Miért fontos a tényfeltáró újságírás? Civil szervezetek az Átlátszó elmúlt tíz évéről

Idén 10 éves az Átlátszó, és a jubileum alkalmából megkérdeztünk néhány magyarországi civil szervezetet, hogy szerintük mik voltak az Átlátszó legfontosabb, legemlékezetesebb sztorijai és ügyei az elmúlt évtizedben. 

Társadalmi célú hirdetés

Szitás Katalin – Political Capital: Sokan nagyon bátornak éreztük Bodoky Tamást, amikor 2011-ben elindította az Átlátszót. Nehéz volt felmérni, mennyire lehet életképes egy ilyen kezdeményezés Magyarországon közép-, pláne, hosszú távon. Aztán jöttek a sztorik, az ügyek, egyre többen olvastuk az Átlátszót, egyre inkább része lett a napi rutinnak, hogy ránézzünk az oldalra, egyre több portál vette át a híreit – működött.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Számomra az egyik legemlékezetesebb ügy a forrói nyílt szavazás volt 2014-ben. A láncszavazást régóta ismertük mint a választási csalás bevett gyakorlatát, sőt, ekkor már a szavazólapról készített telefonos fotó is „bevettnek” számított, de az, hogy a Borsod megyei településen az Átlátszó tetten érte, hogy egészen egyszerűen nyílt szavazássá változtatták a voksolást, szintlépést jelentett.

Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban | atlatszo.hu

Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban

A választási eljárásról szóló törvény nem írja elő kötelezően a szavazófülkében történő szavazást: aki akar, szavazhat azon kívül is. Itt azonban nem erről volt szó. Az Átlátszó kamerája rögzítette, ahogy a választók bemutatják szavazólapjukat a szavazatszámláló bizottság egyes tagjainak, mintha bizonyítaniuk kellene, hogy jó helyre ikszeltek (aligha indokolt a feltételes mód használata).

A felderített eset – túl azon, hogy egy, a Political Capital kutatóintézettel közös projekt keretében történt – azért volt különösen megrázó, mert hiába bizonyította videófelvétel a legkiszolgáltatottabbak választójogával való visszaélést, semmi sem történt. Nem érvénytelenítették a szavazókör választási eredményét, nem ismételtették meg a szavazást, és „természetesen” a felelősöket sem érte retorzió.

Innen nézve akár feleslegesnek is tűnhet ez a tényfeltáró munka – de nem az. Már az önérték, hogy erről a jelenségről egyáltalán tudomást szereztünk, de ezen túlmenően is van hatása: a civil és a politikai szereplők is tudják, hová kell mindenképp (párt)delegáltakat küldeniük, és hogy mi mindenre kell figyelniük.

A szegények voksa – közmunka és a választás tisztaságának kockázatai | atlatszo.hu

A szegények voksa – közmunka és a választás tisztaságának kockázatai

Ligeti Miklós – Transparency International Magyarország: Az Elios-ügy feldolgozását tartjuk az Átlátszó.hu egyik leginkább kiemelkedő szakmai teljesítményének. Sokan – és nem ok nélkül – elégedetlenek a korrupciós bűncselekmények magyarországi üldözésével, a nyomozó hatóságok és az ügyészség szakmai teljesítményével. Mi magunk is gyakran fogalmazunk meg kritikát a hatóságokkal szemben mulasztásaik, a késlekedő vagy teljességgel elmaradó vádemelések miatt, hiszen ez hozzájárul ahhoz, hogy a magas szintű korrupció Magyarországon sok esetben büntetlenül marad. Az állami szervek a szándékos félrenézést ismétlődően olyan nevetséges védekezéssel próbálják palástolni, miszerint a hatóságok, úgymond, nem olvasnak újságot, ezért hivatalosan nem értesülnek az olyan korrupciós botrányokról, amelyek a sajtóban már napvilágot láttak.

Olajozott gépezet – az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéses munkái az OLAF csalás-indikátorok tükrében | atlatszo.hu

470 milliós osztalék: ennyit vett föl a 2014-es nyereségből az Elios Zrt. két ikertulajdonosa, a Green Universe és a Green Investments Kft. – ez utóbbinak volt tulajdonosa néhány héttel ezelőttig Tiborcz István, a miniszterelnöki vő. Az Elios tavalyi eredményét alapvetően a közbeszerzéses piacon érte el, a nyereség tehát közpénzből jött össze.

Ez az arcpirító hozzáállás többeket arra a feltételezésre sarkall, hogy a korrupciót feltáró, oknyomozó újságcikkek önmagukban kiválthatják a hatósági munkát, ezért nem kell mást tenni, mint a leleplező írások fölé odaírni a „vádirat” kifejezést, és a bűnügy be is van fejezve. Bármennyire is irritáló a hatóságok pökhendi pártossága, tévednek, akik azt hiszik, hogy az újságíró el tudja végezni mindazt, amire a nyomozó és az ügyész nem képes, vagy nem hajlandó. Az újságírónak amúgy ez nem is dolga.

Becker András korszakos munkája, amiben szakértő jogászokat megszégyenítő alapossággal vezeti le, hogy milyen nyilvánvaló és védhetetlen mulasztásokat vétettek a hatóságok az Elios-ügy kezelése során, az imént ismertetett szabályt erősítő kivétel. Vádirat, persze, az Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését című elemzésből sem válhat soha. Az azonban a bizonyossággal határos mértékben valószínűsíthető, hogy

a jövő nyomozói és ügyészei, amikor majd egy jobb korban újra előveszik az Elios-ügy aktáit, Becker András munkájára is támaszkodni fognak annak érdekében, hogy megértsék, mi történt a közvilágítási beruházások során, és miként hagyták futni saját hivatali elődeik a felelősöket.

Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését | atlatszo.hu

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt.

Társaság A Szabadságjogokért (TASZ): Szerintünk az Átlátszó eddigi legfontosabb projektje a KiMitTud közérdekű adatigénylő portál létrehozása és üzemeltetése, ami egy átlátható rendszer rendelkezésre bocsátásával népszerűvé tette az adatigénylést Magyarországon. Az Átlátszó érdemei elévülhetetlenek abban, hogy valóban bárki képes legyen közérdekű adatokat megismerni.

KiMitTud – Közérdekűadat-igénylések létrehozása és böngészése

A KiMitTud weboldal ahhoz nyújt segítséget, hogy bárki információkhoz juthasson Magyarország minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó szervéről, intézményéről (ezeket nevezzük itt a weboldalon összefoglaló néven adatgazdáknak), amely az állam működtetésében részt vesz vagy közpénzt költ.

Az egyik kedvenc cikkünk középpontjában is ez a bárki áll, pontosabban az, hogy mennyire kiborítja a közhatalom képviselőjét, hogy akárki követelheti tőle közérdekű adatok megismerhetővé tételét. A cikk a KiMitTudon keresztül adatot igénylő Erdélyi Katalin és a győri aljegyző közötti többfordulós levélváltást mutatja be, ami persze az adatigénylő rendszer sajátosságai miatt eleve nyilvánosságra került.

Szolgáltató állam: A győri aljegyző fenyegetőzik | atlatszo.hu

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (2) bekezdése persze egyértelműen rendelkezik arról, hogy az adatigénylő személyes adatai „csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez és a másolatkészítésért megállapított költségtérítés megfizetéséhez szükséges.”

Miután az adatigénylő újságíró felvilágosítja az aljegyzőt az információszabadsággal kapcsolatos legalapvetőbb kötelezettségeiről (arról, hogy egy magát csak egy e-mail címmel azonosító akárkinek is köteles válaszolni), az aljegyző amiatt paprikázza fel magát, hogy az általa hivatalos minőségében leírtak bizony nyilvánosak.

A Döbrögi-mentalitás és a közhatalom gyakorlóinak az információszabadsággal kapcsolatos alapvető ismerethiánya, persze, mindennapos tapasztalat, de ez a cikk azzal, hogy bemutatja, hogy a jog a nyilvánosság oldalán áll, kedvet csinálhat az olvasónak egy jó adatigényléshez.

Urbán Ágnes – Mérték Médiaelemző Műhely: Az Átlátszóról már indulásakor, 2011-ben érezhető volt, hogy új modellt teremt a magyar médiában. Ekkor még nem volt szó a független szerkesztőségek bedarálásáról, de a médiatörvény elfogadása már előrevetítette a médiarendszer átalakítását. Inkább csak sejthető, semmint tudható volt, hogy a szerkesztőségeket csak elkötelezett és támogatásra is hajlandó közösségek tarthatják életben. Az online újságírásban nem láthattunk még ilyen példát, és sokan nem is hitték, hogy a hirdetési bevételekre épülő üzleti modellben erre szükség lehet. Az Átlátszó innovációját azóta többen átvették, ma már látszódik, hogy egy független szerkesztőség számára ez lehet a túlélés záloga.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal! | atlatszo.hu

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Hálás lehet a többi szerkesztőség azért is, mert az Átlátszó rögtön az indulásakor beleállt a forrásvédelem ügyébe. Egy komolyabb akció során a rendőrség hardvert foglalt le a főszerkesztő lakásán, amit az Átlátszó jogi útra terelt. Így sikerült elérni az ún. médiaalkotmány módosítását és az újságírói forrásvédelem megerősítését. Ez csak egyike volt a nagy teljesítményeknek, az elmúlt évtizedben sok olyan sztorit köszönhettünk a lapnak, amire sokáig emlékezni fogunk.

Döntött az Alkotmánybíróság: atlatszo.hu – médiatörvény 1:0 | atlatszo.hu

A döntés alapján mind a büntetőeljárásban, mind a polgári perek során, mind pedig a közigazgatási hatósági eljárásban biztosítani kell az újságírói információforrások tényleges védelmét. Ha a törvényalkotó úgy dönt, hogy vannak olyan esetek, amikor az információforrás felfedésére kell a sajtót kötelezni, akkor ezt bíróság hatáskörébe kell utalnia.

Bakos Gábor – Energiaklub Egyesület: Nekem három emlékezetes átlátszós sztori is eszembe jut az elmúlt évekből: az egyik az Energiaklub és az Átlátszó közös akciója, amikor a Paksi Riot elment Paksra, és megmérték, hogy az atomerőmű nyáron túlmelegíti a Dunát. A másik az a luxusjachtos, magánrepülőzős cikk, ami talán elsőként mutatta be a magyar kormány és holdudvarának utazási szokásait. A harmadik pedig a nemzet földesurának rezidenciáján állomásozó katonai jármű esete, amitől még a magyar közéleti viszonyokkal nagyjából tisztában lévő állampolgárként is némileg leesett az állam.

30 fok feletti vízhőmérsékleteket mértünk a Dunában Paksnál – a hivatalos hőmérő „elromlott” | atlatszo.hu

30 fok feletti vízhőmérsékleteket mértünk a Dunában Paksnál – a hivatalos hőmérő „elromlott”

Azt gondolom, hogy ma Magyarországon alig-alig látunk olyan újságírói munkát, amely alapján képet alkothatunk arról a világról, amiben élünk. Márpedig a saját életünkről és valóságunkról igencsak jó lenne képben lennünk. Nem véletlen, hogy ennyiszer említem a „kép” szót: most végiggondolva, azt hiszem az erős képi anyagot, drónfelvételt, videót is tartalmazó anyagok maradnak meg bennem legerősebben. Talán nem csak én vagyok így ezzel, mert ezek a munkák több emberhez jutnak el pl. a közösségi médián is, amire a mai magyar médiahelyzetben nagyon nagy szükség van. Ezért tartom fontosnak az Átlátszó munkáját.

Merényi Miklós – K-Monitor: Mióta a K-Monitorban dolgozom, kezdettől én szemlézem a sajtóadatbázisunkhoz az Átlátszót. Több mint 1800 cikket vittem fel tőletek, azaz legalább ennyi cikketeket biztosan végigolvastam. Nehéz a legemlékezetesebb anyagot kiválasztani: sokszor eszembe jut például a Szijjártó jachtozásáról szóló cikkbe feltöltött hangulatvideó, ami annyira eszméletlen cool, hogy az ember ott szeretne lenni. Szintén beégtek a Mészáros-birodalomról készített drónfelvételek, ez tényleg olyan volt, amit le lehet írni, de valójában látni kell.

Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot | atlatszo.hu

Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot

Mégis a legfontosabbnak az adatvizualizációs anyagaitokat tartom. Tudom, hogy ezekkel mennyi munka van, ugyanakkor hiánypótló dokumentációi az elmúlt évek rendszerszintű átalakulásainak. Ha egyet kell kiemelnem, akkor legyen a médiapiacról szóló anyag, de hasonlóan király a Bethlen Gábor Alap-os térkép, a leggazdagabb magyarokról szóló összeállítás vagy a földárveréses térkép 2017-ből.

Térképekre és ábrákra tettük a földárverések eredményeit | atlatszo.hu

2015-ben és 2016-ban hatalmas földprivatizáció zajlott le Magyarországon. Az állam 290 ezer hektár földet kínált eladásra, és ennek kétharmadát el is adta. A legnagyobb nyertesek Mészáros Lőrincék lettek: a felcsúti polgármester és családtagjai összesen több mint 1550 hektár állami földet vettek meg. Hosszú hónapok munkája után térképeken és különböző grafikonokon mutatjuk be a földárverések eredményeit.

Nagy Bernadett – Magyar Helsinki Bizottság: Két dolgot emelnénk ki az Átlátszó tartalmaiból: az egyik a KiMitTud felület, ami bár nem cikk, mégiscsak az Átlátszó terméke, és a mi munkánkhoz is nagyon fontos. Bárki számára hozzáférhető és nagyon hatékony eszköz az állam működése feletti kontrollhoz. A másik kedvencünk ez a konténerbörtönös anyag, mert megjeleníti egy fontos szeletét a büntetés-végrehajtásra erősen ható problémáknak. Jó, hogy vagytok!

A konténerbörtönökkel a NER-cégek milliárdokat kerestek, de a teljes költség 10 évig nem nyilvános | atlatszo.hu

Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program.

Lukács András – Levegő Munkacsoport: Számos olyan cikk volt, ami nagy érdeklődéssel olvastam. Most elsőként a Horváth András ügye jutott eszembe, amiben a Levegő Munkacsoport is részt vett. Azért is álltunk ki mellette, mert a rendszerszintű áfacsalás egyúttal óriási környezetszennyezéssel is járt: rengeteg kamion ment oda-vissza a határon azért, hogy ezt az adócsalást megvalósítsa. Az Átlátszó komoly segítséget nyújtott abban, hogy az ügy széles nyilvánosságot kapjon. Az előtt és azt követően is sokszor használtam az Átlátszón megjelenő anyagokat.

Horváth András: Az adócsaló hálózatok elleni fellépés helyzete Magyarországon | atlatszo.hu

A határokon átnyúló adócsaló hálózatok alapját azok a valós gazdasági tevékenységet nem folytató ún. hiányzó vagy eltűnő kereskedők képezik, amelyeket szervezett bűnözői hálózatok kifejezetten csalárd ügyletek lebonyolítása céljából működtetnek. A magyar adóhatóságnál ezeknek a nagy érdekérvényesítő képességgel rendelkező konglomerátumoknak a megkülönböztetés nélküli ellenőrzése tabutémának tekinthető.

Majtényi László – Eötvös Károly Intézet: Indulásotokkor nyilvánosan, cikkben ünnepeltem az Átlátszót. Persze, hogy örültem, amikor kifejezetten a nyilvánosság problémahalmazával foglalkozó elméleti szakíróként is, információszabadságért felelős ombudsmanként is az állam átláthatóságának elkötelezettje voltam és vagyok. Úgy emlékszem, azzal fejeztem be, hogy Hajrá Bodoky, hajrá Átlátszó. Vagy fordítva. Biztos voltam abban, hogy jók lesztek és nem csalódtam. Amiben nem voltam biztos, az az, hogy ilyen sokáig bírjátok. Mindig ellenszélben, titkosszolgálati, rendőri zaklatások, a heccsajtó folyamatos támadásai közepette is az alkotmányos értékek elfogulatlan képviselete, a megvesztegethetetlenség, a morális megalapozottság és a kiváló újságírói és elméleti szakmai színvonal jellemezte minden általam ismert anyagotokat.

A felkérés arról szól, hogy az Átlátszó emlékezetes pillanatait idézzem fel. Sok ilyen volt, kezdve a fideszes médiatörvénynek a forrásvédelmi szabályok ürességét, visszavonhatóságát és kontraproduktivitását leleplező újságírói bátorság megnyilvánulásától. De inkább fordítanék a felkérésen és ezúttal a jövőbe tekintek. Szerintem biztosan itt az ideje, hogy a magyar választópolgárok véget vessenek a Fidesz korrupt és titokba burkolt hatalmának. Tételezzük fel, hogy ez a változás a belátható időn belül meg is történik. Azt várom az Átlátszótól, hogy a jövőbeni baloldali oligarchák, a majdani megyei nagyurak és politikai kapcsolataik, befolyásuk, bulijaik, kavarásaik feltárása ügyében, az állam működésének átláthatósága védelmében, ha ennek eljő az ideje, ugyanazzal az ádázsággal, elszántsággal lépjetek fel, mint eddig. Attól tartok lesznek ilyen újságírói feladatok és erős a sejtésem, hogy bennetek pedig ezután sem fogok csalódni.

Címlapkép: Civilizáció Facebook

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!