A nagypolitika a Tisza-parti városban is beszállt a labdarúgásba. Az egyik helyi klub, a SZEOL SC a harmadosztályban küzd a feljutásért, a másik, a Szeged 2011 a második vonalban a kiesés elkerüléséért. Az Orbán Viktort lelkesen támogató Kiss-Rigó László püspöknek a kormányfő barátja, Garancsi István cége építi a nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is alkalmas stadiont. A rivális csapatnál megjelent a miniszterelnöki tanácsadó Habony Árpád baráti köre: a helyi vállalkozó, aki átadta Habony-közelbe a SZEOL-t, korábban csöndben megvált a szegedi közintézményeknek ételt szállító, milliárdos forgalmú cégétől is.
Szegedet is elérte a stadionépítési hullám. Még 2013-ban, az év utolsó közgyűlésén döntött az akkor jobboldali többségű közgyűlés arról, hogy az Etelka soron, a lepusztult Felső Tisza-parti stadion helyén 3 milliárd forintból épüljön fel egy korszerű, ötezer néző befogadására alkalmas futball aréna.
Akkor még úgy tűnt, hogy 2014-ben elkezdődik a munka és két év múlva, 2016 őszén átadják a tízezresre bővíthető stadiont, amelyet 15 évig saját költségén kell üzemeltetnie a győztes pályázónak. A jelentős sportberuházás költségeinek egy részét a tervek szerint az MLSZ által engedélyezett tao-s pénzek, másik részét a költségvetés biztosította. Volna.
A pályázati kiírás ugyan még megjelent. A városi hírek már akkorarról szóltak, hogy a Szeged 2011-Grosics Akadémia akkor NB III-as csapatát üzemeltető, a Szeged-Csanádi római katolikus egyházmegye tulajdonában álló Szeged 2011 Labdarúgó Sportszolgáltató Kft. pályázik. Csakhogy közbeszólt a nagypolitika, s emelt is a téten.
Orbán Viktor miniszterelnök 2014 februárjában Szegeden jelentette be, hogy mégsem a Felső Tisza-parton, hanem a Dorozsmai úti volt Napfény kemping több mint tízhektáros területén épül fel az új szegedi stadion.
Kormányhatározat született arról, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye térítésmentesen megkapja a Dalerd Erdészeti Zrt. 3 hektáros ingatlanát, egy kormányrendelettel a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt lett. A Magyar Közlöny 2016. december 17-i számában pedig az jelent meg, hogy a 2017. évi költségvetésben a kormány 9 milliárd 700 millió forintot csoportosít át egy 8176 férőhelyes futballstadion és egy konferenciaközpontot is magába foglaló Szegedi Ifjúság Centrum kialakítására.
A baloldali városvezetés támogatja a stadion-beruházást. Botka László polgármester, az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltje azt mondta, minden olyan fejlesztés mögé odaáll, ami hozzájárul a város fejlődéséhez, márpedig ez a beruházás szerinte ilyen. „A püspök úr hozta a jó szándékot” – jelentette ki szokásos szegedi évértékelőjén januárjában.
Kevésbé lelkes a helyi Jobbik. Tóth Péter, a párt szegedi szervezetének elnöke, országgyűlési képviselőjelöltje szerint a városban nincs olyan futballélet, ami indokolttá tenné egy többezres stadion építését, ő inkább új egészségügyi és szociális centrumot építene. „Az látszik, hogy Orbán Viktor haveri köre és kedvenc püspöke jár jól az építkezéssel. A Market a kivitelező, mely Garancsi Istvánhoz köthető” – fogalmazott.
Közpénzcunami a püspöki futballba
A Szeged-Csanádi Egyházmegye megbízásából megvalósuló nettó 9,4 milliárd forintos projektet a budapesti Market Építő Zrt. végezheti egy tavaly októberi közbeszerzési közlemény szerint, több ajánlat nem is érkezett a nyílt közbeszerzési felhívásra. Az úgynevezett opcionális tételekre a 9,4 milliárd forinton felül 2,5 milliárdos nettó ajánlatot tett a Garancsi-cég.
Innentől felgyorsultak az események: Orbán Viktor barátja, Garancsi István cége, a Market Építő már tavaly ősszel megkezdte a területrendezést, és a tervek szerint egy év múlva átadják a centrum első ütemében épülő stadiont. Garancsi egyébként maga nyilatkozta, hogy jó barátok Orbán Viktorral, ráadásul az üzletember, mint a Szeged–Csanádi Egyházmegye gazdasági tanácsának volt tagja a püspök számára sem idegen.
A létesítmény, ha kész lesz, a Magyar labdarúgó Szövetség (MLSZ) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) legmagasabb, négyes kategóriájú besorolású, akár nemzetközi, Bajnokok Ligája vagy Európa Liga-mérkőzések lebonyolítására is alkalmas – olvasható a Magyar Építők oldalán. A Market honlapján viszont egyelőre nem szerepel a beruházások között a szegedi sportlétesítmény.
A részvételi felhívásban a stadionépületen túl még szerepel B-F ütem is. Az „ütemek” magyarul annyit jelentenek, hogy az aréna mellé a tervek szerint fedett rendezvényközpontot, sportcsarnokot és grundfoci pályát is építenek, valamint egy 260 férőhelyes amfiteátrumot is kialakítanak, ezzel lesz teljes a Szegedi Ifjúsági Centrum.
Klub a futottak még kategóriában, de a püspök szeret migránsozni
A stadionnal megajándékozott Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi megyéspüspök által 2009-ben alapított Szeged 2011-Grosics Akadémia 19 ponttal – a húsz csapatos Merkantil Bank Liga NB II 17. helyén – várja a tavaszi nyitányt. Ugyanennyi pontja van a mögötte lévő, már kieső helyen álló Budafoki MTE-nek is, eggyel kevesebbet, 18 pontot gyűjtött a 19. Csákvári Aqvital FC. A tökutolsó Swietelsky-Soproni VSE 12 pontos. A bajnokságot, sportnyelven szólva a tabellát, a Magyar Testgyakorlók Köre, azaz az MTK Budapest vezeti, 52 ponttal.
A Szeged 2011-nek az egyházmegye a tulajdonosa, élén Kiss-Rigó László püspökkel, aki egyrészt fociőrült, az MLZ megyei területi igazgatósága társadalmi elnöke, s maga is labdarúgó. A püspök köztudottan Orbán Viktor lelkes híve. Bármikor képes és kész is a kormány (Orbán Viktor) álláspontját támogató nyilatkozatra. Akár a katolikus egyház, pontosabban a Vatikán álláspontjával szembemenve a menekültekről, akár az időközi hódmezővásárhelyi polgármester-választásról legyen szó.
A kormány az elmúlt években többszörösen is kifejezte háláját a püspök iránt. Legutóbb például decemberben döntött arról a kormány, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye 20 milliárd forintos támogatást kap iskolaépítésre annak örömére, hogy 2030-ban lesz ezer éves az egyházmegye.
A Szeged-Csanádi Egyházmegye honlapján ezzel kapcsolatban egyre több részlet derül ki. Olvasható például püspöki nyilatkozat, mely szerint a 2030-as millenniumra való készülődés célja „elsősorban nem a fizikai, hanem a lelki, szellemi megújulás, küldetéstudatunk megfogalmazása. Távolinak tűnhet az időpont, de amit most teszünk, azt már az évforduló jegyében valósítjuk.” Kiss-Rigó László hangsúlyozta, nem az egyházmegye találta ki az említett célokat, hanem Szeged kulturális és társadalmi környezete fogalmazott meg kéréseket feléjük.
Harminchat tantermes iskolát tervez létesíteni az egyházmegye Szegeden, amely általános és középiskolát is magában foglal. A nyolc évfolyamos általános iskolára négy évfolyamos gimnázium épül, ami kétnyelvű tancsoportokkal működik majd. Magyar–román, magyar–szerb, magyar–szlovák és magyar–ukrán csoportokat tervezünk.
Az egyházmegyéhez visszakerült belvárosi Tóth Péter-palota is, amelyben várhatóan jövő szeptemberben kezdheti meg működését az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnázium. A megyés püspök szerint a minisztérium, az egyetem, a szülők és tanárok egyaránt felkérték őket arra, hogy vegyék át az iskola fenntartását.
A SZEOL SC és Habony árnyéka
Ha fociban még nem is, klubok számában Szeged vetekszik Barcelonával. A másik, a bajnoki mérkőzéseit Szegeden, de nem a SZEOL-stadionban, hanem az SZVSE-pályán játszó szegedi futballcsapatnál, a feljutásért küzdő NB III-as SZEOL SC-nél szinte a sportcentrum építésének megkezdésekor, tavaly ősszel tulajdonosváltás történt, ami sokakat meglepett.
A szegediek többsége – mármint azok, akiket érdekel a helyi labdarúgás – még mindig abban a hiszemben drukkol a SZEOL SC-nek, hogy az az egykor számos sportágban, köztük labdarúgásban, női és férfi kosárlabdában, vízilabdában, atlétikában, küzdősportokban is jelentős sikereket elérő Szegedi Egyetemi Atlétikai Club (SZEAC)-utód Szegedi Egyetemi és Olajipari Sport Club.
Pedig ez nem így van. Ugyanis a mai SZEOL SC a Tisza Volán SC utóda. A klubot egy 2011-ben alapított szegedi kft. működteti.
Az NB II-ből tavaly kiesett, jelenleg NB III-as focicsapat nem is a helyiek által még ma is SZEOL-pályaként emlegetett, lepusztult Felső Tisza-parti stadionban, hanem az épülő nyolcezres stadiontól alig párszáz méterre, a SZVSE-stadionban játssza bajnoki mérkőzéseit. A SZEOL-pályán egyébként az 1960-as, FTC elleni mérkőzésen volt az azóta megdönthetetlennek tűnő nézőcsúcs: a fővárosi csapat győzelmét, a később aranylabdás Albert Flórián gólját 30 ezren látták.
A klubot működtető kft korábbi tulajdonosa, Mányi József tavaly októberben váratlanul kiszállt a szegedi futballéletből. Mányi a Ker-Gasztro Kft. tulajdonosa, a szegediek pedig onnan „ismerik”, hogy a Suli-Host Kft. volt tulajdonosaként ő adta a tízórait, ebédet, uzsonnát a szegedi bölcsödékben, óvodákban, iskolákban, sőt, némelyik közintézményben is.
Biztosra vehető, hogy Mányi Józsefnek nem lett elege a futballból. Hiszen nem sokkal később az ország másik végében bukkant fel: a Quaestor-csőd által megtépázott ETO FC Győrnek lett a tulajdonosa. Vannak, akik szerint Mányit „rábeszélték” a váltásra, amit nehéz lenne alátámasztani, de nem elképzelhetetlen, hiszen a SZEOL SC nem maradt sokáig tulajdonos nélkül. Az új tulajdonos a Ridikül Magazin Kft. lett, ezt elsőként az Index írta meg.
Itt bukkan fel Habony Árpád árnyéka: a cég tulajdonosa az Apropó Média Produkciós Kft., ami 2016-ig a Habony bizalmasaként ismert Halkó Gabriella Erzsébeté – ha úgy tetszik: Jáksó László volt élettársáé – volt, jelenlegi tulajdonosa pedig Halkó régi üzleti partnere, Blázy András Péter.
De nem csak ez a kapocs a Habony-Halkó-Blázy tengelyben: a SZEOL SC ügyvezetője, szakosztáyvezetője a szegedi Halkó Pál, Halkó Gabriella testvére.
Halkó Gabriella a TV2 gazdasági és stratégiai igazgatója. Övé az a BrandLab Kft., amely, ahogy az Átlátszó kiderítette, havi nettó 15 ezer forintért bérelt ki a Szépművészeti Múzeumtól tíz, összesen 290 milliós értékű festményt, amelyeket aztán Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó ex-anyósa által az V. kerületi önkormányzattól bérelt lakásban tartottak.
Sokan arra számítanak, hogy az elkövetkező években egy különös harc bontakozhat ki Orbán Viktor odaadóan szolgáló hívei, Habony és Kiss-Rigó között, de beszéltünk több olyan személlyel is, akik bennfentesnek számítanak Szeged sportéletében, és egybehangzóan az a véleményük, a gazdasági érdekek mentén mindketten jól megférnek ezen a piacon: ömlenek a tao-pénzek és az állami támogatások.
Volt, aki ennél is tovább ment: szerinte a tulajdonosváltással megkezdődhettek az előkészületek arra, hogy 2019-ben, a nyolcezres stadion átadása után a Szeged2011 és a SZEOL SC egyesüljön, a klub neve pedig SZEOL SC esetleg SZAC (Szegedi Atlétikai Club) lesz, színe kék-fehér, a címere a régi, diszkoszdobó címer lesz.
Gazdát cserélt az aranytojást tojó tyúkocska
Történt más érdekesség is az egykori SZEOL-tulajdonos üzletember cégcsoportjában. Pár hónappal azelőtt, hogy átadta volna a SZEOL-t a Habony-közeli Ridikülnek, Mányi József megvált a Szeginvest Zrt. nevű cégétől is. Az új egyedüli részvényes a bajai Sztipanov Marin lett, aki 2013-ig szintén érdekelt volt a cégben.
A Szeginvest önmagában nem tűnik nagy falatnak, évek óta egy fillér árbevételt nem termelt, szolid párezres veszteséggel gazdálkodik. Csakhogy egy nappal később a Szeginvest, szintén egyedüli tulajdonosként be (pontosan vissza-) került az évente 2,5 milliárd forint körüli árbevételt produkáló Suli-Host nevű cégbe, amelyből szintén távozott Mányi József, illetve fiatalabb rokona, Mányi Péter is, aki az egyik ügyvezető volt.
A Suli-Hostról már említettük, hogy szegedi közintézményekben viszi a menzát a kétezres évek óta. A város honlapjáról letölthető legfrissebb szerződésük 2016-ban született, és még öt éven át, egészen 2023 júliusáig hatályos. A melléklet oldalakon keresztül sorolja a közintézményeket – zömében iskolákat, óvodákat, kollégiumokat -, ahol a cég étkezést: általában tízórait, ebédet és uzsonnát, kollégiumokban reggelit és vacsorát is, közhivatalokban csak ebédet szolgáltat.
A Közbeszerzési Értesítő eredményközlő hirdetménye szerint ez egy 8 milliárd forintos tender volt. A két vesztes pályázó Fidesz-közeli cégnek mondható. A Junior Vendéglátó Zrt. tulajdonosában igazgatósági tag Gál András Levente volt igazságügyi közigazgatási államtitkár testvére. Az S-Gast Kft. pedig ahhoz a sándorfalvai cégcsoporthoz kötődik, amely Hungast néven tarolt a fideszes települések beszerzésein, s amelyet Bánki Erik fideszes politikushoz szokás kötni a közéleti sajtóban.
Levélben kérdeztük Mányit, mi áll a Szeged-Győr klubváltás hátterében, s arról, összefügg-e a tranzakció a másikkal, azzal, hogy túlad biztos megrendeléssel rendelkező, remekül prosperáló menzacégén is, de egyelőre nem kaptunk választ.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
