Görögország képtelen megbirkózni a menekültválsággal

Amióta teljesen lezárták a balkáni útvonalat, Makedóniától északra kiürültek a menekülttáborok. Ez persze nem jelenti azt, hogy megszűnt a válság, hiszen továbbra is jönnek  a menekültek, csak más utakon. A március 20-al életbe lépő török-EU paktum szigorúan szabályozza a menekültek helyzetét az Égei-tengeren, de ennek a betartása akadozik mind a török, mind a görög oldalon. Videóriport.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A hivatalos adat szerint idén április 27-ig 154 661-en érkeztek Görögországba. Ők mind az Égei-tengeren keltek át, a többségük március 20.-a előtt. Ezeknek az embereknek a státusza sokkal szabadabb, mint a március 20 után érkezőké, mert aki e dátum előőtt jöttek, gyakorlatilag szabadon mozoghatnak Görögországban. Ez magyarázza azt, hogyan került olyan hatalmas tömeg Idomenibe.

Idomeni, ahogy erről már többször írtam, egy sebtében összetákolt, nem hivatalos tábor a görög-makedón határon, tulajdonképpen egy tehervonat átrakodó pályaudvar. A hivatalos kommuniké szerint 10 500 ember van jelenleg ott, elsősorban szírek, kisebb számban irakiak, majd afgánok, és ezeken túl még minden más náció, akik eddig is megfordultak a balkáni útvonalon.

De ez a szám valójában nem fedi a valóságot, mert ez csak Idomenire vonatkozik. Tőle 10 perc autózásra már egy másik tábor létesült, ez a Neakavala-i tábor 4000 fővel, aztán néhány km-re a másik irányban ott van a Charso-i tábor, szintén négyezres tömeggel, és ha az ember dél felé autózik az autópályán, akkor néhány km-re találunk egy benzinkutat, ahol úgy 3300 ember sátrazott le, ez az Eko tábor, az azonos nevű benzinkút után.

Ez összesen több mint 21 ezer ember! Ahol ennyi kilátástalan ember van egy helyen, ott automatikusan megnő a feszültség, és nagyon nehéz kezelni a helyzetet. Elég egy szikra, mondjuk néhány nap szakadó eső.

Görögország képtelen megbirkózni a menekültválsággal from atlatszo.hu on Vimeo.

Az idomeni táborban Elodie Lemal, a UNHCR munkatársa segített eligazodni. Ő mesélte, hogy az itt lévők már mind regisztrálnak itt Görögországban, mert ez az egyetlen és egyben az első legális lépés ahhoz, hogy tovább utazzanak. Ez újdonság az eddigi gyakorlathoz képest, amikor a menekültek tavaly inkább összetépték, eldobták a reg papírjaikat.

Most más a helyzet, de egy biztos: mindenki tovább akar utazni – de a határ, ami eddig nyitva volt, most már majd két hónapja zárva, így erre nem mehetnek. Ha megvan a regisztráció, akkor több lehetőség között választhatnak. Van, aki menedékjogot kér a saját jogán, a körülményeire hivatkozva, de sokan kérnek családegyesítést is.

Itt is több variáció van, van arra példa, hogy a családfő már tavaly nyáron átment valamelyik európai országba – például Magyarországon keresztül, ahogy egy-két általam megkérdezett család mesélte – és erre hivatkozva kérnek családegyesítést, de arra is van példa, hogy az apa már bent van Görögországban, a család viszont csak március 20. után érkezett, és most egy úgynevezett fogvatartó táborban, például a leszboszi Moriában vár a sorsára.

A görög hatóságok, karöltve az ENSZ-el és a menekültügyben aktív civil szervezetekkel megpróbálják meggyőzni az embereket, hogy amíg ezek a bürokratikus folyamatok zajlanak, addig is költözzenek el az Idomeni táborból, valamilyen lakhatóbb táborba. Ilyeneket most sebtében létesítenek Tesszaloniki környékén, de eddig mindösszesen csak 1100 ember költözött oda.

A menekültek nem hisznek a hatóságoknak, attól tartanak, ha elmozdulnak a határ mellől, akkor elszalasztják azt az alkalmat, amikor esetleg újból megnyitjákk előttük az utat, vagy  hogy az új helyen egyszerűen bezárják őket egy fogvatartó táborba, ahogy ezt a görög szigeteken teszik az újonnan érkezőkkel.

A táborból mindenki tovább akar menni Nyugatra, mert aki már eljutott ide, az nem fog visszafordulni, és ha még van elég pénzük, akkor a legális út mellett mindig ott van a csempészek által kínált lehetőség, mert Idomeni igazi aranybánya az embercsempészeknek. A görög rendőrség ugyan szemmel láthatóan jelen van Idomeniben, de a szemtanúk szerint az eddigi atrocitások alatt mindig félrehúzódott, félrenéz.

Volt olyan szír családapa, aki azt mondta nekem hogy fejenként 4500 euróért kapott ajánlatot Nyugat Európába, de találkoztam jogot végzett szír fiatal emberrel, aki 900 eurós ajánlatot kapott, igaz, az a fuvar csak Magyarországig ment volna. A legszomorúbb, az hogy magányos nők,  kisgyerekes családanyák is válaszják ezt az utat, el lehet képzelni, hogy milyen helyzeteknek teszik ezzel ki magukat.

Jelenleg Idomeniben rengeteg család van, az idén érkezett embereknek csak  45 százaléka férfi, a többség nő és gyerek, és ők a családegyesítésben bíznak.

Pyreus

Athén kikötője, Pyreus volt utam második fontos állomása. Itt néhány hete 6000 ember sátrazott, de egy részük önként távozott, főleg északra, Idomenibe utaztak. Jelenleg 2700-an vannak, és az E1 dokknál sátraznak. A görög hatóságok ezt mindenképpen fel akarják számolni, mert a május eleji görög húsvéttal kezdődik a turistaszezon is, és ez a tábor markáns képet rajzol Pyreusról.

Ivóvizet csak palackban kapnak, élelem pedig csak akkor van, amikor az önkéntesek élelmet osztanak, naponta kétszer. Zuhany csak a nőknek van, ez négy kis kabin mindösszesen, és spanyol önkéntes nők üzemeltetik.

Itt is többségben vannak a szírek, de szép számban vannak afgánok és irakiak is.

Itt találkoztam egy iraki férfival, aki Szindzsárból, az Iszlám Állam elől menekült el még 2014 nyarán. Ő mesélte, hogy a „Kalifátus” harcosai milyen kegyetlenkedéseket vittek végbe, a férfiakat megölték, a nőket és a gyerekeket pedig elhucolták, hogy eladják őket rabszolgának. Neki sikerült elmenekünie a családjával a környező hegyekbe, de a kisfia ott halt meg, mert alig találtak vizet és élelmet. Ezután eljutott a kurdok által ellenőrzött területre, majd onnan ment Törökországba, és még március 20 előtt átcsónakázott a tengeren Görögországba. Most Pyreusban vár a sorsára.

A Pyreus kikötői tábor azután duzzadt így fel, hogy a görög hatóságok elkezdték átszállítani a menekültek március 20 előtt érkezett részét a szigetekre.

Még mindig érkeznek a menekültek, de most szerényebb számban: ez egyrészt a viharos tengernek tudható be, másrészt az Égei-tengeren cirkáló NATO hajóknak, akik jelentik a két ország parti őrségének, ha menekültekkel teli lélekvesztők közelednek a görög partok felé. Így megszűnt az a rendszer, amikor százával érkeztek a gumicsónakok a görög szigetekre.

Lesbos

Állítólag a török parti őrség is aktivizálta magát, bár a lesbosi Kara Tebe menekülttáborban találkoztam olyan szíriai menekült nővel, akinek a hajóját a törökök hasították fel, és több mint egy órát voltak a tengerben a 10 éves kisfiával, míg végül a görög parti őrség halászta ki őket néhány szerencsés társukkal együtt. Tíz csónakos társuk odaveszett a tengeren.

Most a partokat egyaránt vigyázza a görög és a török parti őrség, megspékelve a NATO hajókkal és a Frontex egységeivel, de Mitilini kikötőjében hadihajók is horgonyoznak.

Jelenleg 4500 menekült van Lesboson, ők két táborban vannak. Az egyik a Moria tábor, ez gyakorlatilag olyan mint egy börtön. Hotspotnak nevezik az ilyen helyeket, gyakorlatilag itt döntenek az emberek státusáról, menekült, vagy sem. Ez azonban hosszú folyamat, és amíg ez zajlik, az illető nem hagyhatja el a szögesdróttal körbezárt tábort.

Képzeljük el azt szírt, aki az ISIS elől menekült ide, vagy éppen az Assad rezsim börtönéből megkínozva, mint az az Omár nevű, 30 éves olajmérnök, akivel Lesboson beszélgettem. Nem csoda, hogy ide senkit sem engednek be a sajtó munkatársai közül, és a UNHCR a Moria tábor bezárását kérelmezte a görög hatóságoktól – mondta el Boris Cheshirkov, a UNHCR lesbosi szóvivője a mitilini kikötőben, ahol partra rakják a tengeren lehalászott menekülteket a gögög flotta tengerészei.

A másik tábor a Kara Tepe tábor – Fekete Követ jelent – itt 1100-an vannak, és a lehetőségekhez képest normálisak a körülmények. Itt főleg családok, és olyan emberek vannak, aki szemmel láthatóan segítségre szorulnak, például mozgáskorlátozottak, vagy végtaghiányos bombasérültek.

De a bürokrácia malmai itt is lassan őrölnek: eddig mindösszesen 50 ember utazott el innen Európába.

Banai Tibor Péter korábbi videóriportjai a menekültválságról

Embercsempészek a magyar-szerb határon, menekültsegítők Münchenben

Európai álom – hová tűnik el naponta több ezer menekült Görögországban?

Idomeni, a puskaporos hordó – aki nem háború elől menekül, nem mehet tovább

Ítéletidőben is jönnek a menekültek, vadnyugati hangulat a macedón-szerb határon

Még mindig tart a csúcsforgalom a szerb-horvát határon, az Európai Unió kapujában

Káosz a horvát-szlovén határon – Magyarország áttolta a menekültproblémát szomszédaira

Így is lehet: szervezetten és észrevétlenül jut át napi több ezer menekült az országon

Ami pedig a Görögországból Törökországba visszatoloncolt embereket illeti, nos ez a projekt egyáltalán nem működik, illetve csak mutatóban van ilyen! Eddig három transzport ment visszafelé, a számok a következők: április 4-én és 8-án összesen 320 embert, majd április 27-én még 49 embert küldtek vissza. Mindeközben az ENSZ adatai szerint idén márciusban már 3 millióra duzzadt a Törökországba érkező menekültek száma.

Banai Tibor Péter

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.