120 milliárd forintot elköltöttek, két irodaház és egy konyha már megépült a Paks2-projektben

Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál.

Támogatási kampány

Az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek 2007-ben kezdett új atomerőművi blokkok építéséről gondolkodni. Az Országgyűlés 2009-ben hozzájárult a paksi atomerőmű területén új blokkok építésének előkészítéséhez. Az MVM nekiállt az előkészítésnek: tájékoztató kampányba kezdett, és 2012-ben létrejött az új erőműhöz kapcsolódó munkákra a Paks II. Zrt. nevet viselő állami cég.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Orosz beruházás drága orosz hitelből

Két évvel később, 2014 elején Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírták az új blokkok építésére vonatkozó szerződést. A dokumentum értelmében az orosz állami tulajdonban lévő Roszatom fogja megépíteni a Paks 2 atomerőművet, és az orosz állam a 12,5 milliárd euró (360-as árfolyammal 4.500 milliárd forint) összköltségű projektre 10 milliárd euró hitelt biztosít Magyarországnak. A hitel kamata a megvalósítási szakaszban 3,95 százalék, utána pedig 4,5 – 4,95 százalék, ami kifejezetten magasnak mondható.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter (b) és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke (b4) a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésrõl született megállapodást ír alá Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b2) és Vlagyimir Putyin orosz államfõ (b3) jelenlétében a Moszkva környéki novo-ogarjevói államfõi rezidencián 2014. január 14-én. (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna, forrás: kormany.hu)

Az orosz hitelből 2017 decemberében lehívták az első részletet, majd elkezdték olcsóbb kamatozású piaci hitelből előtörleszteni. Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélkül miniszter az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának 2020. október 13-i ülésén tartott éves beszámolójában azt mondta, hogy eddig 23 számlát fizettek ki az oroszoknak, ebből pedig 19-et már elő is törlesztettek, és a többi 4 is folyamatban van.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nyilvántartása szerint legutóbb 2020. szeptember végén történt lehívás az orosz hitelből 72,7 millió euró, vagyis körülbelül 26,5 milliárd forint értékben. Ennek előtörlesztése még nem történt meg, vagyis jelenleg ennyivel tartozunk Oroszországnak Paks 2 miatt.

Eddig csak egy konyha és két irodaház épült

December 3-án Budapesten járt Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt a Karmelitában. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerint Orbán és Lihacsov “egyetértettek abban, hogy a beruházás ütemterv szerint halad”. Havasi elmondta, hogy az építkezés első földmunkái (résfalazás, talajszilárdítás és a munkagödör kialakítása) 2021 első felében kezdődhetnek el, a tényleges atomerőmű építés pedig akkor, ha az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) kiadja a nukleáris létesítési engedélyt – ezt 2021 őszére várják.

Orbán Viktor miniszterelnök és Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója 2020.12.03-án a Karmelita kolostorban (fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda, forrás: kormany.hu)

Az Orbán-Lihacsov találkozón elhangzott az is, hogy 2020-ban több fontos lépés történt a két új atomerőművi blokk előkészítésében, például benyújtották a nukleáris engedélykérelmet az OAH-hoz, és a felvonulási terület számos építménye megkapta a Hivatal építési engedélyét, továbbá elkezdődött az Erőmű-beruházási Központ (EBK) kivitelezése.

Ez utóbbiról mi is írtunk idén júniusban: akkor került nyilvánosságra, hogy a kormányközeli West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte a Paks II. Zrt. vonatkozó közbeszerzését, és a cég nettó 2,6 milliárd forintért vállalta a munkát.

A Paks II. Zrt. honlapja szerint jelenleg az EBK alapozó munkálatai zajlanak, és a 250 darab konténerből készülő, kétszintes, 3553 négyzetméteres, 300 fő befogadására képes irodaépületben az állami projektcég munkatársait fogják elhelyezni. A Paks II. Zrt. dolgozói a tervek szerint 2021 második felében költözhetnek majd be az épületbe.

Az EBK alapozó munkálatai 2020.11.27-én (forrás: Paks II. Zrt.)

Az erről beszámoló hírben szerepel az is, hogy “a felvonulási területen további három épület kivitelezése a végéhez közeledik. A Fővállalkozó és Tulajdonos részére épülő irodaházakban, valamint az azok mellett épülő étkező-konyha épületében jelenleg belső befejező munkálatok zajlanak.“

Ezek az új atomerőműhöz szükséges felvonulási területre tervezett 80 kiszolgáló épület közé tartoznak. Építésük 2019 júniusában kezdődött el, kivitelezésüket az orosz ASZE Mérnöki Vállalat Rt. megbízásából a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. végzi. Így néztek ki idén júniusban, és ilyenek voltak november végén:

Az eddig elkészült kiszolgáló épületek, két irodaház és egy konyha 2020. november végén (forrás: Paks II. Zrt.)

Ahogy arról augusztusban beszámoltunk, 2020 júniusában a fémáruraktárat, majd az acéltermékeket készítő műhelyt, július végén pedig a betonvizsgáló laboratórium épületét és a betonkeverő üzem vezénylő épületét engedélyezte az OAH. A Paks II. Zrt. közleménye szerint novemberben a betonkeverő üzem, valamint az acélszerelvények összeszerelési és raktározási területe is megkapta az építési engedélyt. Az állami cég azt írta nemrég, hogy várhatóan még idén elkezdődik az acél- és betonacél-szerelő üzem első épületeinek kivitelezése – a többiről egyelőre semmi hír.

A Google műholdképein is látszik, hogy eddig alig történt valami változás Paks 2 területén: csak a három kék tetős épület, a két iroda és a konyha nőtt ki a földből.

Paks 2 felvonulási területe 2018. májusi (bal oldalon) és 2020. augusztusi (jobb oldalon) műholdfelvételeken (forrás: Google Earth)

A Paks II. Zrt. honlapján közzétett idővonalon is jól nyomon követhető, hogy hosszú évek alatt alig történt előrelépés, és ugyanez derül ki az állami cég különböző vezetői által készített 2018-as, 2019-es és 2020-as ppt-beszámolókból is, amelyeknek több oldala szinte teljesen megegyezik egymással. Ez persze nem csoda, hiszen nem sok újdonságról lehet beszámolni, és a valóság egyelőre messze elmarad a látványtervektől.

Látványterv (forrás: Paks II. Zrt.)

Az idei év elején derült ki, hogy a Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát. A Paksi Atomerőmű érdeklődésünkre nem árulta el, hogy miért ilyen magasak a bontási költségek, és hogy hova fogják elszállítani a bontás során keletkező építési hulladékot.

A piaci négyzetméterárak többszöröséért bonthat épületeket a Paksi Atomerőműnél a Föld-Trans

A Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát.

28 milliárd forint értékű közbeszerzés

Ahhoz képest, hogy alig épült még valami, két állami cég már közel 28 milliárd forint értékben kötött különböző közbeszerzési szerződéseket az új atomerőművel kapcsolatban. Az egyik a projekt koordinálására létrehozott Paks II. Zrt., a másik a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. (PIP), ami a környező területfejlesztésért felel.

Ez utóbbit Paksi Ipari Park Kft. (innen a PIP) néven 1997-ben Paks önkormányzata alapította, és 20 évig a város (valamint 2000 és 2005 között a Paksi Atomerőmű Rt.) tulajdonában volt. 2017-ben az államé lett, majd 2018-ban nevet változtatott. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő akkor derítette ki, hogy a PIP majdnem 5 milliárd forint értékben vásárolt ingatlanokat Szekszárdon, Pakson és Fadd-Domborin, politikailag jól helyezkedő tulajdonosoktól.

Hadházy: milliárdokért vett ingatlanokat a paksi ipari park, fideszesek járhattak jól

A korábban önkormányzati, ma már állami tulajdonban lévő, a paksi ipari parkot üzemeltető PIP Nonprofit Kft. 2017 óta majdnem 5 milliárd forint értékben vásárolt ingatlanokat Szekszárdon, Pakson és Fadd-Domborin. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a politikailag jól helyezkedő tulajdonosok az ügyleten sokat kereshettek, emiatt feljelentést tesz.

Kigyűjtöttük a Közbeszerzési Értesítőből a két állami vállalat által kiírt és eredménnyel zárult tendereket, az így készült táblázatunk itt megtekinthető.

Összesítésünk szerint a Paks II. Zrt. és a PIP Kft. eddig összesen nettó 27,8 milliárd forintot költött el közbeszerzéseken.

A tetemes összeg 77 tételből tevődik össze, melyek között van 2 millió forintos és 800 milliós megbízás is. Milliárdos szerződés négy darab van összesen 22,7 milliárd forint értékben, vagyis ezek teszik ki a végösszeg nagy részét.

Az elsőt 2015-ben kötötte a Paks II. Zrt. nettó 8 milliárd forint értékben a Mecsekérc Zrt.- vel és az ÁKMI Kft.-vel, amelyeknek földtani kutatást kellett végezniük az új blokkok miatt. A részletes eredményeket közadatigénylésben kértük ki a Paks II. Zrt.-től, és 2017-ben nyilvánosságra is hoztuk. Az anyagból az derül ki, hogy a paksi atomerőmű és a tervezett bővítés alatt tektonikailag aktívnak minősülő törésvonal fut, és tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat találtak a környezetében a felszínen. Emiatt nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásainak, mégis engedélyt kapott.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.

A listán a második milliárdos tétel a már említett Erőmű-beruházási Központ (EBK) kivitelezése, amelyre a Paks II. Zrt. 2019. augusztus végén írta ki a közbeszerzést. A tender eredménye 2020 júniusában lett nyilvános: az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint a munkára a Laterex Zrt., a Merkbau Építőipari Kft. és a West Hungária Bau Kft. (WHB) pályázott, és a nyertes a WHB lett nettó 2,6 milliárd forintos ajánlattal.

A WHB tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét, amikor elkezdett kitörni a közvilágításos botrány. A Forbes 2019-es összeállítása szerint Paár Attila a 45. leggazdagabb magyar 32,9 milliárd forintos vagyonával. Ami persze nem csoda annak fényében, hogy a WHB egyike azoknak a cégeknek, amelyek az elmúlt években sorrra nyerik a milliárdos közpénzes megbízásokat.

Újabb NER-siker: a WHB építi a Paks II. Erőmű Beruházási Központját 2,6 milliárdért

A West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte a Paks II. Atomerőmű Zrt. tárgyalásos eljárását, így nettó 2,6 milliárd forintért építheti fel az Erőmű Beruházási Központját. A WHB tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István tulajdonrészét a közvilágítás-botrányról elhíresült Eliosban, és akit jelenleg a 45. leggazdagabb magyarként tartanak számon.

A paksi tenderek listáján a harmadik milliárdos tétel is a NER-hez kötődik. A PIP 2020 májusában írt ki közbeszerzést a a következő négy év tervezési feladataira, és az EU-s közbeszerzési értesítőben októberben jelent meg az eredmény: a nettó 6,7 milliárd forintos keretszerződést közös ajánlattevőként az Óbuda-Újlak Zrt., a Győrber Kft., valamint a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. nyerte. 

A Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. tulajdonosa a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt., és a Mészáros család többi cégéhez hasonlóan rendkívül sikeres vállalkozás: a 2017-ben alapított cég 2 év alatt megtizenötszörözte a bevételeit, a nyeresége pedig 7,7-szeres növekedést produkált ebben a rövid időszakban.

A Mészáros-gyerekek tervezőcége többmilliárdos munkát kapott a paksi atomerőműnél

Az Óbuda-Újlak Zrt.-vel és a Győrber Kft.-vel konzorciumban nettó 6,7 milliárd forintos ajánlattal a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. nyerte az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó területfejlesztésért felelős állami vállalat tervezési feladatokra kiírt közbeszerzését. A Mészáros-gyerekek tervezőcégének ez az eddigi legnagyobb közpénzes megrendelése – majdnem hétszerese a tavalyi egész éves bevételüknek.

A paksi közbeszerzési listán a negyedik milliárdos tétel egészen friss: december 8-án jelent meg a közbeszerzési értesítőben, hogy a PIP nettó 5,2 milliárd forint értékű keretszerződést kötött mérnöki feladatok ellátására a Főber Zrt. és a Special Consult Kft. párosával.

Plusz a veszteség

Persze a közbeszerzéseken eddig elköltött 27,8 milliárd forint mellett vannak egyéb költségek is, hiszen a két állami cégnek működnie is kell, és ez is óriási összegekbe kerül.

Ahogy korábban megírtuk, a PIP 2017 végén került állami tulajdonba, és 2019-ben kezdte el a fizikai munkálatokat: nettó 298 millió forintot költöttek a paksi ipari park belső út- és közműhálózatának bővítésére, és 245 milliót az inkubátorház irodaterületére. Idén végre többszöri nekifutás után sikerült 162 millióért autókat bérelniük, novemberben pedig vettek egy traktort is 40 millióért.

Az Opten adatbázisa szerint a cégnél 143-an dolgoznak, és az elmúlt három évben (amióta az államé) összesen 2,8 milliárd forint veszteséget termelt. Azt sajnos nem lehet tudni, hogy pontosan mire mennyit költ a PIP, mert a honlapján – a törvényi előírásokkal ellentétesen – semmilyen közérdekű adat nem elérhető. Ezért közadatigénylésben kértük ki a cégtől az elmúlt három évben kötött, 5 millió forintnál drágább szerződések listáját. Ha kapunk választ, közzétesszük majd az adatokat.

A 2012-ben alapított Paks II. Zrt.-nél az Opten adatbázisa szerint 455-en dolgoznak, vagyis már a bérköltség is sokba kerül. Emellett nyilván rengeteg egyéb költségük van, amelyeknek azonban csak részét – 2018 decemberéig visszamenően – teszik közzé a honlapjukon.

Azt tehát a Paks II. Zrt. esetében sem tudni, hogy pontosan mire mennyit költenek, a cégmérlegekből azonban pontosan látszik, hogy mennyire költséges fenntartani egy évek óta húzódó projektért felelős céget. A Paks II. Zrt. alapítása óta veszteséges, és minden évben egyre nagyobb mínuszt hoz össze – eddig összesen bő 11 milliárd forint veszteséget termelt.

Hat év alatt összesen 15 milliárd forintot költött a Paks II. Zrt. bérekre, fizetésekre

Miután az RTL Híradó megtudta, hogy összesen 41 vezető kap 2 millió forintnál is magasabb fizetést a paksi atomerőmű bővítéséért felelős állami vállalatnál, megnéztük, hogy a Paks2 projektcég megalakulása, azaz 2012 óta összesen mennyit költöttek a fizetésekre.

Duna-híd 92 milliárdért, laktanyafelújítás 6500 orosz munkásnak

Szintén a Paks 2 projekt költségeit növeli az atomerőmű bővítése miatt kitalált új Duna-híd, amit Lázár János jelentett be 2015-ben. A Kalocsa és Paks közötti híd építését azzal indokolják az illetékesek, hogy így majd a Duna túloldaláról is könnyebben át tudnak járni az emberek dolgozni az atomerőműbe.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) 2019 végén írta ki a közbeszerzést a híd építésére és az ahhoz kapcsolódó úthálózat fejlesztésére. A tender eredménye idén szeptemberben lett nyilvános: a munkát nettó 91,2 milliárd forintos ajánlattal a Duna Aszfalt nyerte. 

Nyáron összegyűjtöttük, hogy a Lady Mrd luxusjachtot birtokló, és azon Szijjártó Péter külügyminisztert utaztató Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1052.000.000.000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól. A Paks-Kalocsa közötti híd jól illeszkedik ebbe a sorba.

Hivatalos: Szíjj László Duna Aszfaltja nettó 92 milliárd forintért építheti meg az új Duna-hidat

A Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László cége tovább gyarapodhat egy újabb állami megbízásnak köszönhetően. A Duna Aszfalt építheti ugyanis az új Duna-hidat Paks és Kalocsa között a kapcsolódó úthálózattal nettó 92 milliárd forintért. A NIF “csak” 80 milliárdra becsülte a költségeket.

De a hídon kívül rengeteg járulékos költsége lesz még a paksi bővítésnek. Például az atomerőművet (majd) építő orosz munkásoknak szállásokat kell építeni, ezt elvileg a PIP fogja megoldani, többek között a Kalocsán található Foktői úti laktanya felújításával, ahol 6500 embert terveznek elhelyezni. Ennek (várható) költségeiről még nem közöltek semmit.

Ahogy a cikk elején említettük, Orbán Viktor miniszterelnök és Alekszej Lihacsov Roszatom-vezérigazgató december elején tartott találkozóján az hangzott el, hogy a Paks2-projekt első földmunkái 2021 első felében kezdődhetnek el. Azt azonban nem tudni, hogy a tényleges beruházás mikor kezdődik el és fejeződik be, azt pedig megsaccolni is képtelenség, hogy mennyibe fog kerülni mindennel együtt.

Erdélyi Katalin

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az eddig elkészült kiszolgáló épületek, két irodaház és egy konyha 2020. november végén (forrás: Paks II. Zrt.)