Etikai vizsgálatot kért az ügyvédi kamarától a gyanúsítottak ügyvédje ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója a kémkedéssel gyanúsított üzletemberről szóló cikkeink miatt. A rendőrség kiemelt bűnügyi szerve szerint ugyanis az üggyel kapcsolatos beszámolók és az általunk megjelentetett dokumentumok befolyásolhatják a tanúkat. A hét elején aztán teljesen váratlanul és minden előzmény nélkül bejelentették, hogy befejezik az eljárást és szerdán iratismertetést tartanak.
Tavaly ősz óta vizsgálják a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vagyonvédelmi Osztályán, hogy az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak, Maxin Norbert és társa hat, illetve nyolc évvel ezelőtt kémkedtek-e az Amerikai Egyesült Államoknak, az IMF-nek és a Svájci Alapnak.
Az eljárásban nem csak az a furcsa, hogy az állítólagos bűntettek elkövetése óta ennyi év telt el, hanem az is, hogy az ügy dokumentumai nincsenek titkosítva, így a gyanúsítottak védője beszámolhatott az ügyről a sajtónak.
Korábbi cikkeink a fideszes kémügyről
Nagyon kellemetlen a Fidesznek a legújabb magyar James Bond – közreadjuk a levelét
Milliárdos sikkasztásgyanú az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember becsődölt vállalkozásánál
Az IMF képviselőjét és egy amerikai katonatisztet is gyanúsítottként hallgatnák meg a kémügyben
Ezen írások közül hármat sorolt fel a Nemzeti Nyomozó Iroda a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének megküldött levelében, Maxin Norbert védőjével, Kertész Gusztávval szemben etikai vizsgálatot kérve. Arra hivatkozva írta ezt Bezsenyi Mihály NNI-igazgató Bánáti Jánosnak, hogy a cikkek a kitett dokumentumokkal, valamint a gyanúsított Facebook-oldala problémát jelentenek, mert „alkalmasak a tanúk befolyására.”
Az igazgató hangsúlyozta, hogy „a védő az ügyfelek érdekeit képviseli, illetve a tőle kapott feladatokat hajtja végre”, de jogerős bírósági döntés van arról, hogy Maxin Norberttel nem lehet interjút készíteni.
Kicsit fából vaskarika módjára alakul a történet, mert a kérelem másik részében a nyomozó iroda vezetője épp azt jegyzi meg, hogy az elutasított újságírói kérés miatt folyik ilyen módon a közvélemény tájékoztatása. Ami „etikai kérdéseket vet fel” a parancsnok szerint.
S hogy mit gondol erről a kamaránál felnyomott ügyvéd, Kertész Gusztáv? „Az NNI el akarja hallgattatni a kémügy védőjét” – összegezte véleményét a védő az Átlátszónak.
„Az NNI bejelentése nem kevesebbet állít, mint hogy a sajtón keresztül befolyásolni kívánom a tanúkat. Ezt a feltételezést visszautasítom, az önmagában is képtelenség. Az, hogy ilyen egy hatóság tagjában felmerülhet, illetve, hogy ily módon próbálja akadályozni a védőt munkája végzésében, ismét a pártállami időket idézi. Jelzem, a jelen, átpolitizált ügyben nyilván kényelmetlen a nyilvánosság a hatóságnak és más személyeknek.”
A védő megjegyezte azt is, hogy számított valami kedves meglepetésre, valamilyen retorzióra, de leginkább egy adóhatósági ellenőrzésre gondolt. „Persze nem akarok ötleteket adni.”
Nem tudják a nyomozók, mit kezdjenek a külföldiekkel
Nem igyekeznek a rendőrök a szerintük a kémkedésben részt vett külföldi személyek kifaggatásával, pedig korábban az NNI munkatársai úgy gondolták, hogy az információkat átvevő személyek is elkövethették a bűntettet. Esetükben – fejtették ki egy jelentésben – még vizsgálják, hogy amikor az megtörtént, diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élveztek-e. Maxin Norbert védője panaszt jelentett be amiatt, hogy rendőrség elutasította az érintettek kikérdezését.
Az Átlátszó megkereste a Fővárosi Főügyészséget, ahonnan az Átlátszót a nyomozó hatóság sajtóosztályához irányították, valamint azt közölte, hogy „tervezett nyomozati cselekményről (így külföldi személyek esetleges kihallgatásáról), illetve a nyomozás irányának meghatározásáról” nem adnak tájékoztatást.
Amennyiben helyt adnak a védő kérésének, akkor csak azokat a külföldi állampolgárok tudja azonnal kihallgatni a rendőrség, akik nem rendelkeznek mentességgel. Azok esetében, akiket véd a diplomáciai mentességük, esetleg jogsegélyek révén lehet valamit lépni, azok miatt azonban az eljárás igencsak elhúzódhat.
Kertész Gusztáv felhívta a figyelmet arra is, hogyan alakultak az elmúlt két hónap történései: azután, hogy a bíróság döntött Maxin Norbert előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról, tízórás házkutatást tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Maxin édesanyja lakásán és édesapja orvosi rendelőjében, Kertésznek pedig rejtélyes körülmények között eltűnt, majd megkerült a táskája a Maxin-ügy irataival.
„A nyomozóhatóság egy általam indítványozott tanú kihallgatásáról úgy értesít, hogy véletlenül se tudjak jelen lenni. Természetesen prominens közéleti személyiségről van szó. És talán a legfontosabb: az ügyben már több mint egy hónapja indítványoztam az érintett külföldi személyek meghallgatását, de minimálisan esetleges diplomáciai mentességük fennálltának megállapítását. Ezt a nyomozóhatóság nem bírálja el, majd az indítványt, miután ismételten beadom, elutasítja. Vajon miért? A nyomozóhatóság feladata nem a tényállás teljes körű felderítése lenne?”
„Egy ilyen politikai jellegű büntetőügyben ügyfelem és a védelem jogait álláspontom szerint leginkább a nyilvánosság védi. Ezt továbbra is fenntartom, bármi legyen is a következő retorzió” – jelezte Kertész Gusztáv, hogy a jövőben miként fog eljárni.
Ha tanúkat akar valaki az ügyvéd felhasználásával befolyásolni, akkor azt nem a sajtóban megjelentetett cikken keresztül teszi – válaszolta az üggyel kapcsolatos kérdésünkre Tóth Balázs, az Átlátszó és a Helsinki Bizottság jogásza.
„Hallottunk már olyanról, hogy egy vádlott a védőjét jogilag tiltott célra használta, de ezt soha nem a sajtóban megjelent cikkek útján tette. Ugyanis a büntetőeljárásról szóló törvény szerint abban az esetben, ha bizonyítható, hogy az előzetesen letartóztatott a védővel való kapcsolattartás felhasználásával a tanúk befolyásolására, és ezzel együtt az eljárás sikerének meghiúsítására törekszik, akkor őt a bíróság az eljárásból kizárhatja. Vagyis ha a konkrét esetben az ügyészség úgy véli, hogy ez az eset áll fenn, akkor nem etikai vizsgálatot kell kérnie, hanem a védő kizárását kell indítványoznia.” – magyarázza Tóth.
Ami a kérdés elvi részét illeti, a jogász szerint a terület valóban furcsán szabályozott, hiszen a vádlott maga rendelkezik az általa megismerhető információkról. Így ha az ügyvédjének felmentést ad a titoktartási kötelezettség alól a nyilvánosság irányába is, akkor az ügyvéd a megismert információkat publikálhatja is. Ez elvileg járhat az eljárás sikeréhez fűződő érdek sérelmével is.
Ugyanakkor ezt a veszélyt ellensúlyozza az a szabály, hogy a vádemelésig a terhelt sem fér hozzá minden büntetőeljárási irathoz, csak azokhoz, amelyek megismerése nem sérti az eljárás érdekeit, illetve amelyekre az előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványt alapozták. Mindebből valóban állhat elő érdekellentét, de a sajtó tájékoztatásával kapcsolatos szabályok csak a hatóságokra vonatkoznak, így azok ma nem kérhetők számon az ügyvédeken.
„Nem példanélküli, bár nem sokszor tapasztalható, hogy a nyomozó hatóság nem ért egyet azzal, hogy mi fér vagy mi nem fér bele az ügyvéd védői minőségében kifejtett tevékenységébe” – közölte az Átlátszóval Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre.
Bánáti szerint az ügyvédnek is be kell tartania a büntetőeljárás szabályait, ugyanakkor előfordulhat, hogy a nyomozás során a hatóság és a védelem érdekei ütköznek. „Az illetékes kamara a rendőrség bejelentését természetesen minden esetben kivizsgálja” – mondta a MÜK első embere.
Hack Péter büntetőjogász kérdésünkre arra hívta fel szerkesztőségünk figyelmét, régi problémát jelent az, hogy jogilag nincs megfelelően tisztázva, hogy a nyomozás során keletkezett iratokat hogyan lehet felhasználni.
„A Pestisrácok honlapján jelent meg a Vizoviczki László vesztegetési ügyével kapcsolatos operatív felvétel, aminél úgy tűnt számomra, hogy azt maga a titokgazda adhatta ki a sajtónak. De más ügyekben is tapasztalható volt, hogy a hatóság szivárogtatott ki információkat egy büntetőeljárásról, ugyanakkor azt nem engedélyezte, hogy a gyanúsított nyilatkozzon.”
Így előfordult, hogy egy terhelt, kockáztatva hogy eljárás indul ellene és le is tartóztatják, saját maga hozza nyilvánosságra a nyomozás anyagait, mint tette azt a Sukoró-ügyben Császi Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt jogi igazgatója. Hack felidéz egy olyan esetet is, amikor valaki a gyanúsítotti meghallgatása után hazaérve azzal szembesült, hogy minden, amit ott elmondott, a Kurucinfón már olvasható.
„Mindezek miatt elvileg mondhatja a hatóság, hogy a büntetőeljárás során közzétett nyomozati dokumentumok hátráltatják az ügy sikeres lezárását vagy befolyásolhatják a tanúkat, ugyanakkor maguk a hatóságok is felhasználhatják ugyanezeket az iratokat tisztességtelen eljárásra.” – vélekedik a büntetőjogász.
„Az ellenzéki időktől fogva részt vettem a Fidesz politikai tevékenységében. Jó viszonyt ápoltam Varga Mihállyal és titkárával, Tóth Attila Simonnal. Akivel együtt számos gazdaságilag és politikailag fontos ügyben vettünk részt.” – nyilatkozta Maxin Norbert a nyomozás során.
A másik gyanúsított, B. Béla 2006-2007-ben Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter politikai és gazdasági tanácsadója volt, majd miután távozott a Maxin érdekeltségébe tartozó Arcade Kft-től, 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba került. Innen 2013-ban átigazolt a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-hez, ahol egy éven át dolgozott.
A kémkedés gyanúja miatt indult büntetőeljárással kapcsolatos, a Legfőbb Ügyészséghez írt panaszait B. Béla az egyik fideszes káderfoglalkoztató hely, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. stratégiai tanácsadójaként jegyezte. Sőt, a nála megtartott házkutatás során lefoglalt informatikai eszközökről úgy nyilatkozott, hogy azok a külügyminisztérium felügyelete és irányítása alá tartozó MNKH tulajdonában vannak.
Mindezek miatt a Jobbik többször kérte a Fidesztől, hogy adjon valamilyen tájékoztatást az eljárással kapcsolatban, de ez eddig nem történt meg.
Miközben a rendőrség azt jelezte az ügyvédi kamarának, hogy Maxin Norbert védője akadályozza a nyomozást, váratlanul és minden előzmény nélkül bejelentették, hogy befejezik az eljárást, és július 13-án, szerdán iratismertetést tartanak.
Kertész Gusztáv érthetetlennek tartja a történteket, ugyanis három héttel ezelőtt arra hivatkozva hosszabbították meg védence előzetes letartóztatását, hogy a nyomozó hatóságnak még számos nyomozati cselekményt kell elvégeznie.
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!