Belharc dúl a gödi városvezetés soraiban, a csörte egyetlen nyertese a magyar kormány

Harc indult a gödi önkormányzaton belül Balogh Csaba polgármester támogatói és támadói közt, amelyben személyi és pártpolitikai ellentétek egyaránt szerepet játszanak. Az eldurvult csörte egyetlen nyertese a magyar kormány, amely a testületben lévő politikai káosszal is indokolja a város egy részének einstandolását, és a Samsungtól származó adóbevétel elvételét.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Újabb rekorddal szárnyalta túl a június 29-én tartott, 10 és fél órás önkormányzati ülés hosszát a gödi testület: múlt pénteken 13 órán át üléseztek a képviselők. Elsőként Fülöp Zoltán (LMP) és Lőrincz László (DK) alpolgármesterek sürgősséggel benyújtott előterjesztéséről döntöttek.

A fideszes, LMP-s, DK-s és jobbikos képviselők megszavazták, hogy fegyelmi eljárás induljon Balogh Csaba (Momentum) polgármester ellen.

Tisztségéből a fegyelmi eljárás idejére, maximum 30 napra függesztették volna fel Baloghot, s erre az időre Fülöp Zoltán vette át volna a helyét.

A polgármester viszont megvétózta a döntést, így a testület július 31-én újratárgyalja a felfüggesztés ügyét. A fegyelmi eljárás megindulása miatt a felfüggesztés időtartama így maximum 15 nap lehet. Az események további alakulását azonban bizonyára befolyásolni fogja, hogy az ellenzék Balogh mellett álló tagjai a testület feloszlatását akarják kezdeményezni.

A történtek megértéséhez érdemes az előzményeket is áttekinteni, az ellenzéki képviselők közti konfliktus ugyanis korábbra nyúlik vissza. Az alpolgármesterek Baloghgal szembeni vádjai már hónapok óta témái a kormánypárti sajtó “leleplező” cikkeinek. A fideszes orgánumok (Origo, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, stb.) hetente számolnak be a DK-s és az LMP-s alpolgármestert ért sérelmekről és az ellenzéki frakcióüléseken elhangzottakól, a momentumos polgármester alkalmatlanságát taglalva. Mindez sajátos „összhangot” feltételez a polgármester tevékenységét kifogásoló kormánypárti és ellenzéki szereplők közt.

A fideszes propagandamédiában, az alpolgármesterek Facebook-posztjaiban és a legutóbbi két testületi ülésen elhangzott azonos tartalmú kifogások és vádak a következők: a polgármester autoriter módon vezeti a várost, nem vonja be a testületet a döntésekbe, a veszélyhelyzet idején hozott döntéseiről sem egyeztetett az önkormányzat tagjaival. Bírálói szerint a különleges gazdasági övezet létrehozása miatti alkotmányjogi panaszt is úgy nyújtotta be Balogh Csaba, hogy nem kérte ki erről az összes képviselő véleményét.

Lőrincz László, Göd alpolgármestere

Válasz Balogh Csaba állításaira Azt állítja Balogh Csaba, hogy „visszavontam az alpolgármesterek megbizatását”. Ezzel szemben az igazság az, hogy Fülöp Zoltánnal Göd Város alpolgármesterei vagyunk….

Emellett eltiltotta alpolgármestereit a gödi Samsung-gyárral és a kormányzattal való tárgyalásoktól, helyette “saját emberét, Mészáros Lőrinc barátját” vitte magával a tárgyalásokra. Ezek a tárgyalások azonban kudarccal végződtek, hiszen a kormány egyedül Göd városát büntette a különleges gazdasági övezet létrehozásával és a város adóbevételeinek elvonásával. Emellett a bírálók szerint Balogh Csaba kétes hátterű gazdasági szereplőket szolgál ki. Így közbeszerzési tanácsadói szerződést kötött Lucsik Jánossal, a Sólyom Airways egykori ügyvezetőjével, aki az Opten-adatbázis szerint cégvezetéstől eltiltott személy. Emellett a Samsung-gyár miatti lakossági kárigények orvoslására önkormányzati támogatással pertársaság létrehozását kezdeményezte, amivel a Samsung terjeszkedése ellen hergeli a lakosságot és csak magának akár politikai tőkét kovácsolni.

„Nagykoalíció” a Fidesszel

A felsorolt vádak többsége a veszélyhelyzet utáni testületi üléseken el is hangzott a fideszes és a Baloghgal szembeforduló ellenzéki képviselők részéről. Az októberi választáson győzelmet arató ellenzéki összefogás ugyanis szétesett: az LMP-s Fülöp Zoltán és a DK-s Lőrincz László, valamint egy DK-s és egy jobbikos képviselő külön frakciót alakított Göd Fejlődéséért néven. A szakítást választó ellenzéki képviselők így szembekerültek a Balogh Csaba polgármesterrel (Momentum) és az őt támogató két momentumos és egy párbeszédes képviselővel. S mivel a gödi testület Fidesz-frakciója szintén négy tagból áll, a tizenkét tagú önkormányzat három egyforma létszámú politikai csoportosulásra esett szét.

A veszélyhelyzet utáni első önkormányzati ülésen azonban a testület inkább kétosztatúnak tűnt. A Fidesz- és Göd Fejlődéséért frakció ugyanis a legtöbb napirendi pontban leszavazta a momentumos polgármester veszélyhelyzet idején hozott határozatait, Baloghnak az alpolgármesterek elleni fegyelmi eljárásáról szóló előterjesztését pedig levette a napirendről. Az újdonsült ellenzéki frakció tagjai és a fideszes képviselők számos Balogh által kötött szerződés felmondásáról is döntöttek.

Így a Településellátó Szervezet élére kinevezett Lantos Péterrel is szerződésbontásról határoztak. Annak ellenére döntöttek így, hogy Lantos pályázatát korábban a testület a legjobbnak ítélte, és a TESZ élén eddig végzett tevékenységét is megfelelőnek találta. Ugyanígy szerződésbontást szavaztak meg a gyanús hátterűnek ítélt közbeszerzési tanácsadóval és helyette a legdrágábban dolgozó és a közbeszerzésekben nem jártas Rácz ügyvédi irodát bízták meg a munkával. Viszont visszahelyezték a Gödi Nonprofit Szolgáltató Kft. élére azt a Dr. Tóth Ágnes ügyvédet, akit a DK javaslatára, pályáztatás nélkül neveztek ki korábban, és akinek Balogh a különleges jogrend idején felmondott elégtelen munkavégzés miatt. Megszüntették az önkormányzat katasztrófavédelmi referensének, Borbíró Mihálynak, „Mészáros Lőrinc barátjának” az alkalmazását is. (A katasztrófavédelmi szakember Óbarok egykori polgármestereként valójában csak ismeretségben állt Mészáros Lőrinccel.)

Mivel a polgármester Samsunggal folytatott tárgyalásait a testület nyolc tagja „kudarcosnak” ítélte, helyette Fülöp Zoltán alpolgármestert bízta meg a Samsung és a különleges gazdasági övezet ügyében folytatott tárgyalásokkal. Az elfogadott határozat szerint a testület a jövőben azt is elvárja tagjaitól, hogy

„a Samsung SDI és a különleges gazdasági övezet tekintetében önállóan semmilyen nyilvános nyilatkozatot ne tegyenek”

Balogh polgármester ezek után július 17-én újratárgyaltatta a szerinte Göd érdekeit sértő és a város működését ellehetetlenítő határozatokat. A Fidesz- és a Göd Fejlődéséért frakció tagjai viszont újra megszavazták ezeket, több esetben hangoztatva, hogy nem mindig Balogh döntéseinek tartalmával van bajuk, hanem az egyeztetés hiányával.

Olyan határozatokat is elfogadtak, amelyek közül Szinay József jegyző többet jogilag aggályosnak nevezett. Így azt a Szervezési és Működési Szabályzat átalakítását célzó határozati javaslatot, mely tanácsnoki rendszert vezetne be a gödi önkormányzatban. A jegyző állásfoglalása szerint viszont az önkormányzati törvénnyel eleve ellentétes az SZMSZ-módosítás előterjesztése, ilyet ugyanis csak a polgármester nyújthatna be. Valamint aggályosnak minősítette a jegyző tervezett módosítás több pontját, így a tanácsnokok alkalmazását is.

A tanácsnoki rendszer mintája egyébként Dunakeszi önkormányzata lehetett a gödi DK-s képviselők számára, ahol tanácsnokok „segítik” a testület tevékenységét. Lőrincz László gödi alpolgármester kabinetfőnöke, Lukácsi Bálint például a dunakeszi önkormányzatban lát el ifjúságvédelmi és drogprevenciós tanácsnoki feladatokat.

Az abszurd mozzanatokban egyébként is bővelkedő rekordhosszúságú ülésen a törvényességi aggályokat többször megfogalmazó jegyzőt a DK-s Lőrincz László meg is gyanúsította a momentumos polgármester támogatásával.

A jegyzői állásfoglalások ellenére a Baloghgal szembenálló képviselők rendre azt hangoztatták, hogy majd a Kormányhivatal dönt a megszavazott határozatok törvényességéről.

Balogh Csaba hatáskörét csökkentették azzal is, hogy polgármesterként  a korábbi 16 millió helyett csak 200 ezer forint összeghatárral köthet szerződéseket. A polgármesternek arra az érvére, hogy eddig több mint száz szerződést kötött a testület által is ismert feladatokra 200 ezres összeghatár fölött, Pintér György (Fidesz-KDNP), a Pénzügyi Bizottság elnöke közölte: Balogh eddig nem nyújtotta be ezeknek a szerződéseknek az összesített, részletes listáját. Szilágyi László (DK) képviselő szerint pedig akár hetente többször is össze lehet hívni az önkormányzatot, ha „nagy összegű” szerződésekről kell dönteni.

A Samsung-beruházás a tét

A gödi különleges gazdasági övezetről szóló rendelet fogadtatásáról és a testületen belüli ellentétekről az Átlátszó áprilisban már beszámolt. Megírtuk, hogy a kormányrendeletre a polgármester és a vele konfliktusban álló alpolgármesterek, illetve az őket támogató képviselők eltérően reagáltak.

Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön

A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.

Balogh Csaba “Nem adjuk Gödöt!” szlogennel tiltakozást hirdetett a város területét megcsonkító és az önkormányzatot megsarcoló kormányrendelet ellen, a tiltakozáshoz a lakosság egy része is csatlakozott. A Baloghgal konfliktusban álló ellenzéki képviselők viszont más hangot ütöttek meg: egy Orbán Viktornak és Szijjártó  Péternek írt nyílt levélben kijelentették, hogy Göd előző, fideszes városvezetéséhez hasonlóan mindenben készek együttműködni a kormánnyal és semmivel sem kívánják gátolni a  Samsung-beruházást. Végül a testület minden tagja aláírt egy közös állásfoglalást is, melyben kijelentették: szeretnék elérni a gödi különleges gazdasági övezetről szóló rendelet “feloldását” és az ügyben tárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal.

Ugyanakkor Balogh Csaba és a Momentum az Alkotmánybíróságnál is panaszt tett és az Európai Uniónál is vizsgálatot kért a jogsértőnek tartott kormányrendelet ellen. Emellett a polgármester a veszélyhelyzet idején bírósághoz is fordult a döntés kapcsán. A kormányrendelet következtében ugyanis az önkormányzat ki lett zárva a gödi iparterülettel kapcsolatos összes engedélyezési eljárásból. Bíróság elé került annak kivizsgálása is, hogy már a katasztrófavédelmi engedély kiadása előtt megindultak a Samsung második gyárának építkezései, sőt az engedély törvényi feltételéül szabott közmeghallgatásra is csak utólag került sor.

Most viszont ezeknek a pereknek a leállítását is megszavazta a Fidesz- és a Göd Fejlődéséért frakció. Emellett Fülöp Zoltánnak, a Göd Fejlődéséért frakció vezetőjének szavazott bizalmat a testület a Samsunggal folyó tárgyalásokban.

Tízszeresére nőhet a veszélyes anyag mennyisége a Samsung gödi gyárában

A termelés bővítését tervezi, s ezért felső küszöbértékű veszélyes üzem besorolást kért a hatóságoktól a Samsung gödi gyára. A lakosság egy közmeghallgatáson kérdezhette a cég és a katasztrófavédelem képviselőit a baleseti kockázatokról. A helyieket azonban nemcsak egy esetleges katasztrófa lehetősége, hanem a növekvő gyár negatív környezeti hatásai is aggasztják.

A döntést magyarázhatja, hogy Fülöp alpolgármester a Göd Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségében már jó kapcsolatot épített ki a Samsung vezetőségével. Az alapítvány által szervezett februári jótékonysági sportbál legnagyobb támogatója a gödi Samsung SDI volt. Bár a bálról készítendő beszámoló február óta nem került a testület elé, a résztvevők és a helyi sajtó is hírt adott az eseményről. Az alpolgármesterek Samsunggal kiépített jó viszonyának köszönhetően a Samsung SDI többmilliós támogatást adott a bál megrendezéséhez, amely rendkívüli eredményesnek bizonyult, ezért jelentős támogatáshoz jutottak a gödi sportélet szereplői.

Fülöp Zoltán az önkormányzati választás előtti kampányban ilyen kritikával írt a gödi Samsung-beruházásról: „Annyit lehet csak tudni, hogy a gyár vezetői nem mondanak igazat az ellenőrzésekről, az építésben résztvevők történeteire elutasítás a válasz. Azt nyugodtan leírhatjuk: ÍGY nem szabad egy veszélyes üzemet telepíteni, lakóövezet mellé pedig különösen nem. (…) Az építkezés látszólag teljesen ötletszerűen folyik, folyamatos az építési tervek módosítása, a tervektől eltérő építkezés. Senki sem látja azt a szabad, felvehető fizikai munkaerő tömeget, aki sorban állna a gyárkapuban a felvételért. Senki nem tudja (vagy árulja el), mikor kezdődött a gyártás, meddig tart a „próbaüzem”, mikortól „éles”, melyik építési ütem mikor kezdődik vagy ér véget. Nem tudjuk, miért jön ide, nem tudjuk, mit akar, ezért azt sem tudhatjuk, mikor dönt úgy, hogy elmegy.”

Alpolgármesterként a testületi üléseken viszont a Samsunggal való jó partneri viszonyt hangsúlyozta.

Megkérdeztük Fülöp Zoltánt, hogy a Gödi Összefogás októberi győzelme után milyen eredményeket sikerült a Samsung-gyárral való tárgyalás(ok)on elérnie, mit tart Balogh polgármester hibájának s milyen új stratégiával szeretné eredményesebbé tenni a jövőben a tárgyalásokat.

Fülöp válasza szerint ő csak egy decemberi alkalommal kapott engedélyt tárgyalásra. Eredményként az alábbiakat sorolta fel „a jelenleg elkezdett bekötőúttal párhuzamos második építési út (Topolya dűlő) kiépítésének levétele a tervekből, a Samsung részéről nyitottság közös monitoring rendszer kialakítására, a munkavállalók rendezett elszállásolásában való együttműködésre, környezetbarát üzem létrehozására és a folyamatos együttműködésre”. Emellett a gyárvezetés igényét fejezte ki a korábbi önkormányzati határozatban foglalt iparűzési adó szint (1,4%) mielőbbi bevezetésére.

A későbbiekben azonban a polgármester nem engedte Fülöp Zoltánt tárgyalni a Samsunggal. Balogh Csaba ugyanis nehezményezte, hogy decemberben Fülöp egyedül tárgyalt a gyárvezetéssel.

A konkrét jövőbeli terveiről Fülöp ezt a válaszolta: „Jóslásokba nem bocsátkozhatok, csupán reményeket tudok kifejezni. A képviselő testület által jóváhagyott kooperációs irányvonalban magam is jobban hiszek, mint az eddig követett konfrontációs politikában. A jelenleginél rosszabb helyzet már aligha lehet, innen ki kell mozdulni. Hiszem, hogy van kiút – ezt kell megtalálni. Már a tárgyaló személyének változása is lehet olyan üzenet, ami előre lendíti az ügyeket. Erősen remélem, hogy belátható időn belül sikerekről tudunk beszámolni.”

Balogh Csabát is kérdeztük arról, hogy szerinte melyek voltak a tárgyalások eredményei. Szerinte nincs szó konfrontációról, kezdetben a Samsunggal és a kormánnyal is eredményesnek bizonyultak a tárgyalások. Sikerült elérni, hogy a gyár köré tervezett négysávos út egy részét az iparterületen belül építse meg a Samsung, s hogy az M2-ről egy újabb lehajtó épüljön a gyár déli végéhez.

Balogh szerint inkább a magyar döntéshozók és hatóságok zárkóztak el azon igények és elvárások elől, amelyeket a város biztonsága érdekében fogalmaztak meg a tárgyalásokon: így a riasztórendszer kiépítése ügyében viták kezdődtek a katasztrófavédelmi hatósággal. A polgármester más nyilatkozataiban és nekünk is elmondta, hogy a különleges gazdasági övezet létrehozása váratlanul érte.

A döntéssel a kormány elvette a lehetőséget, hogy a gyárbővítés környezetvédelmi, építési engedélyezésébe az önkormányzat beleszólhasson.

Ezt a polgármester még nagyobb gondnak nevezte, mint az önkormányzat adóbevételtől való megfosztását.

Csakhogy a város külső védelmi tervének kidolgozásában a polgármesternek mindenképpen részt kell vennie. Ha azonban a Balogh Csaba felfüggesztéséről és jogköreinek elvételéről dönt a gödi testület Fidesz-DK-LMP-Jobbik kombója, az ellehetlenítheti a város biztonságát szolgáló további tárgyalások folytatását.

Eljárást indított az Európai Bizottság

A Gödön zajló események összefüggésben lehetnek az Európai Bizottság 2019. októberében megindított eljárásával is, ami a Samsung SDI-nak adott 108 millió eurós állami támogatás ügyében indult. Az eljárásról szóló Összesítés és a Bizottság Magyarországnak szóló levele idén áprilisban jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Eszerint a Samsung SDI beruházási projektje, a Gödön épülő gyár kivételes jelleggel részesíthető regionális beruházási támogatásban, mert  „új eljárási innováción” alapul. A támogatás viszont csak akkor hagyható jóvá, olvasható a szövegben, „ha 1. teljesülnek egyes, a projektnek a regionális fejlődéshez való hozzájárulására, a támogatás megfelelőségére és a választott támogatási formára, a támogatás formális és érdemi ösztönző hatására, valamint a támogatás arányosságára vonatkozó minimumkövetelmények; 2. a támogatás nem gyakorol nyilvánvaló negatív hatást a versenyre és a kereskedelemre; és 3. a támogatás pozitív hatásai nyilvánvalóan túlsúlyban vannak a negatív hatásokkal szemben.”

Az Összesítés megállapításai szerint ez az ösztönző hatás további vizsgálatot igényel. Ugyanakkor a Bizottság kételyeinek is hangot ad, hogy a beruházás az érintett térség regionális fejlődésére valóban kedvező hatást gyakorol, s hogy a támogatás megfelelő módon segíti elő az érintett térség sajátos regionális hátrányainak kezelését.

Terjeszkedik a Samsung-gyár, Göd iparvárossá válhat, a környékbeliek aggódnak

„A jövő költözött be Gödre” – újságolta örömmel Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusban, a Samsung SDI elektromosjármű-akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén. A 2018-tól évi 50 ezer akkumulátor gyártását tervező, 100 milliárd forintból megvalósuló gigaberuházás valóban jelentős változásokat hozott – és továbbiakat is hozhat még – Göd életében, ám kérdéses, hogy a helyiek valóban ilyen jövőről álmodoztak-e.

A magyar államnak küldött levél szövege további fontos részleteket tartalmaz arról, hogy a magyar állam milyen ígéreteket tett a Samsung-beruházás Pest megyére gyakorolt  fejlesztő hatására vonatkozóan. A fejlesztendő régióban 1200 munkahelyet nyújtana a beruházás, a képzett magyar munkaerőt pedig a budapesti Műszaki és a gödöllői Szent István egyetemekkel való együttműködéssel biztosítanák.

Az ígért feltételek megvalósításához vélhetően a gödi gazdasági övezet létrehozásával is elősegítené a magyar állam. A Pest megye tulajdonába került gödi ingatlanok, az adóbevétel Dunakeszi, Göd, Csomád és Sződ közötti megosztása és a fejlesztendő Pest megyei régióban tervezett munkahely-teremtés egyaránt egybecsengenek az EU-nak tett ígéretekkel.

A gödi önkormányzatban zajló harc mindenképpen „jól jön” a magyar kormánynak. Jól mutatja ezt, hogy Tuzson Bence országgyűlési képviselő meg sem említette a gödi önkormányzatot abban a videóban, melyben a különleges gazdasági övezet problémáinak megoldásáról készült. Tuzson Bence a videóban csak a megyei elnökkel tárgyal a gödi gazdasági övezetről.

Göd lakói azonban nem szeretnék, ha továbbra is a fejük felett döntenének a városukban épülő gigaberuházásról. Ezért a Göd-ÉRT civil egyesület felkérte Tuzson Bencét, hogy hallgassa meg a gödiek véleményét is az ügyben. Az országgyűlési képviselő azonban egyelőre nem is reagált a civilek levelére.

Alig döcög a gödi Samsung-gyár fejlesztése, Tuzson Bence mégis mesés bevételt jósol

Eredménytelen lett az a pályázat, amit decemberben írt ki a gödi önkormányzat egy helyi ipari park létrehozására. Az épülő Samsung-gyár állítólagos bővülési szándéka miatt viszont kivágtak Gödön egy 25 hektáros erdőt, s még további 25 hektárnyi földet vásárol meg, vagy sajátít ki az önkormányzat a gödi földtulajdonosoktól.

Bodnár Zsuzsa

Fotó: Göd város Facebook oldala. A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. A szerző a Göd-ÉRT Egyesület elnöke.

Frissítés (2020. július 29.): Cikkünk korábbi változatában tévesen írtuk, hogy Lukácsi Bálint referens, mert kabinetfőnöki tisztségét tölt be, tévesen írtuk, hogy a DK tagja, mert jelenleg független, korábban az LMP tagja volt. 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!