélben kerestük meg a Veszprémi Főegyházmegyét.

„A vár projekt megvalósításában részt vevő egyházi jogi személyek nem minősülnek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérőnek és a megvalósított beruházás sem tartozik e törvény hatálya alá, tekintettel annak vallási, hitéleti jellegére”

– olvasható a válaszukban. Az Átlátszó jogi igazgatója, Dr. Tóth Balázs szerint nem helytálló az érsekség érvelése.

A veszprémi vár 2019. szeptember 28-án. 2023-ban Veszprém lesz Európa Kulturális Fõvárosa. Az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó együttműködési megállapodásokat kötött a 2023-as győztes Veszprém a két másik magyar döntős várossal, Győrrel és Debrecennel, valamint a 2024-es győztes észt Tartuval Veszprémben 2019. szeptember 28-án. (forrás: MTI/Bodnár Boglárka)

A pénz kétharmadát a Gazdaságvédelmi Alapból fizetik

Információink szerint a forrásokat évről-évre a támogatási szerződés módosításával biztosítják a szervező cég számára. A legutóbbi módosítás során a források felhasználási határidejét 2024. július 31. napjára módosították.

Tehát a támogatás egy részét 2023 után a szervező cég is felhasználhatja.

A közel 50 milliárdos költségek kétharmadát, 33,5 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi Alapból finanszírozzák. A Népszava írt arról korábban, hogy sajátosan képzeli el a kormány a gazdaságvédelmet: ezen a címen nyeltek el állami cégek milliárdokat, vett az állam bélyegmúzeumot, adtak készpénzt fideszes alapítványoknak. A pénz kisebb része jutott közvetlen gazdaságvédelmi támogatásra.

Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója, Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye főpásztora és Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB2023 EKF) program megvalósításáért felelős kormánybiztos (forrás: Navracsics Tibor/Facebook)

A pénz háromnegyed részét infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét – csakúgy, mint tíz éve Pécsett

Az EKF-ről szóló viták egyik legfontosabbika, hogy a beruházásokról vagy a kulturális programokról kell, hogy szóljon a programsorozat. A magyarországi városok közül Pécs viselte először a címet, akkoriban sokan kritizálták, hogy 2010-ben erősen a beruházások felé billent a mérleg.

Százmilliók a politikai holdudvarnak: Mire költötték a Pécs 2010 projekt pénzeit? | atlatszo.hu

A művelődési házban várakozó családok nem tudják mi a következő lépés, volt, akinek csak fél órája volt összekészíteni a csomagját, miután a televízióban meglátta a háború kitöréséről szóló híreket. Helyszíni riport Záhonyból és Beregsurányból.

„Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a mi EKF-programunk – ellentétben a 2010-es pécsivel – nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál, hanem a térségi együttműködésre, az emberi és kulturális kapcsolatok építésére. Amihez kapcsolódóan vannak beruházási terveink is” – mondta Veszprém polgármestere, a Fidesz–KDNP által támogatott Porga Gyula az Indexnek 2021 őszén.

Azonban ha a számokat nézzük, az látszik, hogy a történelem megismétli önmagát. Ha a 88,5 milliárdos teljes keretet vesszük – azaz ha beleszámoljuk a főegyházmegyének adott pénzt is –, akkor 67,4 milliárd forintra rúgnak az infrastrukturális költségek, ami 76 százaléka az összköltségnek.

Összehasonlításképp: a Pécs2010-re 44,5 milliárd forint jutott, ennek túlnyomó része, 79 százaléka, mintegy 35 milliárd építkezésekre ment el. Megállapítható tehát, hogy a két kulturális főváros esetében nincs nagy különbség a pénzek elosztásában, és abban, hogy a beruházások javára billen a mérleg. (2010-ben 9,5 milliárd forint érkezett a kulturális programokra, azok kommunikációjára, illetve a projekt lebonyolítására.)

Gyorsan gazdagodó helyi cégek tarolnak a közbeszerzéseken

A közbeszerzési értesítőben három beruházást találtunk, aminél a Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft. neve szerepel mint beruházó. Az Acticity elnevezésű kulturális központ tervezése és kivitelezése 13,5 milliárd forintba kerül. A nyertes a Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft. és a VeszprémBer Építő Kft. konzorciuma lett. A munka során átalakítják a volt veszprémi Heim Pál Gyermekkórházat, ami csaknem két és fél évtizede áll üresen.

A VeszprémBer Kft.-nek a cégadatbázis szerint jelenleg három tulajdonosa van (Redling Tamás, Tuza Péter és Hajdú Attila). A 2019 végén alapított cégnek 2020-ban a 2,7 milliárd forintos nettó árbevétele 458 milliós adózott eredménnyel társult. A cég jogelődje, az azóta megszűnt, Veszprémber Zrt., amiben Garancsi István nővére, a Veszprémben élő Garancsi Mária is tulajdonrésszel rendelkezett.

ActiCity néven kulturális és szabadidőközpont nyílik meg 2023-ban, a volt gyermekkórház épületében  (forrás: Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa/Facebook)

A Digitális Élményközpont tervezése és kivitelezése 9,4 milliárd forintba kerül. A nyertes a Vemér-Szer Kft. és Swietelsky Magyarország Kft. párosa lett. A Vemév-Szer Kft. szintén egy (főként a közbeszerzési sikereinek köszönhetően) gyorsan gazdagodó vállalat: az Opten cégadatbázisa szerint 2019 és 2020 között árbevétele közel kétszeresére nőtt, 2020-ra elérte a 10 milliárdot. A Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szerint a Vemév-Szer 2021-ben 16 közbeszerzést nyert, egy évvel korábban pedig 23-at.

Az osztrák tulajdonú Swietelsky-csoport egyik tagja, a Swietelsky Magyarország Kft. A cég, amely a közelmúltban például az Iparművészeti Múzeum felújításával került be a hírekbe, arról is ismert, hogy az egyik rendszeres partnere a közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégeinek.

A Jókai Mór utca 8. szám alatti beruházás kivitelezése 1,3 milliárd forintba kerül. A nyertes egy kisebb helyi cég, a Kuti és Fia Építőipari és Szolgáltató Kft. A veszprémi várbörtön árnyékában lévő Ruttner-ház hangulatos hostelként és a börtönmúzeum fogadóközpontjaként éled újra.

Az EKF régió települései (forrás: veszprembalaton2023.hu)

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Semjén Zsolt, Magyarország nemzet- és egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program sajtótájékoztatóján (forrás: Porga Gyula/Facebook)