Törvénysértő ellenőrzést tartott a katasztrófavédelem Bige László gyárában

A tavaly őszi, rendőrséggel közös razzia után a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén május végén szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét. Közben viszont a szolnok megyei katasztrófavédelemnek érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében. A jogszabályok szerint ezért a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak összeférhetetlenséget kellett volna jelentenie maga ellen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál.

Bige László szolnoki gyárában, a Bige Holding Kft.-nél tavaly novemberben nagyszabású razziát tartott a rendőrség és a katasztrófavédelem. A rendőrség azt közölte, hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoznak.

Idén májusban Bigét gyanúsítottként hallgatták ki, és két napig őrizetben tartották: a rendőrség tájékoztatása szerint vesztegetéssel gyanúsítják. Május végén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét, az üzletember pedig azt nyilatkozta, hogy személyes bosszúhadjárat zajlik ellene.

Az Átlátszó most megtudta, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak 2017-ben, 2018-ban és még 2019. június elején is szerződése volt a szolnoki műtrágyagyárral tűzátjelzés fogadására.

Az érvényben lévő jogszabályok szerint viszont a katasztrófavédelmi igazgatóságok az összeférhetetlenség elkerülése érdekében nem folytathatnak ilyen szolgáltatást a saját illetékességi területükön.

A tűzátjelzés fogadását ugyan a tűzoltóság végzi, de annak felettes szerve a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, és az szedi be a szolgáltatás ellenértékét is. Vagyis a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (JNSZ MKI) egyrészt pénzt kapott Bige gyárától, másrészt ellenőrizte azt, és ezt követően saját hatáskörben hatósági eljárást indított a gyárban folyó tevékenység leállítására.

 

Közadatigénylésünkre adott válaszában a JNSZ MKI elismerte, hogy még 2019. június 8-án is érvényben lévő szerződésük volt a Bige Holding Kft.-vel tűzátjelzés fogadására. Korábban a megyei katasztrófavédelem azt közölte, hogy 2017-ben és 2018-ban is volt ilyen megállapodásuk a szolnoki gyárral. Információink szerint a szerződéses viszony nagyon régen, valamikor a 2000-es években kezdődött.

Mi az a tűzjelző-szolgáltatás?

Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint meghatározott épületekben (pl. iskolák, kórházak, hotelek, börtönök, templomok, színházak, áruházak, sportcsarnokok, üzemek, nagy irodák) beépített tűzjelző berendezést kell kiépíteni. Ez az épületben tartózkodókat hangjelzéssel figyelmezteti, de a készülékek jelzéseiről a tűzoltóknak is értesülniük kell. Ehhez az épület fenntartójának a legtöbb esetben szerződést kell kötnie egy szolgáltatóval, ami ezt az úgynevezett távfelügyeletet végzi.

Magyarországon több biztonságtechnikai cég is foglalkozik ezzel a tevékenységgel, de a katasztrófavédelemnek is van ilyen szolgáltatása. A 42/2011. (XI. 30.) BM rendelet szerint ugyanis a hivatásos tűzoltóságok több tevékenységet is végezhetnek térítés ellenében, és ezek egyike a tűzjelző berendezések felügyelete.

A szolgáltatás lényege, hogy a megyeszékhelyi tűzoltóság a híradóügyeleti helyiségében elhelyezett készülék segítségével napi 24 órában biztosítja a tűzjelző rendszerek távfelügyeletét. Ennek keretében a szolgálatban lévő hivatásos tűzoltók fogadják a tűzjelző berendezések tűz- és hibajelzéseit, majd értékelik a beérkezett adatokat, és baj esetén megteszik a szükséges intézkedéseket: értesítik a megbízót, küldik a tűzoltóautókat. Az adott igazgatóság pedig a szerződött ügyfeleknek minden hónapban kiállítja a számlát a szolgáltatási díjról.

Tehát a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok a tűzoltóparancsnokságok személyi állományát és ingatlanait használják egy piaci szolgáltatáshoz, amivel pénzt keresnek.

A fentebb hivatkozott 42/2011. (XI. 30.) BM rendelet azonban kimondja azt is, hogy “A hivatásos tűzoltóság nem végezhet saját illetékességi területén olyan szolgáltatást, amelynek tekintetében hatósági, szakhatósági tevékenységet végez”, illetve “a tűzátjelzések fogadását nem végezheti szolgáltatásként, amennyiben a tűzátjelzést jogszabály vagy hatósági kötelezés írja elő”.

Vagyis a katasztrófavédelmi igazgatóságok a saját megyéjükben csak korlátozottan bizniszelhetnek, és nem lehetnek távfelügyeleti szolgáltatói azoknak az épületeknek, amelyeknél a tűzátjelzést jogszabály vagy hatósági kötelezés írja elő.

Az meglehetősen érdékes lenne, ha a katasztrófavédelmi hatóság képviselői egy eljárás során azt a tűzjelző rendszert ellenőriznék, aminek a távfelügyeletét a saját szolgálatban lévő kollégáik látják el. Pláne, hogy a távfelügyeletért a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője – vagyis az ellenőrzött ügyfél – szolgáltatási díjat fizet a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak.

Ilyen esetek elvileg nem történhetnek meg, mert a hatóságnak kizárást kéne jelentenie maga ellen összeférhetetlenség miatt. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 23. § (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy „Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.”

Úgy tűnik azonban, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság nem jelentett összeférhetetlenséget, így fordulhatott elő az, hogy ellenőrizte Bige gyárát, miközben szerződése volt vele.

A cég egyébként régóta jó kapcsolatot ápol a katasztrófavédelemmel, rendszeresen tartanak itt kisebb-nagyobb gyakorlatokat, ahogy erről több MTI-fotó is tanúskodik. 2008-ban az EU-HUROMEX gyakorlat egyik helyszíne volt a szolnoki vegyi üzem területe, a Tisza Mentőcsoport pedig 2012-től a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „kapcsolatrendszerére építve” itt gyakorlatozik.

A Bige László elleni hadjárat kronológiája

A műtrágyakirályként emlegetett Bige László szolnoki gyárában 2018 novemberében nagyszabású razziát tartott a rendőrség és a katasztrófavédelem, akik összesen 300 fővel vonultak ki a helyszínre, és az éjszakát is ott töltötték. Akkor az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata azt mondta, hogy az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.

2019 májusában a 24.hu megtudta, hogy Bige Lászlót gyanúsítottként hallgatták ki, és két napra őrizetbe is vették. Az Átlátszó megkeresésére a rendőrség akkor azt közölte, hogy Bigét vesztegetéssel gyanúsítják.

Június elején szintén a 24.hu írta meg, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei  Katasztrófavédelmi Igazgatóság felfüggesztette a szolnoki gyár működési engedélyét hiányosságokra hivatkozva, de azokról részleteket nem árultak el.

Bige akkor interjút adott az RTL Klubnak, és közölte, hogy ha nem rendeződik a helyzet, akkor örökre bezárja a 250 embert foglalkoztató üzemet. Azt is elmondta a csatorna híradójának, hogy szerinte egy személyes bosszúhadjárat folyik ellene, mert a gyárban az elmúlt 20 évben nem találtak semmilyen környezetvédelmi szabálytalanságot, és a katasztrófavédők is többször a most leállított üzemben gyakorlatoztak.

Június közepén Bige az Inforádiónak arról beszélt, hogy „oligarchikus maffiatámadás” zajlik ellene, a Klubrádiónak pedig azt nyilatkozta, már tavaly megüzenték neki, hogy vagy elhagyja az országot, vagy börtönbe kell mennie.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Védelmi Kirendeltségének katasztrófavédelmi szakemberei egy gyakorlaton vízzel semlegesítik a kiömlött veszélyes anyagot Szolnokon, a Bige Holding területén 2012. november 15-én.  (MTI Fotó: Mészáros János)